Érdekes
2025. november 2.a párjával járt itt 45 A szajoli vasúti baleset a magyar vasút történetének egyik legsúlyosabb balesete volt 1994. december 2-án, amikor kisiklott itt egy Nyíregyházáról Budapestre haladó gyorsvonat, és a személyszállító vagonok mintegy 110 km/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe és egy lakóházba rohantak.
Az ország legtöbb áldozatot követelő vasúti szerencsétlensége több mint harminc halásos áldozatának állít emléket a hófehér fal annak az épületnek, egy lakóháznak a helyén, ahová a szerelvények becsapódtak. Az 1996. júniusban felavatott, a MÁV Rt. által állíttatott emlékmű Kő Pál szobrász és Balikó Gyula iparművész alkotása. A mű leírása szerint a fehérre festett betonból készült emlékfal az égbolt egy letört darabját jelképezi, amelyen 32 csillag formájú áttörés számolható meg, az elhunytak lehullott csillagzatát jelképezve. Minden áldozat emlékére egy. Az előoldalon egy réztáblán a vonatbaleset dátuma és az elhunytakra emlékezve Ivor Matanle írótól vett idézet olvasható: "Öregedni ők nem fognak mint azok, akik megmaradtak, aggkor nem sorvasztja, utókor nem hibáztatja, amikor a Nap lenyugszik vagy a hajnal megérkezik emlékeink megőrzik őket. " Az elhunytak nevét a hátoldalon elhelyezett vonat ütköző alakú gombokra vésték fel az alkotók, amelyekre az emlékezés virágait helyezhetik el a látogatók. Mi ma, a Halottak Napján elmentünk, és megnéztük közelről ezt az emlékművet. Nem állítom, hogy a műleírás minden részletét sikerült értelmeznünk, de ahogy szinte percenként robogtak el mögöttünk, mellettünk a vonatok, nagyon is átélhető volt a mondanivaló. Sokkal inkább, mint amikor vonatról látjuk a meghajlott fehér betonfalat. Ha tehát valaki kíváncsi erre az alkotásra, szálljon le a vonatról, és álljon meg itt egy kicsit.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Gyenge
2025. október 30.a párjával járt itt 25 Egy könnyű és némiképp egzotikus ebéd reményében választottuk az ONO Poké Bowl Vadász utcai éttermét. Nem bizonyult jó választásnak. Belépve a helyiségbe még minden jónak ígérkezett, hiszen lenyűgöző a hatalmas belmagasságú, nyerstéglával, kővel burkolt helyiség, a végtelennek tűnő hajópadló látványa.
Az kicsit meglepő, hogy a jókora térben kifejezetten szellősen vannak az asztalok elhelyezve, viszont leülve egy kétszemélyeshez az nyomban kiderült, hogy arra viszont nem adtak helyet, hogy a táskámat letegyem valahová, ami nem a padló. Gyorsan megjelent egy bájos ifjú felszolgálónő, letett elénk két étlapot, majd otthagyott bennünket. Azt nem kérdezte meg, hogy vajon esetleg innánk-e valamit, pedig kifejezetten szomjasak voltunk. És ez így is maradt úgy jó 10 percig, pedig nem volt annyi vendég, hogy indokolt lett volna. Akkor felálltam, a pulthoz mentem, és kértem két pohár sört. Közben a felszolgálónő felvette a rendelést olyan asztaltól is, ahová később érkeztek, mint mi, de leginkább álmodozva sétálgatott a nagy térben, mintha nem igazán tudná, mi itt a dolga. Az ételosztó pultnál viszont három dolgozó is dolog nélkül ácsorgott, hiszen alig kaptak rendelést a pincértől. Majd mégiscsak sikerült megrendelnünk egy három és egy kétfogásos napi menüt. A sütőtök krémleves olyasmi volt, amint amit magunk is főzünk, viszont mi melegen szoktuk enni. Úgy látszik a hawaii ízlés az éppen hogy langyosat szereti. . . Vagy inkább nem tudják megoldani a melegen tartását. Főételként csirkés poké tálat kértünk, ezzel azzal. Gusztusos salátás vegyes tál érkezett, csakhogy ez meg hűtőszekrény hideg volt, ami nem gond, ha ezt előre közli a felszolgáló, mert egyébként honnan tudnánk. Nem mondta. Ok, akkor eszünk egy jó csirkés salátát. Ettük is, mert éhesek voltunk. De ha nincs a sör, akkor kis híján megfulladunk, mert a csirkehús száraz volt, az egész salátamennyiséghez viszonyítva pedig az öntet kevés. Én még kaptam két kis kocka avokádós browniet desszertként, de ennek is csak a felét tudtam nagy nehezen lenyeldekelni, mert mintha fűrészporból gyúrták volna sűrű keményre. Volt az asztalunkon egy felhívás, hogy legyünk a törzsvendégük. Nos, mi biztosan nem leszünk. Fizettünk ezért a sikerületlen ebédért kettőnknek 8700 forintot, ami nem sok, de az ár-érték arány még így sem volt jó!
