Agapanthus adatlapja

Köszönet a felfedezés közreadásáért. Így aztán a napokban meglódultunk, hogy mielőtt a nem messze innen lévő Tulipánkertbe megyünk virágot szedni, előtte megnézzük ezeket a Szapáry-nevezetességeket. Mivel Szolnok megyében élünk, hogy úgy mondjam, ismerjük a terepet, ezért eszünk ágában sem volt bemenni Tiszaburára. Szerencsére Pusztataskony csak hivatalosan, közigazgatásilag része a falunak, attól különálló településrész, és mi délről, Kunhegyes felől jöttünk, elkerülhettük Burát. Ahogy közeledtünk a célpontok felé, megláttuk a szép ívű kis hidat, rajta a felirat: Gróf Szapáry Gyula híd. Meglepő ez nekünk, mert eddig csak az M4-es gyorsforgalmi úton lévő, 2021-ben átadott Szapáry Gyula hidat ismertük Tiszapüspöki térségében. De itt ez a kisebb már 2013 óta várja a vizet, amin átívelhet egy összekötő csatorna felett. Mi most láttunk is alatta egy keveset. Átkelve a hidacskán rögtön meg is láttuk a Szapáry-emléktáblát, mondhatni, kinn a pusztában. Ám mégis inkább amiatt került ide, mert gróf Szapáry Gyula meghatározó szerepet töltött be a Tisza szabályozásában is, ez a csatorna pedig a Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó része. Az emléktábla szépen kialakított kis építménybe van befoglalva, címeres, pecséttel jelölt téglákkal. És persze kipróbáltuk, leguggoltunk, és a nyíláson át tényleg a Szapáry-kápolnára látni, bár elég kicsiben látni csak az épületet.

Hogy osztrák minta alapján készült, azt igazolom, mivel nemrég voltunk Bécsben, ahol megnéztük a Hofburg-palota pálmaházát, és valós a hasonlóság. De persze az is igaz, hogy ez itt, Gödöllőn egy jóval kisebb változat. Ma ez a Pálmaház egy működő kertészet és kertészeti áruda része, ahol cserepes növényeket, díszcserjéket, facsemetéket lehet kitűnő minőségben és nagy választékban vásárolni. Úgy is hívják hivatalosan, hogy Pálmaház Kertészet és Herbárium. Éppen ezért nemcsak a kastély kertjéből, hanem kintről, az utcáról is meg lehet közelíteni, be lehet menni nézelődni, vásárolni. Az épület baloldali szárnyában egy üvegház várja a szobanövények szerelmeseit, és három bentlakó teknős is. A jobb szárnyban pedig egy barokk stílusban berendezett Herbárium kapott helyet, ahol a kézműves teák, lekvárok, szörpök, fűszerek és kozmetikumok széles tárháza várja az érdeklődőket. De itt találhatunk az évszakhoz, az aktuális ünnepekhez igazodó lakásdekorációkat, kézműves termékeket is a stílusos környezetben. Ünnepi alkalmakkor azonban, amikor megtelik a kastély és a kert látogatókkal, nemcsak vásárolni lehet itt, hanem például kézműveskedésre van lehetőség kicsiknek és nagyoknak. De a legnagyobb attrakció kétségtelenül a Pálmaház Karácsony, amikor az egyik épületszárny zsúfolásig megtelik karácsonyi díszekkel. Több évi tapasztalatunk alapján mi úgy látjuk, színvonalasabb árukkal, mint a kastéllyal szembeni Karácsonyház. Ezért nemcsak mostani képeimből teszek itt közzé, hanem egy karácsonyit is megmutatok.

A pavilonban a honfoglaláskori magyar vezérek és a magyar királyok arcképei, összesen 54 portré található. Ezzel egyrészt igazodtak a királydomb adta tematikához, de Grassalkovich I. Antal gróf minden bizonnyal azt a korabeli szokást is követni kívánta, hogy a főúri lakhelyek belső díszítéseként ősgalériákat alakítottak ki. Csak ő ennek egy külön kis épületet szentelt. Nekünk most, a húsvéti ünnepnapok egyikén sikerült megnéznünk belülről is, amikor a látogatási idő alatt nyitva volt, és még helyi tárlatvezető is segítette az eligazodást a sok kép között. Az eredeti 54 olajportréból, a jelenlegi ismeretek szerint, 14 maradt meg, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum őriz. A teljes képsorozatot most azért látjuk a pavilonban egységesnek, mert a megmaradtakat és a hiányzókat régi fotók alapján azonos módon, fotótechnikával reprodukálták. A sort Attila fejedelem nyitja, alatta Keve vezér következik és utolsóként V. Ferdinánd zárja, de közben megtalálhatjuk a buzogánnyal felszerelkezett Lehel vezér képét is. Mai történelmi szemléletünknek ilyen módon nem mindenben felel meg a képcsarnok, de látványos és elgondolkodtató is. Izgalmas még a képek további sorsa: Az 1848-49-es szabadságharc során a képek egy részét megrongálták , de a kastély új tulajdonosa, báró Sina Simon felújíttatta a pavilont és megfesttette a megrongált képek másolatait, s a sorozatot kiegészítette az építés óta eltelt csaknem egy évszázad uralkodóival. Majdnem teljes hát az uralkodók sora. Nem hiányzik csak Ferenc József és az utolsó magyar király, IV. Károly portréja.

