Erre a pár vendégre jutott 4 vagy 5 felszolgáló, akik valóban folyamatosan ott voltak, amikor kellett, de mégis észrevétlenül, profin szolgáltak ki. Az ételekhez pálcikát adnak (bár biztosan lehet külön kérni), európai evőeszköz csak a desszertekhez járt. A Herbalist rukkolás koktélt én alkoholmentes változatban kértem (Virgin Herbalist), zúzott jéggel érkezett nagy üvegpohárban, szívószállal, az íze alapján gyakorlatilag egy jóféle halványzöld limonádé volt. A húsos előétel perzselt kacsamell szeletkék voltak wasabis spenótsalátával. Éppen annyira volt csípős a salátaöntet, amennyire kellett, a kacsahús belül rózsaszín, kívül ropogós, összességében omlós és szuper! A Hórák tekercs zöldborsó pürével egy halas szusira emlékeztetett kissé, ez is határozottan kellemes ízhatású volt. A húsos főétel pácolt csirkemell volt shiitake gombával és pikáns misoval. A gombát apró vékony szeletkékre vágva megpirították, külsőre a hagymás rostélyos sült hagymájára hasonlított leginkább. Ehhez az ételhez nekem nagyon hiányzott még valami köret, de szerencsére a halas főételhez adott rizsből tudtam ehhez is venni. A másik főétel ugyanis pikáns tintahal volt rizságyon. A tintahalat vékonyra szeletelték és csiga alakban csavarták fel. Sok rizst adtak hozzá, valamint párolt zöld spárgát, ami nagyon ress, ropogós volt. A következő fogás szusi volt, lazacos, valamint zöldséges, ez utóbbi nem volt igazán különleges, a lazacos viszont nagyon finom és ízletes volt véleményem szerint. A 2 desszert méltóképpen koronázta meg az ebédünket, a tápióka puding rebarbarával kis kerámiaedényben érkezett, a teteje karamellizálva, rajta egy gombóc fagylalt és 1 szem áfonya. A másik desszert egy kis kerek sajttorta volt, gyömbéres eper sorbet-tel, kevés málnaöntettel. Bevallom, ezekből nagyobb adagot is szívesen bevállaltam volna. A desszerteken lévő zöld és átlátszó dekorációt is meg lehetett enni, azok is égetett cukorból készültek, nagyon ötletes. Összességében nagyon pozitív élményekkel távoztunk, bőségesen elegendő volt a mennyiség, és egyáltalán nem volt olyan érzésünk, hogy a kupon miatt mi alsórendűbb vendégek lettünk volna, ugyanúgy kitett magáért a séf és az egész személyzet is. Az adagok nagyobbak voltak, mint amire előzetesen számítottam, de ettől még a Nobu természetesen nem az a hely, ahol 1 fogásból jóllakna egy éhes földműves. A pluszban vásárolt 0,75 l-es Szentkirályi ásványvíz 800 Ft + szervizdíjba (900 Ft került). A berendezés részben Japánt idézi, pl. lampionok japán kalligráfiával. Tudom, apróság, de az asztalok keresztlába nem túl szerencsés, nekem sikerült már az elején belerúgni, és evés közben is néha zavaró, kényelmetlen volt, útban volt a lábamnak. Normál áron véleményem szerint erősen túlárazott a hely, értem én, hogy meg kell fizetni a helyet és az imidzset, az étel valóban pazar volt, de Budapesten van még - szerencsére - jó pár olyan hely, ahol remek a konyha, de árban lényegesen kedvezőbb.