2Ételek / Italok
2Kiszolgálás
4Hangulat
2Ár / érték arány
Milyennek találod ezt az értékelést?
Jó
2025. október 27.a párjával járt itt 45 Adósságomat a Nelson étterem-cukrászda egység felminősítésével már több mint három éve leróttam itt. Ám mivel a környéket járva rendre a Nelsonba megyünk ebédelni, onnan hozunk haza sütit, most újra időszerűnek tartom az értékelést.
Az alap maradt: Továbbra sem tudjuk ugyan, hogy honnan jött az ötlet a Nelson név választására, de az ehhez illesztett angol elitpub és elegáns hajóskapitányi étkező stílusát vegyítő berendezés nekünk tetszik, még pontosabban fogalmazva, számunkra megnyugtató ez a környezet. Belépve mindig úgy érezzük, hogy most már jó helyen vagyunk, itt rendesen el leszünk látva. És ez mindig be is igazolódik. Pár napja ismét ott jártunk, és azért írok újfent a helyről, mert a megújított étlapról rendelt ételeknél azt a jelenséget tapasztaltuk, amelyet mostanában másutt is: Gondolom, a nagy gasztroforradalom hatására új, saját kreációkat vesznek a kínálatba az addig jól beváltak mellé, esetleg helyett, és ez nem mindig sikeres vállalkozás. Roston csirkemellet ettem gomolyával és zöldsalátával. A csirkemell roston sütve óhatatlanul száraz kicsit, ezért indokolt a próbálkozás ennek ellensúlyozására. Na de, alacsony zsírtartalmú gomolyával? Az nem olvad, maga is száraz marad! Így a zöld saláta és a pohár sör segített csak. A párom rántott csirkemellett kért bolognai raguval, mozzarellával csőben sütve. Vagyis ennél a fogásnál is nyilvánvaló a törekvés a panírozott hús szárazságának enyhítésére. Valamivel jobban sikerült, mint az én ételemnél, de harmonikusnak nem mondható a meglepő kompozíció. Írtam ezt már más étteremnél is ilyen tapasztalásra, itt is jogosnak tartom, hogy: Sok munka, sok kísérletezés kell ahhoz, hogy egy saját ételkreáció sikeres lehessen! Félkészen nem érdemes étlapra venni. Emiatt nálam most egy pont levonás a Nelsonnak. Én sajnálom!
4Ételek / Italok
5Kiszolgálás
5Hangulat
4Ár / érték arány
5Tisztaság
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2025. október 26.a párjával járt itt 45 Évek óta járunk a Nelson Étterem és Cukrászda vendéglátóipari komplexumba, de bevallom ezt a szobrot az épület előtt eddig nem nagyon vettük szemügyre, mivel jobbára a hátsó bejáraton közlekedünk, a parkoló felől. Most viszont hogy értékelést tervezek írni az étteremről, megnéztük, mi is van a ház előtt. Hát ez a szobor.
