Kis Anna Halászkert Miskolctapolca

Kis utcában nagyon hangulatos hely, már-már valószerűtlenül kedves személyzettel, kellemes, visszafogott mediterrán gitárzene válogatással a háttérben (semmi magyarkodás, mégis otthonos hangulat). A kezdeti benyomás után sem kellett csalódnunk. Harcsa és nyurga ponty a bográcsban, marhapörkölt és túrógombóc a tányérokon kifejezetten esztétikus tálalásban. A fogások nem túl gyorsan, de legalább hihető ütemben készültek el, megfelelő hőmérséklettel érkeztek elénk. Nem vagyok gyakorlatlan halfogyasztó, de az eddigi öt legjobb halászlében ez biztosan benne volt. A marha szintén hibátlan ízre és állagra is. A túrógombóc habkönnyűen krémes, enyhén darás megoldás épp annyira édesen, hogy még ne tolakodjon. A felszolgálás figyelmes, már-már családias. Holnap újra rápróbálunk a helyre. Jó szívvel ajánlom!

A mellettünk ülők vagy 50 percet vártak az ebédre.

Utolsó este a nyaralásból egy hangulatos vacsorát töltöttünk itt, de nem biztos, hogy visszajönnénk ide. A környéken jópár jóhírű étterem van.

Kb 1 órát bolyongtunk míg végre rátaláltunk egy eldugott zsákutcában erre a kis ékszer dobozra. :-) Pont ilyenre vágytunk ,itt kellemes ,tiszta környezet, piros kockás kis abrosz,csodásan rendbe tartott virágos kiskert. A felszolgáló személyzet rendkívül kellemes és figyelmes emberek,ma már ritka ennyire odaadó személyzettel találkozni. Gyors volt a kiszolgálás és rendkívül finom különleges ,de egyben házias ízek,ételekkel. Este 8 óra után tértünk be, de a pincér jelezte minden ételük van az étlapon és tényleg! Nem kell félni nem csak halas ételük van, itt rengeteg étel van az étlapon. Különösen finom volt a kemencében sült magyaros palacsinta:-)A limonádé csodák üdítőek,vannak finom boraik az itallapon korrekt áron. Ha Miskolctapolcán jártok ide mindenképp térjetek be,nem fogtok csalódni. :-) Bátran ajánlom mindenkinek!

Még az uborka saláta is nagyon ízlett :)

A pincér azt ajánlotta, hogy kóstoljam meg a meggypálinkát, nagyon tudja ajánlani. Rendben, mondtam, de a pálinka soha sem érkezett meg, egyszerűen elfelejtette, pedig csak mi voltunk a vendéglőben. Hogy biztosan ne nyúljak mellé, a napi ajánlatról választottam ételeket, gondoltam az mai, friss, stb. A leves hideg ságadinnyeleves volt, aminek csak egy baja volt, hogy nem volt sárgadinnye íze. Hogy kizárjam az én kukacoskodó finnyás izlésemet, nem mondtam semmit, csak egyszerűen áttoltam a tányért a feleségemnek és csak annyit mondtam kóstold meg. Mire ő: "ennek nincs sárgadinnye íze " Akkor nem csak bennem van a hiba. A leves fehér színű volt benne kicsapódott tejszín, vagy tejföl, amibe sárgadinnye volt beleszeletelve, de magának a lének csak cukoríze volt. A második fogás kacsamáj volt roston, a mellé öntött aszaltszilvamártás nekem nagyon édes és nagyon fahéjas volt. A desszert gundelpalacsinta, na ennél a fogásnál majdnem szó szerint kitört a fogam, ugyanis a diós töltelékben volt egy nagy dióhéj darab amire gyanútlanul ráharaptam. Hangsúlyozom, hogy csak egyszer jártam itt, lehet, hogy rossz napot fogtam ki, de ezen alkalom alapján én nem leszek viszzatérő vendég.

Az ételek kiválóak voltak, a felszolgálás udvarias és segítőkész. Nagyon meg voltunk elégedve és javaslom, ha valaki ebben a városban jár, mindenképpen keresse fel ezt a kis csárdát! Nem fog csalódni benne!