Először egy családi kirándulás csak úgy, másodjára erdei iskola feltérképezésével összekötve, újabb egyszerű kirándulás, majd a tantestület számára kiválasztott étterem felmérése okán autóztunk és túráztunk arra. A Barna Party Kisvendéglő külsőre nem árulja el, hogy mit tartogat belül, annak, aki beül. A terasz a Duna közvetlen partján van és már maga a kilátás miatt is megéri ide betérni és, ha az időjárás engedi, a hatalmas napernyők árnyékában élvezni azt, ami a szemünk elé tárul. Itt kimondottan irigyeltem József Attila szobrát, amely egész nap a csobogó vizet fürkészi Budapesten, a rakpart lépcsőjén. De a szemünknek nem csak a vízen kell, hogy kalandozzon. Az italok és az ételek rendelését személyese a tulaj vette fel, aki a régimódi vendéglátás egyik követe. Szolgáltatást nyújt és büszke a vendéglőjére, cseveg, de közben tisztelettel figyel. Az ételeket úgy ajánlja, hogy elhiszem neki, valóban megkóstolta és ez vagy az a személyes kedvence. Márpedig anyósomat meggyőzni arról, hogy a nyugodtan rendeljen rántott borjúlábat, több, mint „mission impossible”. De sikerül, így a levesek, saláták, túrós-csusza, a frissen sültek, a köretek és a házi baracklekváros palacsinta mellett ott volt ez a különlegesség is. Nem csak esztétikailag, de az ízek terén is kielégítették éhségünket. Nagyon jól laktunk és a borjúlábnak nem csak a paradicsomsaláta volt a körete, hanem anyósom elismerő szavai is. A második meglepetés a fizetésnél ért minket, mert bár még kedvezményt is kaptunk, az alap számla sem verte az égboltot. A kulináris élmény magas színvonalú, de az árak egy átlagos család számára is kifizethetőek. Köszönjük az élményt!
