Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
Talán ez az egyik olyan bunker, amiről a legtöbbet hallhattunk, lévén politikai vonatkozása, történelmi jelentősége bőven szolgáltatott beszédtémát. Bejáratát az egykori MDP pártközpont épületének udvarán fedezhettük fel a 2000-es évek elejéig, a bérház jelenleg átépítés alatt áll, az egykori titkos polgári védelmi objektumnak minősített bunker bejáratát máshová helyezték át. Bár a nagyközönség számára nem látogatható, elvétve nyílik lehetőség a bejárására, így érdemes megismerni történetét. A 2200 ember befogadására alkalmas objektum építését 1952-ben kezdték meg, a járatok metróalagút-falazó elemekből készültek, az építkezés a metró építésével egy időben folyt. A Rákosi bunker néven elhíresült óvóhely eredetileg a Magyar Dolgozók Pártja KV-tagjai számára nyújtott volna védelmet egy esetleges atomtámadás esetén. A 3800 nm alapterületű, H formában kialakított alagútrendszer valójában csupán néhány napra oldotta volna meg menekülést egy esetleges támadás esetébe. Az óvóhely központi tészén, több mint 50 méter mélyen szociális tereknek és irodáknak tervezett csarnokok fedezhetőek fel. Az óvóhelyet 1973-ban a metró alagútrendszerére csatlakoztatták rá, így menekülés a metró vonalán keresztül vált megoldhatóvá. Kijáratát ma is megtalálhatjuk a Szabadság tér közelében. Ma már csak, mint építészeti műemlék érdekes, óvóhelyként már nem használható.
Budapesti titkos alagutak egyike az F4 objektum - Fotó: A Felfedező - Elhagyatott helyek Magyarországon Facebook oldala
A Budapest Scenes szervezésében péntek, szombat, vasárnap látogathatóak a Csepel Művek bunkerei. A 2 vagy 4 órás vezetett túra alatt hazánk valaha volt legnagyobb gyárának II. világháborús időszakát ismerhetjük meg élvezetes előadás formájában. A szervezők több évtizedes kutatómunkájának eredménye a feltárt számos adat és információ, melyek ismeretében a megtekintett bunkerek világa is érthetővé válik a túra résztvevői számára.
Három óvóhelyet is megtekinthetünk, a 9-es bunker 100 nm-es területén akár 2000 ember életét menthette meg egy-egy támadás esetén, míg a 2-es bunker a gyár egykori légoltalmi körzetparancsnoki bunkereként szolgált – teljesen berendezett állapotban tekinthető meg. A 3-as bunker légoltalmi kórházként üzemelt, a támadás során megsérült polgárok orvoslását látták el benne. A túrák során az elhangzott információkon túl a 1944-es légitámadások csepeli túlélőinek visszaemlékezéseit bemutató kisfilmet tekinthetünk meg. Az óvóhelyeken kiállított tárgyak nem csak megtekinthetőek, de lehetőség van némelyek felpróbálására is.
Budapest látnivalók: a Csepeli bunkerek a mai napig várják az érdeklődőket
A Sziklakórház kiépítését 1941-ben kezdték meg, majd a háborús készülődés jegyében óvóhelyeket alakítottak ki. A 120 főt befogadni képes kórház 40 orvossal és a Vöröskereszt ápolóival karöltve mentette az életeket a 44-es légitámadások idején. A háborút követően bezárták, később Vírus Oltóanyag-termelő és Kutatóintézetként működött, majd az 56-os harcok idején újra kórházként funkcionált. A hidegháború alatt atombunkerré alakították, 2002-ig szigorúan titkos objektum volt. A Sziklakórház küldetése, hogy bemutassa a háború valódi arcát, ezért látogatását kisgyerekeknek nem is ajánlják. A 10 fős vezetett túrák alatt több mint 2000 négyzetmétert járhatunk be, melyek során tematikus tárlatok mutatják be a kórház életét, megismerhetjük az orvosi eszközök történetét. Számos eszközt a háborús ellátás során használtak, de az általános orvoslás eszköztárába is betekintést enged a kiállítás. A Friedrich Born emlékkiállítás emlékszobával tiszteleg a Nemzetközi Vöröskereszt magyarországi delegáltja előtt, aki több mint 15 000 ember életét mentett meg. A Sziklakórház területén kapott helyet a Légoltalmi Riasztóközpont, ahonnan 1937 és 1945 között működtették a Várnegyed légoltalmi szirénáit. A kiállításból azt is megtudhatjuk, hogyan készítették fel a civileket a légicsapásokra. A Budapest Ostroma kiállítás számos katonai relikvia bemutatásával szemlélteti a város körül zajló harcok hevességét. Végül a Különleges Műveleti Erők kiállítását megtekintve a névtelen életmentő hősöknek példamutató munkája előtt adózunk tisztelettel.