Az angol Nelson al- és ellentengernagy, admirális és Bocskai István, kit e vidéken az általa vezetett szabadságharc győzelmeinek kivívói, a hajdúk idetelepítése okán övez történelmi tisztelet, együtt egy kis terecskén, amely itt a főtér. A magyar fejedelem lova majdhogynem repül a szélben, mint a kun harcos szobra Kunhegyesen. Marton László itteni szobrát 1972-ben, az alkotmány ünnepének alkalmából leplezték le a hajdúváros főterén. Az ünnepi beszédekben hangsúlyozták, hogy Hajdúszoboszló Bocskainak köszönheti alapítását, létrejöttét, és máig ez az ő helyi megítélésének alfája és ómegája, amin nem is csodálkozhatunk. Személyének komplex történelmi megítélése itt legfeljebb az iskolai tanulmányok elfeledett mélyén lakozik, pedig hát, olvasom a wikipedián, az általa vezetett szabadságharc nagy eredménye, hogy biztosította Erdély szuverenitását és a Királyi Magyarország jogállásának megtartását. A tizenöt éves háború lezárásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett, továbbá jelentős szerepet játszott a reformációban. Nem semmi, mondhatjuk maiasan. A szobrot felavatása után a Bocskai István Úttörőcsapat gondozásába adták. Hogy most ki gondozza, amikor már sem úttörő, sem csapat? Gondolom, az önkormányzat. Bocskai törököktől kapott fejedelmi koronáját viszont a Habsburg-birodalom hajdani központjában, a bécsi Burg Kincstárában őrzik és gondozzák mint a gyűjtemény legértékesebb magyar kincsét. Én meg bizonyos szögből csak úgy tudtam lefényképezni a szobrot ezen a főtérnek mondott helyen, hogy a képre mindenképpen rányomakodik egy német cég házvégre festett óriási reklámja mint egy durva vizuális környezetszennyezés. De hát nálunk szinte minden ilyen: bonyolult és ellentmondásos, időnként kisstílű, máskor viszont hősies.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
2025. október 24.a párjával járt itt 55 Szentendre legfőbb jellemzőit számos megfogalmazás emeli ki, ezek közül az egyik arra helyezi a hangsúlyt, hogy a település szerb város. A törökök kiűzése után ugyanis a Balkán különböző vidékeiről és településeiről érkező menekültek építették újra a romos, szinte lakatlan várost. Szinte egyedülálló módon itt már a 18.
században szabadon gyakorolhatták vallásukat. A szerb ortodox egyház magyarországi püspöki székesegyházát a Belgrádból és környékéről érkező szerbek leszármazottai építették, innen is a neve, a Nagyboldogasszony tiszteletére, és 1763-ra lettek kész a nagy munkával. A barokk épület főhomlokzati harangtornya 48 méter magas, mely a legmagasabb szentendrei torony. A szentendrei templomok közül rangjához méltóan ez a legdíszesebb, főként a kimagaslóan értékes belső berendezéseiben, de a rokokó díszkapuk külső szépsége is rendkívüli. A szentélyt hihetetlenül szép, gazdagon festett, rokokó faragványokkal ékített monumentális ikonosztáz választja el a hívektől. Hosszan lehet és érdemes tanulmányozni a mennyezetig épített képfal részleteit, amely a leírások szerint a legfejlettebb szerb barokk ikonosztázok egyike. Ehhez illő a szószék és a vele szembeni, ugyancsak gazdagon aranyozott, faragott püspöki trón. Szentendre templomainak többsége a szerb ortodox egyházhoz tartozik, és mint ilyenek csak nagyon ritkán látogathatóak. Kivételt éppen ez a főtemplom jelent, amely most hétvégenként megtekinthető. Ám azt nem írhatom, hogy várja az érdeklődőket. Mert az még teljesen rendben van, hogy a kiírás szerint a templom az idegenforgalom számára csak belépőjeggyel látogatható. Az 500 forintos belépőjegy-árral sincs semmi probléma. Csakhogy, a pénztárban elveszi az ott dolgozó a belépőjegy árát, de nem ad érte belépőjegyet! Ez sem okozott nekünk gondot, békésen gyönyörködtünk benn a templomban, amikor egyszer csak érzékelhető indulattal benyitott a pénztáros asszonyság, és szigorúan végigmért bennünket, viszont nem mondott semmit, majd kiment. Pár perc múlva mi is kimentünk, de mert szerettük volna megnézni a templomkertben nyugvó Vujicsics Tihamér zeneszerző sírját is, megkérdeztük, vajon hol találjuk. No, ekkor robbant a harag! Mint kiderült, a belépőjegy áráért, csak 10 percet lett volna szabad a templomban benn tartózkodnunk. Annyira meglepődtünk a váratlan letámadástól, hogy meg sem kérdeztük, és ezt vajon honnan kellett volna tudnunk, ha előre nem kaptunk erről tájékoztatást. Gyorsan átvágtunk a hangulatos, szobrokat, szép sírköveket is rejtő kerten, és megbántva eljöttünk.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Jó
2025. október 24., kollégákkal járt itt 45 Ahogyan alább ígértem, beszámolok az újabb Szilvakékes tapasztalatról: Megtörtént a sikeres nosztalgia-találkozó, amelyet hajdani kollégáimmal tartottunk az étterem pincehelyiségében. A sikerhez nagyban hozzájárult a hely kicsit bohém, de főként barátságos hangulata, amelyet az sem gyengített, hogy kértük, amennyit lehet, kapcsoljanak be a világításból, hadd lássuk egymást a sok év után.