A kastély hivatalos honlapján is felváltva használják a két elnevezést, de mostanság gyakoribb a kastélykápolna titulus, mivel nincs benne rendszeres misézés, nem tartozik hozzá egyházi közösség, plébánia, és nem is a római katolikus egyház tartja fenn, hanem ilyen szempontból is a kastélyhoz tartozik. Minden más szempontból egy nagyon is figyelemreméltó egyházi létesítmény, amelyet évek óta szerettünk volna közelről megnézni, és most, a Húsvéti ünnepek alkalmából szervezett vezetések egyikén sikerült bejutnunk. Egyébként a kastélylátogatás során csak fentről, üvegablakon át lehet ide letekinteni. Téves tehát, amit fent ír az ismertető szöveg, miszerint: A kastélytemplom a múzeum nyitvatartási idejében látogatható. A kastélyt építtető Grassalkovich I. Antal szándéka szerint az épület bővítése során a kor egyik legnagyobb kastélytemplomát alakították itt ki, amelyhez először a reformátusok ott álló templomát kellett elbontani, de ezt megfelelően ellentételezte a gróf. A belső kialakításában dúsan díszített templomot 1749-ben szentelték fel, két év múlva pedig Mária Terézia is részt vett itt egy szentmisén. A templombelső egy trónterem képzetét kelti. A kápolna fő ékessége az építészetileg is hangsúlyosan kialakított, négy fekete márványoszlop által tartott, ún. baldachinos oltár, tetején koronaformájú díszmennyezet a vörös márványból faragott tabernákulum felett. A belső kialakítás reprezentatív elemei közül ki kell még emelni, mint meglehetős ritkaságot, hogy a fehér-arany festésű, rokokó ornamentikával és domborműves jelenetekkel díszített szószékből kettő is van, a szentély előtt mindkét oldalon elhelyeztek egyet. A főoltárkép a templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, ami meglepő, mivel Gödöllőn és környékén nincs jelentősebb természetes víz, hogy ez indokolná a hidak, a vizek, a vízen járók védelmezőjének idehozatalát. Vezetőnk magyarázata szerint a cseh szent tiszteletét, a kor úgymond divatja szerint, Grassalkovich gróf terjesztette el a környéken, és egyebek mellett személyes okok is szerepet játszottak ebben. A diadalíven a Grassalkovich család címere látható, a szemközti falon pedig Grassalkovich I. Antal velencei üvegmozaikból készült portréja néz ránk. Ez sem gyakori, hogy nem egyházi személy arcképe legyen egy templomban. De ez a kastélytemplom vagy kápolna egy család lakhelyének megszentelt vallásgyakorlási színhelyéül épült, még ha a település lakói is részt vehettek alkalmanként a szertartásokon.

Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy legutóbb amiatt nem jöttünk el ide az adventi, karácsonyi alkalomra, mert szinte csak a gyerekeknek szerveztek műsorokat, ráadásul majdnem mindenért külön pénzt kértek az egyébként sem olcsó belépődíjakon felül. Lehet, hogy ez nem vált be, mert most nem tapasztaltunk ilyen törekvést. Viszont most is tapasztaltunk némi szervezetlenséget a fizetős séták, a kastély egyes részeinek külön megtekintését kínáló programokat illetően. Kellő kitartással azonban nekünk például sikerült nagyon színvonalas vezetéssel megtekintenünk az egyébként zárva lévő kastélykápolnát. Erről majd írok is külön. Miként a kastélykertben lévő Királydombi pavilonról is, amely a mostani ünnepnapokon ingyen volt megtekinthető. Miközben a Díszudvaron színpadi szórakoztatás várta a gyerekeket, kirakodóvásár a felnőtteket. Én például élvezettel néztem végig a tojáspatkolás bemutatását, soha még ilyet nem láttam. Egészen más jellegű élményt jelentett, hogy még szinte a bezárás előtti utolsó pillanatban és ezt is vezetéssel, sikerült megnéznünk a kastély nagy attrakcióját, a bécsi székhelyű A. E. Köchert ékszerészdinasztia történetét, különleges ékszereiket bemutató időszaki kiállítást. Minden elismerésünk az intézménynek, hogy ezt a fantasztikus anyagot sikerült idehozniuk. Még akkor is, ha a kapcsolódás kézenfekvő, hiszen a császári és királyi ékszerészet több híres műve a császári család egyes tagjainak, mindenekelőtt a Gödöllőt olyannyira kedvelő Erzsébet királyné, Sisi tulajdonában volt. A féltve őrzött kincsek legkiemelkedőbbje, a tárlat egyik csúcspontja egy neoreneszánsz stílusú, gyémántokkal, gyöngyökkel kirakott és zománccal díszített nagy aranybross volt, amelyet Sisi viselt, de közönség elé azóta csak most került. Volt sok arany, sok gyémánt a tárlókban, és igen, feldolgozásukban az ékszerészmesterség századokon átívelő, ám mindig fejlődő technikájának bizonyítékai. Mégis, mindez túl sok volt, ezek a remekművek, mi így láttuk, inkább voltak hivatottak a végtelen gazdagság, a hatalom demonstrálására, mint a gyönyörködtetésre. De legalább bemutatták a régi ötvöspadot is, amely az ötvösök és ékszerkészítők munkaasztala volt. . .

