Az új miniszterelnök viszont nemhogy beköltözni nem kívánt a kompromittálódott helyre, hanem első intézkedései között lehetővé tette, hogy a nagyközönség is megtekintse, bejárja a jó sok közpénzből felújított Karmelitát. Az eleinte csak hétvégére meghirdetett vezetett épületbejárások nem tudták kielégíteni a nagy érdeklődést, így most már hétköznapi időpontokra is lehet regisztrálni, és menni fel Buda várába. Nekünk egy teljességgel közönséges csütörtöki időpontban sikerült bebocsátást nyernünk a rendkívül szervezett, kulturált beléptetési eljárás nyomán. Ám hogy mit láttunk bent az épületben, azt csak elmesélhetem, képeket nem mutathatok róla! A regisztrációt visszaigazoló e-mailben ugyanis azt írták, hogy: Az épületben fénykép készítése vaku nélkül megengedett. De a felvételek kizárólag személyes célokra használhatók, kereskedelmi forgalomba nem hozhatók. Netes forrásban pedig azt találtam, hogy csak belső, vagyis az ott lévő hivatal által készített fotókat lehet kiadni az épületről. Igaz, ez itt nem kereskedelmi felület, a hivatal pedig már kiköltözött onnan, de jobb a béke, mivel még mindig olyan a Karmelitában a rend, mintha ott lenne az ország egyik közjogi méltóságának hivatala, ezért az épületet talán még mindig a NATO-protokoll szerint őrzik. Vannak külső fotóim az épületről, miként az ott hömpölygő turistáknak, és vannak meglátásaim, ezeket adom közre. Elnézést kérve, ha kicsit hosszú a beszámoló, de sok volt az is, amíg ide eljutottunk, a Karmelitába bemehettünk. . . A karmelita rend magyarországi jelenléte az 1300-as évekre nyúlik vissza, de sosem épültek be annyira a helyi társadalom életébe, mint némely más szerzetesrend. Nem csoda, hogy csak most, a miniszterelnökség által elfoglalt épület miatt lett a nevük közismert. Ezt a rendházat és mellé a templomukat éppen 300 évvel ezelőtt kezdték építeni késő barokk stílusban. Nem sokáig élvezhették azonban az új helyet, mert II. József császár 1782-től kezdve feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek úgymond közhasznú tevékenységet, csak imádkozgattak, koldultak. Amikor Budára látogatott, személyesen rendelkezett arról, hogy a karmeliták templomát alakítsák át színházzá. A kolostorépületből meg kaszinó lett. Később kevésbé volt vidám az épületegyüttes története, de nagyot ugorva az időben, mi arra emlékezhetünk, hogy itt volt a Várszínház, majd a Táncszínház. Aztán a Hauszmann Program keretében elvégzett felújítása után 2019 és 2026 között a Miniszterelnökség és a miniszterelnök székhelyeként szolgált. A legnagyobb kifogás, a támadások és az ellenszenv oka a Karmelitával szemben, hogy ott mérhetetlen luxus környezetet alakítottak ki a felújítás során a miniszterelnök és stábja számára. Mi viszont nem láttunk mérhetetlen luxust és proccot. Az épület igényesen van felújítva, az más kérdés, hogy túlárazott volt-e a kivitelezése, és ha igen, mennyivel. A berendezés azonban még visszafogott is ahhoz képest, hogy egy miniszterelnöki hivatalban járunk. Más országokban sem pozdorja lap-bútorok vannak egy ilyen szintű vezető hivatalában, a tömörfa bútor önmagában nem luxuskategória! Különösen, hogy egy némelyiken máris meglátszik a használat. . . ! Nekem inkább az tűnt fel, hogy rideg, lélektelen a bútorzat, a hangulat, jobb esetben helyenként csak unalmas. Nem szívesen dolgoztam volna ilyen környezetben. A másik támadási pont a múzeumokból idekerült műtárgyak sokasága. Nos, ez tényleg kifogásolható, és ok arra, hogy ezt a gyakorlatot általában újragondolják a szakemberek. Túl sok a festmény a falakon, bár jobbára miniszteriális elődök portréi. És feltűnőek a gyönyörű, hatalmas szőnyegek. Ami pedig egészen elképesztett, hogy miként kerülhetett ki valamelyik múzeumból Hunyadi Mátyás 15. századi halotti pajzsa. De lehet más ilyen is, mi ezt láttuk. Kérdés, hogy a múzeumi szakemberek egyetértettek-e ezek idehozatalával, értékes múzeumi tárgyak mindennapi használatba vételével. Ami viszont igazán nem tetszett, azok az álságos, hazug, mesterkélt, történelmileg és ideológiailag zavaros elemek. Bojár Iván András művészettörténészi megfogalmazásában: annak a tárgyi jelei, ahogyan az Orbán-rendszer politikai elitje gondolkodott magáról és a hatalomról. Koronás címerrel díszített miniszterelnöki szék a kormányzati tárgyalóban, feje fölött a gróf Andrássy Gyuláról, a kiegyezés utáni Magyarország első miniszterelnökéről készült ismert festmény. A katonás életmódú Ferenc József császár és király vaságyát imitáló puritán fekhely egy oldalsó kisszobában. Díszletkönyvtár régi kötetekkel a polcokon. A miniszterelnöki iroda ajtaján pedig még mindig ott látható a később elbukott atya által krétával felfirkált házszentelési jel. . .