De leginkább az volt a szép emlékké váló együttlét záloga, hogy az étterem személyzete és a konyha a pénteki hatalmas forgalom ellenére kitűnően ellátott bennünket. Az pedig különösen tetszett, hogy kaptunk egy kedves ifjú felszolgálót, aki úgymond gondozta az asztalunkat, az igényeinket gyorsan, figyelmesen, ugyanakkor diszkréten, elegánsan teljesítve. Mi is úgy kerültünk a Szilvakék Paradicsomba, hogy valaki javasolta, akinek volt már itt tartott találkozóról jó tapasztalata. Én is csak tovább tudom adni ezt az ajánlást. De hogy ne érjen senkit csalódás, meg kell jegyeznem: hétvégi estéken nemcsak a fenti étteremrész, hanem ez a jókora, több kapcsolódó teremből álló pincehelyiség is zsúfolásig megtelik kisebb-nagyobb társaságokkal. Ez pedig óhatatlanul jár némi, időnként meglehetős zajjal. Aki ennél elvonultabb, csendesebb együttlétre vágyó társaságnak szervez vacsorát, az ne ide hozza a csapatot péntek-szombaton, keressen igazi különtermet valahol.
4Ételek / Italok
5Kiszolgálás
4Hangulat
5Ár / érték arány
5Tisztaság
Milyennek találod ezt az értékelést?
Jó
2025. október 22.a párjával járt itt 45 Szolnokon mostanában kicsit gyengült az éttermi kínálat, kiváltképpen, ha az ember inkább délután, mint szigorúan ebédidőben enne. Ezért helyi lapokban megjelent hirdetés alapján kipróbáltuk a Tisza melletti parkban lévő, stílszerűen Park Bistronak nevezett helyet.
Vonzó környezetben, kívülről is kellemesnek mutatkozó és érdekesen köríves alakzatú, modern épületet találtunk a Tiszaparti sétányon a parkban, közel a bezárt Tisza Szállóhoz és a nemrég felújított Szigligeti Színházhoz. Vagyis nemcsak zöldben, de igencsak kultúrkörnyéken is. A neten található fotók alapján nyári estéken a teraszukon nagy az élet, fiatalok vidám, nyüzsgő találkahelye. Mostanság viszont más a hely előnye, kellemes bekuckózásra alkalmas barátnői csevelyre, de akár lazább üzleti megbeszélésre is. Mi csak egy keveset, de meleget szerettünk volna enni, és ebben a kategóriában mezei hétköznapon a pizzákon kívül szűkös a kínálat. Mindketten a párommal Panini sonkát ettünk, amelyhez paradicsomszeletek és egy kis maréknyi rukkola járt. Szeretjük a rukkolát, de nyuszik nem vagyunk, így nekünk hiányzott róla valami kis ízesítés, mondjuk pár csepp balzsamecet és olívaolaj. De ez így egy pohár sörrel éppen elég volt a délutáni ebédre. Sosem ettünk még szicíliai cannolót, a nagy olasz sziget leghíresebb édességét, de mert megláttuk a sütis pultban, hazahoztunk belőle két darabot. Mivel nem ismerjük az eredetit, nem tudjuk megállapítani, mennyire autentikus. A tésztarolád friss és ropogós volt, a töltelék, úgy tudjuk, panakotta féle, ennek is jó volt az állaga, csak a mi ízlésünknek túl édes. Ennyi volt hát az első tapasztalásunk a Park Bistroval. Viszont mivel hétvégeken, már pénteken is, igazi meleg ételes menüt szolgálnak fel, ki fogjuk egyszer azt is próbálni. Mondjuk egy hideg téli napon, mert ez egy igazi melegen barátságos hely.
3Ételek / Italok
5Kiszolgálás
5Hangulat
4Ár / érték arány
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2025. október 21.a párjával járt itt 45 A 17. -18. században többször is pestisjárvány dúlt szerte az országban, amelynek során több település polgárai is fogadalmat tettek, hogy ha a járvány elmúlik, Szentháromság-szobrot állítanak hálából. Vagy ha már elmúlt a halálos kór dúlása, akkor ebbéli örömükben fogtak az ilyen szobrok felállításához, a hely főterén, a templom közelében.
