ELTE Füvészkert Budapest

A Füvészkert egész évben változatos programokkal igyekszik látogatókat vonzani a kertbe, de a Sakura ünnep kétségtelenül a legnépszerűbb, amelyre még egy ilyen hűvöskés napon is, mint ez volt, szép számban jöttek az emberek. A japáncseresznyének is van többféle változata, így nem egyszerre virágoznak, ezért lehet érdemes majd még két héttel később is idelátogatni. Most nekünk inkább a hatalmas magnóliafa virágzása volt elbűvölő, de benéztünk az üvegházakba is, és meglátogattuk a kis tóban fázódó Nemecseket a Viktória-házban. Közben úgy tapasztaltuk, mások is élvezték a kertben való bóklászást, a lelassult nézelődést. A kísérőprogramok, árusítások a japán kultúra sokszínűségét hivatottak bemutatni, és volt is rájuk érdeklődés. Ezek közül legjobban az itt ötödik alkalommal bemutatkozó Sogetsu ikebana kiállításra voltunk, sokakkal együtt, kíváncsiak. Azért is, mert ez a kiállítás érthetően csak most látható, két hét múlva már nem. A kiállított virágkompozíciók többsége valóban művészi színvonalat képvisel, és jól illeszkedik ahhoz az igyekezethez, hogy a tél csendje után az élet ébredését és az energia áradását idézze fel. Az ikebana hagyományos, japán virágművészet, amely a leírások szerint bizonyos filozofikus megfontolásokat is közvetít. Lehet. Nekünk elég volt a kétségtelenül hatásos térhasználat, az elrendezés esztétikai szépsége. És igen, itt kellene befejeznem ezt a beszámolót. Szívesen is tenném. De, hölgyeim, akikkel most ezen a japános programon szerencsétlenségünkre összefutottunk, mire az a közel hisztérikussá fajuló keménykedés, rendezkedés, amit használnak az őszintén érdeklődőkkel szemben is? Nem ezért mentünk a Füvészkertbe, és a kert dolgozóitól nem is tapasztaltunk ilyet! Sokat rontottak a látogatásunk élményén!

A legszebb rész a Pálmaház, ez megmaradt eredeti szépségében, és viszonylag gondozott is, a környező parkrésszel együtt. A terület közepén egy elhanyagolt épület áll, falain a háborús golyónyomokkal. A május elejei nagy melegben egy büfé jól jött volna. A belépő ára nem túl magas, érdemes többször kilátogatni ide, üde színfolt a nyolcadik kerületben még a kissé elhanyagolt állapotában is, sok érdekességet lehet látni. , nekünk az ázsiai rész tetszett még.

Ebből alakult ki az ELTE Botanikus Kertje, ismertebb nevén a Füvészkert, majd az idők során a Klinikák külső tömbjének épületei által körülvéve, egyre kisebb helyre beszorítva a mai Józsefvárosban. Vártunk volna még egy kicsit a jobb időre, hogy meglátogassuk a történelmi múltú botanikus kertet, de az újságíró szövetség egyik szakosztálya január végén vezetett látogatásra invitált bennünket, amit örömmel elfogadtunk. Nagy szerencsénkre ragyogó napsütésben lehettünk a kert és vezetőinek vendégei. Így sokat láttunk és sokat megtudtunk az itt élő növények gyűjteményéről és az intézmény működtetéséről. Ez utóbbihoz tartozik, hogy a kertben fura szerkezetek övezték utunkat, amelyeket nappal nehéz is felismerni. A Garden of Lights idetelepítette erre a télre a Hupikék Törpikék fénykiállítást (2025. március 2-ig látogatható), amelynek megtekintése népszerű családi program esténként, a kertnek pedig fontos bevételi forrás az egyébként jórészt holtszezonban. Tél végén kinn még kevés a zöld, de az igazi attrakciók, az üvegházak, a Pálmaház és a Viktória-ház növényzete ilyenkor is teljes pompájában várja az érdeklődőket. A jókora Pálmaház nem sokkal fiatalabb magánál a kertnél, hiszen 160 éve lett kész, így az ország legrégebbi pálmaháza, de a teljes felújításnak köszönhetően tökéletes szépségű a látványos öntöttvas szerkezetével. A műemlékjellegű épületben trópusi és szubtrópusi növények köztük monumentális banánok, pálmák, egzotikus virágok között sétáltunk. A kert széleskörű ismertségét azonban Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényének köszönheti, mivel cselekményének fontos színhelye a Füvészkert. Nemecsekkel a Viktória-házban találkoztunk, ahol a kedves, szomorkás szobor félig a medencébe merülve emlékeztet a történet tragikus sorsú kis hősére, hiszen halálát a többszöri megfürdetése miatti megfázás okozta. A Victoria-ház szobrot körülvevő vízi növényzete is a kert egyik kiemelkedő érdekessége: nevét az itt élő dél-amerikai óriás tündérrózsáról, a Victoria amazonicáról kapta, amelyet a brit Viktória királynő tiszteletére neveztek el így. A növény vízfelszínen úszó levelei ez idő tájt még nem érik el teljes nagyságukat, még várni kell, hogy olyan vastagok és erősek legyenek, amikor már egy kisgyereket is elbírnak. Talán ennek kipróbálására is szerveznek majd külön programot, de egyébként is változatos bemutatókon, vezetéseken lehet megismerni a Füvészkertet, vagy csak sétálni egy jót a házak között megbúvó zöld zugban.