Medvék mentésével, befogadásával kezdődött a történet, ezért is a nevük. Ma már pávák és a nemes fehérfejű rétisas is, ormányos medvék, oroszlánok, sokfélék élnek itt. Ki jobb, ki rosszabbnak látszó elhelyezéssel. . . A hagyományos állatkerteknél, mi úgy láttuk, valamivel mégis több, levegősebb helyen, több mozgási lehetőséggel. De ne fanyalogjunk, mi, az ember juttattuk ide őket, ezeket az állatokat! Így vagy úgy, ilyen vagy olyan gyarlóságunk okán. Aztán jókodhatunk itt, gyümölcstálat vagy száraztakarmányt vásárolva az ajándékboltban, és ezekkel etetve a medvéket vagy a másutt elunt lámákat. Mi elsősorban Pablót, az ország kistigrisét látni jöttünk ide, aki szegény, rövid kis életében már ki tudja hány helyen élt, miután valakik valahol, pénzéhségtől vezérelve, túl korán elszakították az anyjától. Egy drograzzia során tavaly decemberben találták meg a rendőrök egy melléképületben. . . Onnan a Fővárosi Állatkertbe került, majd ide. A Medveotthon lett a végleges otthona. Tágas kifutót készítettek neki, úgy láttuk, még egy kis medencéje is van, ha pancsikolni szeretne. Valahol azt olvastuk, hogy a kistigris sikeresen akklimatizálódott, és jól érzi magát új, tágas helyén. De ki tudja ezt bizton állítani, hiszen alig 2-3 hete van még csak Veresegyházon? Mi bizony hosszan keresgéltük, hogy hol is van Pablo, mire megláttuk, hogy az egyik sarokba szorosan behúzódva fekszik. Mint, aki védelmet keres, de azért a kifutónak azon a részén, ahol közelebb lehet az őt bámuló emberekhez, mert hát emberhez szokott. . .

Gyönyörű tavaszi idő, szabadnap és a gyerekeknek tavaszi szünet, így nem csoda, hogy rengetegen jöttek Vácrátótra. De az önkormányzat gondos szervezésének köszönhetően a parkolás kifejezetten rendezetten történt, és csak 500 forintot kellett fizetni érte. Benn a kertben pedig eloszlott a tömeg, nem volt zavaró. Három évvel ezelőtt, amikor legutóbb itt jártunk, március eleji, hideg idő volt. Most egy hónappal későbbi kellemes tavasz. Akkor nem is nagyon sétálgattunk kint, inkább az üvegházakban nézelődtünk. Most fordítva tettünk, a többi látogatóval együtt. A belépőjegyek mellé kaptunk egy, áprilisra vonatkozó ismertetőt, amelyben a hónap érdekességeit mutatják be, hogy tudja a látogató, mit és merre érdemes keresnie. Szent György hava meghozta a virágzást, ez az időszak itt a nárciszok és a tulipánok, valamint a virágos cseresznyefafélék szezonja, de még a magnóliák is szépek, alig hullajtották szirmaikat. És elkezdett minden kizöldülni. Megtaláltunk néhány, a környezetbe illeszkedni igyekvő sajátos iparművészeti alkotást is, amelyek még viszonylag újak itt, egy évvel ezelőtt olvastam először róluk. Ám olyannyira beleolvadnak a növényzetbe, hogy alig is lehet észrevenni őket. És ha igen, ha megláttuk a műveket, nem voltunk biztosak benne, hogy hozzátesznek-e a hely esztétikai értékéhez. De legalább nem rontanak. . . , és némelyik jó közeg a fotózáskodáshoz
A Pálmaház ez idő szerinti slágere a jádelián virágzása lenne a tájékoztató szerint, de sajnos mi még nem találtunk rajta egyet sem a különleges zöldes-kékes fürtös virágzatból. Érdemes hát még ebben a hónapban kicsit később próbálkozni, ha ezt akarja látni valaki. De a következő hónapoknak is meglesz az aktuális vonzereje. Vácrátótra bármikor érdemes elmenni. Mindig szép, mindig érdekes.

A panzió ezt igen jó ár-érték aránnyal teljesítette is, de nem szívesen maradtunk volna tovább. Nyilvánvalóan nem üdülésre van ez a panzió kitalálva, de az az egy éjszaka igencsak megviselt bennünket a süppedősen puha matraccal az ágyban és a túlzottan melegre állított központi fűtéssel. Pedig amúgy nem rossz hely, tényleg. Még a külön fizetendő, étlapról rendelhető és háziasan finom reggeli is rendben volt.