Budapesti múzeumok: Sziklakórház Atombunker Múzeum korhűen mutatja be a háborút
A Budai vár alatt természetes eredetű barlangok és a mesterségesen kialakított pincerendszer ötvözeteként egy labirintusszerű barlangrendszer húzódik. Mivel a várhegy nyolcad része üreges, a barlangok létezéséről már több száz évvel ezelőtt is tudtak a várban élők, a kezdetben véletlenül felfedezett üregeket a későbbiek mesterségesen is bővítették, majd járatokkal kötötték össze. A barlangrendszert Kadic Ottokár a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója tárta fel a 20. század elején, és kezdeményezésére 1935-ben egy részét meg is nyitották a látogatók előtt. Hol borospinceként, máskor börtönként vagy óvóhelyként is használt barlangokat mi magunk is megtekinthetjük. A Labirintus termeiben különböző tárlatok kaptak helyet, ilyen a Sötétség labirintus, a Magyar Királyok szoborcsarnoka, a középkori kőtár, de az egyik teremben a Magyar Állami Operaház támogatásával az operavilága előtt tisztelgünk - három opera színpadképét tekinthetjük meg. A Várbarlang előzetes bejelentkezés mellett látogatható, a szakvezetés egy 2 órás körtúrát tartalmaz, ahogy megismerhetjük a barlangrendszer természetes részeit, valamint az óvóhellyé alakított termeket, felfedezhetünk egy mamut lábnyomot és megtekinthetjük a csontkamrát, ahol még emberi koponyák is láthatóak.
Budapest barlang: a Budai vár alatt meghúzódó természetes eredetű barlangok
Végül következzen egy bunker, mely ugyan egyáltalán nem látogatható, története azonban érdemes arra, hogy olvassunk, tudjunk róla. Míg a korábban említett F4-es bunker egyértelműen a lakosság kimenekítését szolgálta, a P50-es bunker kormányóvóhelyként működött. Eredetileg Horthy Miklós és mindenkori kormányának védelmét volt hivatott ellátni. Az objektum egy ideig még a Szent Koronát is védte, állítólag még a Magyar Nemzeti Bank aranykészletei is megfordultak a folyosókon. Budapest ostroma idején a német, illetve magyar parancsnokságok költöztek be szintjeire. Kialakítása szövevényes, a Budavári Palota szintjétől egészen az Alagútig, majd az alá vezet, számos folyosó, lépcsősor segítségével. A háborút megelőzően már kialakításra került két nagyobb kétszintes helyiség, a nagyobb a vezetés számára biztosított irodákat, tárgyalótermeket, étkezőt, de találunk itt ivóvíz tározót, oxigéntartályokat, hőközpontot, légcserélő rendszert is. A hidegháború beköszöntével az óvóhelyet megnagyobbították, már 68 fő számára nyújtott munkavégzési lehetőséget, itt dolgozhatott a Belügyi Hivatal, Honvédelmi Hivatal, Külügyi Hivatal, a Honvédelmi Tanács tagjai, a létesítmény 40 méter hosszú vájatának alsó szintjén a kiemelt miniszterek és a minisztertanács elnöke (és a titkárnők) saját irodái találhatóak. A 7000 négyzetméteres atombunkerré kibővített kormányóvóhely 1952-re lett teljesen kész. Atomháború esetén feladata a teljes elzárkózási üzemmód biztosítása lett volna, szerencsére erre nem került sor. Ezt követően raktárként használták, gépeket tartottak benne, ma a kijáratokat, vészkijáratokat lezárták, befalazták.