Szentendrén azonban nem Szentháromság-szobor emlékeztet a járványra. A Kalmárkereszt vagy más néven Pestiskereszt a város egyik fontos szimbóluma, amely a Fő téren, mondhatni annak közepén áll. 1763-ban emeltette a település leggazdagabb polgárait tömörítő Szerb Kereskedő Társaság hálából, mert a várost elkerülte a pestis járvány. A Kalmárkereszt azóta is hirdeti a várost újraalapító és felvirágoztató szerbek városszeretetét. - olvasni a városismertetőkben. A kovácsoltvas ráccsal körülvett késő rokokó stílusú kereszt vörös márvány talapzata háromszögű. Oldalain ószláv nyelvű feliratok emlékeznek meg a szentkereszt állításáról, majd későbbi felújításairól. A vaskeresztet tartó oszlop minden oldalán bádogra festett ikonok láthatóak, már amennyire, mert ezek mára éppúgy jócskán lekoptak, mint a keresztre festett korpusz. A kalmárok Pestiskeresztje összességében egy különleges, megragadó látványt nyújtó, Fő térre illő alkotás.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2025. október 20.a párjával járt itt 45 A Fő terek, nevezzék azokat akár másként is, mindenütt a turisták kiindulópontjai a település felfedezéséhez. Szentendrén pedig ez különösen így van, hiszen ebbe a különös, háromszög alakú és nem is kifejezetten nagy térségbe fut be minden fontosabb utca, így bármerre is tekereg az idegen, előbb-utóbb ide jut vissza, és innen folytatja a bolyongást.
Legalábbis velünk, és ottjártunkkor úgy láttuk, másokkal is, ez történt. Ma már nem igazán helytálló a megállapítás, hogy a szerb kereskedő családok által hajdan létrehozott Fő tér a szezonban telik meg turistákkal. Vagy a szezon most már egész évben tart? Mi egy október közepi szombaton jártunk ott, amikor is igencsak élénk volt a népvándorlás, magyar szót pedig alig lehetett hallani, a többség külföldi volt. De azért hiába a sokaság, a terecske szépsége megmutatkozik, csak kevéssé lehet elmerülni a bájos barokk, rokokó hangulatban. Nem tudom, tartanak-e még itt nyári szabadtéri színi előadásokat, de a tér maga is olyan kicsit, mint egy élénk színekre festett színpadi díszlet. Az viszont igencsak meglepett bennünket, hogy ennek az ékszerdoboz-terecskének az egyik oldalán egy jókora és külsejében igencsak rossz állapotú épület terpeszkedik a Szentendrei Képtár felirattal, fölötte olyan rozoga hatalmas tetőzettel, hogy azon már kisebb szélben sem biztos a cserepek fennmaradása. Van, aki ezt az 1720-ban emelt egykori kereskedőházat takaros, nyeregtetős létesítménynek írja le. . . Nyeregtetősnek nyeregtetős, de hogy takaros lenne? Inkább a Fő tér csúnyasága a sok szépen felújított, karbantartott épület között! Nem is értjük!
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
2025. október 20.a párjával járt itt 55 Hétvégén, amikor itt jártunk, éppen nem tudta eldönteni az időjárás, hogy maradjon beborult az ég, vagy engedje a felhők és így az ernyők közé a napsütést. Mi ebben az utcácskában mégis úgy éreztük a borultabb percekben is, hogy vidáman süt a Nap, szép az élet, a világ. Lehet, hogy éppen ez a lényege ennek az utcai díszítésnek?
Aki ért az ilyesmihez, az itteni élmények, az emberek reakciói alapján biztosan tanulmányt tudna írni a színek és fények pozitív lélektani hatásairól. Ám bármily rövidke is ez az utca, mégsem lehet csak felfelé meredt nyakkal végigmenni rajta, veszélyes is lenne. Így viszont elkerülhetetlen, hogy mást is meglássunk, ne csak a színes ernyőket. Láttunk például kopott, nagyon úgy tűnt, hogy a vasrúddal, rácsokkal már jó ideje lezárt, poros ablakú bolthelyiségeket, omladozó vakolatú épületfrontokat. Az utca egyik oldalán pedig a palánkok valami szállodaépítkezést vesznek körbe, de inkább leállt, mint zajló építkezésnek véltük, ami kilátszott a kerítés mögül. És sajnos nem ez az egyetlen környék Szentendre központjában, ahol a rendezett szépségek közé ilyen csúnyaságok ékelődnek. De az nem kérdés, hogy el kell ide jönni, és akár többször is végigsétálni a színes ernyők alatt. Megéri, mert jobb kedvre derül az ember. Vagy aki már eleve jó kedvvel érkezik ide, azt megerősíti ebben ez a hely.
Milyennek találod ezt az értékelést?
407 értékelés / 41 oldalon
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
91 település / 10 oldalon