És hát ugye a természetben, az eredeti élőhelyükön nem sok esélyünk van kengurukat, dél-amerikai papagájokat, kapibarát vagy a tündéri kis szurikátákat megfigyelni. Vasárnap délelőtt mentünk az állatparkba, mint valami felnőtteknek is kijáró ajándék gyerekprogramra. Akkor éppenséggel nem volt sok látogató, a nagy melegben vélhetően a gyerekes családok is inkább strandoltak a Tisza-tónál. Másnap viszont, amikor arra jártunk, két kirándulóbuszt is láttunk a parkolójukban. Van és bizonyára lesz is érdeklődés a park iránt. A tapasztalataink, az érzéseink leginkább úgy jellemezhetőek, hogy: vegyesek! Rend és tisztaság mindenütt, csak éppen természetes árnyék nincs sem a bentlakó állatoknak, sem a látogatóknak, mert talán csak két kisebb, ritkás lombú fa van az egész területen. A látogatók, amíg ott vannak, csak kibírják, és nekik van fedett, kulturált büfé is, ahol hűsölhetnek. Szegény állatok azonban azt sem tudták a rekkenő hőségben, hogyan bújjanak minél közelebb a betonkerítéshez vagy a saját kunyhójuk falához, hogy mégis árnyékban lehessenek. Ezt bizony nem volt jó látni, még utólag a fotóinkat visszanézve sem! És az sem tetszett, hogy nagytermetű ara papagájok akkora ketrecben vannak, ami röpdének az ő esetükben semmiképpen nem nevezhető - szerintünk. A park reklámja szolgáltatásaik között első helyen emeli ki, hogy séta a kenguruk között és ehhez olyan fotót közölnek illusztrációként, ahol egy pöttöm kislány kistermetű kenguru közvetlen közelében, vele szemben áll. Nos, a szöveg helyes, mert csak egy kordon választja el a sétálókat a Bennett-kenguruktól, de a fotó félrevezető, mert ilyen szorosan, minden elkülönítés nélkül nem lehet és ez így helyes ezeknek az állatoknak a közelébe menni. Megnéztük hát a Kenguru Parkot. Egyszer. . .
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre. 
