Debreceni Református Nagytemplom Debrecen

Mostanában gyakran járunk Debrecenbe, így terveztem már egy ideje, hogy a régen volt iskolai tanulmányi kiránduláson tett templomlátogatást megismételjem, felelevenítsem. Múlt héten megtettem! Készültem persze az élményre, olvasgattam, fotókat nézegettem előzőleg, jórészt tudtam, mire számíthatok, hiszen ez az épület Debrecen jelképe, a magyar reformátusok szimbolikus jelentőségű főtemploma. Belépve mégis meglep a hatás, a hatalmas belső tér díszítetlen puritán fehérsége, és a nagy fehér falfelületek által kiemelt, gazdagon aranyozott empire stílusú szószék és az előtte lévő intarziás úrasztal látványa. A szószék fölött elhelyezett orgona mely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája híres darab. Olvasom, hogy az 1996-os felújításának eredményeként az ország egyik legszebb hangzású orgonája lett. Biztosan, mert amikor ott jártam, éppen hangolási munkák folytak rajta, de még így is szépen szólt. Ám nemcsak a templomnézésre készültem egy ideje, hanem arra talán még inkább, hogy legyőzve a tériszonyomat, végigsétáljak fenn a tetőn, a két torony közötti panorámajárdán. Sikerült! Sikerült, mert a lift felvisz a padlásszintig, onnan pedig már csak kb. egy emeletnyi magasságot kell falépcsőkön felmenni, és közben a fordulókban még szusszanni is lehet. Amikor pedig kinn áll az ember a tetőn, az maga a szabadtér-érzet, és az is nagy élmény volt, hogy a párom lenn állt a téren és így integethettünk egymásnak: én fentről, ő lentről. A fentről mutatkozó városkép nem különösebben izgalmas, de a közelben az egyik tűzfalon nagyszerű falfestést látni: Az egész falat beborítja Werbőczy István Hármaskönyvének a magyarra fordított címlapja. A tűzfalfestés az első helyi nyomda megalakulásának 460. évfordulójára készült el 2021-ben, és emlékeztet, hogy a híres kiadványt az itteni Alföldi Nyomda jogelődjében nyomtatták. - tudtam meg az átadáskori híradásokból.

De mindegy is az, itt van Sárospatak, itt van Debrecen, ide kötödnek a reformtanok, amik kissé felülírták a katolikusok bíborban és aranyban fetrengő potrohos világát. És az ország legnagyobb református temploma éppen ezért a debreceni. Az érdeklődő ember meg persze, hogy végiglátogatja a legnagyobb (meg a kisebb) katedrálisokat, mecseteket, zsinagógákat meg más templomokat is, hiszen valamit tudni illik embertársaink furcsaságairól is. Impozáns építmény ez is. Azok a bizarr szokások, amik más csoportosulásokban dívnak, hogy az emberek képeket meg szobrokat csókolgatnak, az itt gyökeresen hiányzik. A református templom puritán, sokszor inkább otthonos, meleg és baráti, de a nagyobbak is inkább tekintélytisztelők. Ez tükröződik a belső elrendezésen, díszítettségen is. Kemény, szigorú, nyakas figurák ülnek itt és vallanak hitet. A kívülálló meg szerencsére bejárhatja a templomot, egyik toronyba lift visz fel, ha akarod egy darabig. Fent átmehetsz a másik toronyba is, ott fel lehet mászni további falépcsőkön a nagy Rákóczi haranghoz, meg a torony tetejébe egy kis kilátásért. Ok, magasan vagyunk itt, de azért nem annyira pazar a kilátás, bár érdekes a várost innen látni. A nagytemplom és Debrecen nem egyszer kiemelkedő politikai szerepet is játszott az ország életében, de ezt mondja el más is, ne vegyük el a kenyerét.

1849. április 14-én itt olvasta fel Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot. A legérdekesebb az volt, hogy fel lehet menni a toronyba, onnan ki a tetőre, ahonnan csodás panoráma nyílik az egész városra, a két torony között egy panorámajárdát építettek fel a tetőn. A Jeruzsálemtől Debrecenig című egyháztörténeti kiállítás is érdekes volt. A templomon belül felmentünk a karzatra is, innen látható be a legjobban a templom hatalmas tágas tere. Egy felnőtt és 3 gyerek részére 2800 Ft-ba került a belépőjegy.