Nem nagy területű, de látnivaló van bőven: a Viktória-házban Pa fiam örömmel fedezi fel:Ez egy kaktusz mennyország! Ki-ki megtalálja itt a maga kedvenceit: vannak itt orchideák, húsevő növények, és mások. Itt találjuk meg a kis Nemecsek szobrát, ahogy éppen elbújik a medencében a vörösingesek elől. A növények éppen egy kis pár másodperces esőpermetet kapnak, így velük együtt fürdünk egy kicsit mi is. A Pálmaházban minden méretes: pálmák, üvegtetőig érő banánfa óriások néznek le ránk. Már zöldül a banán rajtuk. A kertben bambusz- és nádóriások, bonsaifácskák várnak, feketerigó fürdőzik zavartalanul. No, de itt még nem állhatunk meg. A Grund eredeti helyén bérházak állnak. Sebaj, megkeressük a Grund játszóteret,ahol a mai gyerekek egy kicsit kipróbálhatják az igazi Grund-élményt. A Práter utcában megtaláljuk a regény alapkonfliktusát: Einstand - ekkor veszik el a Pásztor fiúk az üveggolyókat a Pál utcaiaktól.

Szeretem a Japánkertet a kis tóval, a Pálmaház párás dzsungel hangulatát, a bonsai fákat, de izgalmas volt megfigyelni a virágzó kaktuszokat és az orchideákat is a kis házakban. A tavirózsák most kezdenek virágozni. A rózsák még virágban voltak, de már leszálló ágban. Aktuálisan a felnőtt belépő 1200 Ft-ba kerül, szerintem nem túlzó. Hétköznap alig van látogató, hétvégén szoktak többen lenni, ha viszont valamilyen konkrét rendezvényt tartanak, olyankor nagy tömeg szokott kialakulni.

Valóban, a cseresznyefa már nem virágzik, viszont látogató is alig volt, nyugodt, békés séta, rengeteg más fa viszont szirmot bontott most is, a magnóliák különösen szépek, és ezen kívül is rengeteg alkalmi látványosság van. Fantasztikus, hogy a madarak egy zajos, poros nagyváros szívében hogy idetalálnak! Tele volt virággal és madárdallal az egész délután! Itt-ott egy kissé lepattant a kert, pár dolog felújításra szorulna, de így is szép program ez.

. . csak nem az intimitásé, sajnos. Érdemes meglátogatni a kertet ekkor is, meg akkor is. A madarak is megtalálják, valamennyire kirekesztik a város zaját. A képek meg magukért beszélnek, helyettem is. Olyan szépen nem tudok írni, mint egy áprilisban nyíló virág.

A kertben tematikusan, tájegységek szerint rendezték el a növénycsoportosulásokat (pl. alpesi, Mátra, Bükk, lápvidék növényei, stb. ). Bizonyos részei egy kissé elvadultak, de folyamatosan szépítik, ápolják a virágokat, fákat, és újakat is telepítenek. A Pálmaházban trópusi és szubtrópusi növényeket láthatunk, viszont a kis medencéből eltűntek a teknősbékák. Az oldalsó kisebb üvegházak előtti medencében aranyhalak úszkálnak. Gyönyörűek az orchideák és most nyílik a vízililiom. A rózsák is virágba borultak. Hétköznap főleg iskolás csoportok látogatják a kertet. A felnőtt belépő 950 Ft, de ezúttal egy facebook játékban nyertem a belépőt.