Ugor adatlapja

Itt a szám, ott a fal, aztán már csak figyelni kell. . . na lássuk. . . nem túl kényelmes ott ülni ezeken a székeken, de a számok változnak. . . hopp, ott a 78A is! De a pulton nincs fekete tényér, kérdezem is a feketetrikós fiút, mert dolgozóból volt itt vagy nyolc, hogy akkor most mehetek? Megvan? Szörnyű zavarba hoztam, kérdeztem, hogy mi az ott? Készül vagy már készen is van? Töprengés után azt mondta, hogy hát. . . biztos csak készül, és majd zöld lesz a gömb, ha kész. Igen, a zöld a kész! - erősítette meg. Aztán hátra nyúlt a pultra, hogy de hiszen itt van, és odaadott egy dobozt. Bután néztem. Mentem vissza a lányhoz a pénztárba, hogy én nem dobozt kértem, hanem leülni itt, és itt fogyasztani. Mit követtem el, hogy nem kapok tányért? Megnyugtatott, hogy ő biztosan úgy emlékszik rá, hogy helyben fogyasztás volt. Ő úgy adta le. Nézem a blokkot, tényleg. . . rajta van hogy helyben. . . és akkor most mi legyen? Kérek egy tányért? - kérdezte a lány. Igen, kérek! Aztán visszaültem a helyemre, na, azóta is hozzák azt a tányért. Na, de már bocsánat. . . közel 4 és félezer forintot fizettem egy dobozka tésztáért, hogy úgy egyek a papírból, mint egy menekülttáborban. Arról nem is beszélve, hogy így nem lehet belekeverni a mogyorót, meg a csírát, nincs hogyan, azt külön megeszed először nyersen a tetejéről. . . Ez hol van, milyen arányban és mivel?

Vagy valami nagyon hasonlót. De nem volt rossz, egyáltalán. Bár, ha tudom, inkább mást kérek. . . de azért jól is laktam. Közben melegen sütött a koratavaszi, már voltak, akik inkább kint, a szabadban ettek. Tegnap még esett a hó. Gyorsan változik az idő. Ajánlom a helyet bárkinek! A választék nem túl bő, de egy ételbárnak éppen elég. És viszonylag gyorsan kihozzák az ételt, bármit kérsz.

. . kapu zárva. Mit követtem el? 10-20 percig ott ténferegtem, se ki, se be senki, a nyomógombos kis kódolón sincs semmiféle jel, felirat. Hívtam a telefonszámot, ami meg van adva a neten, nem vette fel senki. teljesen lelombozódva elkullogtam a Muzsikus cigányok tere felé, és akkor szembejött ez, bár ne jött volna, a Szigony utca sarkánál egy gyalázatosan igénytelen gyroszos, bementem és bánatomban leettem magam. Más kérdés, hogy pár nap múlva, egy körúti mozi után bepróbálkoztam újra a Patyolatba, pontosabban az Ensöbe, akkor nyitva is volt, de a kedves lány szigorúan elhajtott Buda végére, mondván, ha nem rendeltem asztalt, akkor le is út, fel is út. . .

egy nap alatt egy csapásra két Vodica, két Lourdes-i barlanggal, az már térdig járás az áldásban. Szóval, ez a kegyhely, vagy búcsújáróhely az 51-es út két oldalán helyezkedik el, egyik oldalon van a Kisboldogasszony kápolna, ezek felváltva vagy párhuzamosan léteznek a Nagyboldogasszonyokkal, Ezen a térfélen vannak a források, szentkutak is, meg a Lourdes-i barlang, míg a másik oldalon egy nagyobb tömeget befogadó térség, szabadtéri prédikálóhellyel, igehirdetési lehetőséggel, jelenleg üresen tátong. De mindez remekül bejárható, A kutak alatt van egy szép kis pihenőpark, ott akár piknikezi is lehet. A feliratok alapján nem nagyon tanácsos inni a kutakból, de hát milyen adminisztráció vagy racionalitás tud gátat vetni egy repeső hívő szívnek? Ajánlom, érdekes, gondolatébresztő hely.

A süteményválaszték jelentős, én valami erdei gyümölcsös tortaszeletet választottam, nem volt a cukrászművészet csúcsa, de azért kellemesen el lehetett eszegetni, ajánlom is a helyet bárkinek, aki erre jár, nem érdemes kihagyni!

Tulajdonképpen a levesért, ami nem volt kevés, meg a másodikért, ami szintén szép adag volt, meg még sok uborkát is kaptam mellé, a mennyiségre egy hang panaszom nem lehet, meg még egy kis flakon multivitamin. . . fizettem mindezért 3000 forintot, az nem sok. De a hely egy lepattant kis faluvégi büfé vagy mi. Minden olyan kis igénytelen, az evőeszközök meg. . . . szóval, szóvá is tettem. A hölgy, aki valami mindenes lehet ott, ismerjük el, letörölgette előttem az asztalt. Meg le is ejtette a földre a rongyot. . . majd fogta magát, és azzal a kezével elkezdte kipakolni a tiszta evőeszközöket, a tartóba, a kést a pengéjénél fogta meg, a villát a fogainál fogva, és úgy voltak ott, ahogy mondom. Abba nyúl bele majd a maga koszos kezével a következő vendég, én is abba nyúltam bele, megfogtam az evőeszközöket a végüknél, mert a nyelüknél nem lehet, és aztán törölgettem egy percig szalvétával. A tulaj szerit ez így teljesen rendben is van. Én, ha ÁNTSZ lennék, minden ilyen helyet agyonbírságolnék, akik ennyire tesznek a higiéniára. Az meg egy másik gond, hogy megkapom a tűzforró tányérban a levest, ami nem is baj, mert jobb, mintha hideg lenne, szóval, a forró tányért valahogy elviszegetem a kis asztalig tálca segítségével, de ugyanakkor, vele együtt megkapom a másodikat is, az csak hüljön nyugodtan, majd kihűl, mire a leves kihűl, meg el is fogy. Milyen jó lett volna, ha a leves után kapom meg a másodikat, és eszem azon melegében. . . szóval, ha itt vagy éhes hát egyél itt, az étel jó, a körülmények és a hozzáállás gyalázatosak.

A "tó" minden évszakban más arcát mutatja, télen, ha befagy és még hó is borítja, egészen más érzés nézegetni a jó meleg Tókert szálloda erkélyéről, mint máskor, amikor meg csónakázni is lehet rajta.