Ugor adatlapja

Semmi. Vártam egy darabig, aztán jött a megadott telefonszám. Hát, gond van, mert az asszonyság, aki kinyitotta volna, lázas beteg. Én meg elég messziről jöttem, jobbulást kívánok a hölgynek, de be szeretnék menni a kastélyba. Szó szót követett, végül az úr azt mondta, hogy kocsiba vágja magát és 10-15 perc múlva jön. Így is lett. Kinyitotta a nagykaput, beálltam a parkolóba, és nagy várakozással indultam a kastély feljáróján. Nagyon szép látvány a Bréda-kastély, kívülről is. Kis házőrző macska van a kastélykapuban, oda van neki készítve minden szükséges. A bejáratnál van egy amolyan múzeumshop, meg talán büfé is, ezt nem használtam semmire, kaptam útmutatást, hogy hogyan, merre menjek, sok helyen magamnak kapcsolgattam a lámpákat, egyedül bolyongtam be az egész belső labirintust. Fantasztikusan látványos, szórakoztató. Akármeddig el lehet itt bolyongani. Ha körbejártál a lakószinten, akkor van egy hatalmas pincerendszer, oda is alászállhatsz és akármennyi időt elkóborolhatsz benne. Különleges, vegyes tárlat van, régi fegyverektől a festményeken át a tájház jellegű termekig, a szocializmus hagyatékáig, a kastélybeli élet modellezéséig. Őszintén, szívből ajánlom programnak a Vásárhelyi-Bréda kastélyt, nem fogjátok megbánni!

És én meg nagy várbarát is volnék, lelkes rajongó, nem tudom, ki nézett meg itt több magyar várat, én 50 felett járok jóval. De ezek a kis várak. . hmmm. . nem igazán azok. Még az csak-csak, hogy a körvonalaik hasonlítanak, szóval, amelyik a valóságban szögletes, az itt az, amelyik meg kerek, az itt is. Meg amelyiknek három tornya van, annak itt is. Úgy ennyit látunk ebből. Kidolgozatlanok, apró részleteik nincsenek, csak úgy általánosságban várak. Átnézve a terepen mutatnak valami változatosságot, más-más színűek a tornyaik tetején, és így gazdagítják a képet. De szép törekvés, elismerem! Annyi ks miniváros skanzen van már, jók is, kevésbé jók is, hogy ez azokhoz képest szerény. Azután van a kisvonat, hát lehet vonaton lovagolni egy kört. Érdekes, gyerekek hátha örülnek neki. És mit néznek közben? Körben az un. "szentek falát"? Valaki itt túlbuzogta magát, nem tudom, ki lehetett, de mázsaszám ontotta a királyokat, szenteket, eléggé silány, jellegtelen kis vörös szobrokat, azok nagy tömegben ácsorognak a polcokon végig a sínek mentén. Állatok is vannak, rackák, meg baromfi. . több érdekes nádfedeles ház, egyesek homályos céllal. Szekérvár is akad. Még két, amolyan ősi magyar templom. Igen, hát talán ilyenek voltak, fából az ősi magyar templomok. Nem akarok nagyon kilógni a lelkendezők csapatából, jószándékkal, mivel ez az egész jószándékkel készült, legyen négyes. Hogy Emese a kijáratnál a turullal, úgy, mint Zeusz hattyú képében Lédával. Hát jó, az is rendben van. Innen fakad az Árpádok sora.

Nekem ez ötös. Asztalt rendelni célszerű, hétköznap van, mégis tele volt a ház, jó boxot kaptunk, nézelődtünk az étlapon, a levesen elmélkedtünk, de kisadag nincs, a teljes vacsorához meg nem kell még egy nagyadag leves, hát lemondtunk róla, maradt a kenguru meg a zebra steak héjában sült burgonyával, mártással. Vargányás mártást kértem, nem volt rossz ötlet. Azután került mellé még egy-egy pohár Gere Cabernet Sauvignon, igazán kitűnő volt az ízlésünk, csak gratulálhattunk magunknak. A végére azért még nyomattunk egy-egy amerikai házi almáspitét fagylalttal és habokkal, na, az lett aztán a hab a tortán. És amennyire jó volt a vacsora, annyira nem volt drága. Összesen 32379 forintot fizettem, de ebben benne volt már a 3469 forintos szervízdíj is. Pompás, komplett vacsoraélmény, kedves és gyors kiszolgálás, csak ne lenne ez a Buffalo Steak House olyan messze, kint a világvégén!