noire adatlapja

A wellnessben is volt csak felnőtteknek elkülönített rész, az étteremben is volt olyan terület, ahol felnőttek étkeztek és volt ahol a gyerekesek ülhettek le enni. Tetszett, hogy ebédidőben leveseket is kínáltak a félpanziós ellátás mellé. Három féle leves volt mindegyik napon, és egyik biztosan nagyon tartalmas , húsos leves. Egyébként az ellátás szuper volt, nagy választékú svédasztalos reggeli, vacsora. A játszó szoba elsősorban kisebb gyerekek igényeihez igazodott , (babakonyhák, kis műanyag motorok, kis csúszda stb. )Ezzel egyetlen problémánk volt, mégpedig az, hogy pontosan a mi szobánk fölött helyezkedett el és nagyon lehallatszott a dübögés, ha fent dobáltak, pattogtattak labdát, száguldoztak a motorokon. Szerencsére ez csak nap közben és nem késő este volt zavaró. A nagyobbak a szintenként elhelyezett videojátékokkal tölthették az időt, ha elunták a pancsolást, illetve a harmadik emeleten csocsó és biliárd várta őket, bár ezek pénzzel működtek. A tisztaságra sem lehet panasz, mindenütt takarítottak minden nap. Összességében remek napokat töltöttünk a hotelben.

Nem lehet tehát azt mondani, hogy zsúfolásig megtelt volna a vendéglő. Az étlap láttán és az árak alapján azt gondoltuk, hogy biztosan finomakat fogunk enni. A fogások neve elég hangzatos, az áruk pedig elég borsos volt ugyanis. Néhányan közülünk csak levest kértek, mások csak főfogást. Nem nagyon értettük, hogy pl. a Kőkapu leveshez, a káposztaleveshez,a gyümölcsleveshez , a halászléhez miért kellett több, mint egy óra, hiszen ezek bizonyára nem frissen készültek. A 13 éves unokám a harcsapaprikást kettő, azaz kettő óra várakozás után kapta meg. Mellesleg ő volt az utolsó, aki ételhez jutott. Az egyedüli étel, amiről nem tudok rosszat mondani, az a Hutai sztapacska volt. Persze, ez is másfél óra után érkezett az asztalhoz. Többször feltettük a kérdést a pincérlányoknak, hogy mi az oka ennek a lassúságnak, de a mosolygáson kívül más választ nem kaptunk. Na most ehhez képest az árakat kissé túlzónak találtuk. Az a bizonyos későn jövő harcsapaprikás 2700 forintba került. Az, hogy nem álltunk fel az asztaltól és nem hagytuk ott az egészet csak annak köszönhető, hogy a gyerekek előtt nem akartunk veszekedni és ők nagyon éhesek is voltak. Nem mondom, nehéz volt őket türelmes várakozásra bírni. Lehet, hogy már innen is külföldre ment a szakács? Mindenesetre, ha az étlapon minden nap csak egy-két készétel szerepelne, de jó minőségben, talán kevesebb türelmetlen, bosszankodó vendéggel találkoznának. A személyzetről csak annyit, hogy a kedves mosoly nagyon fontos, de a szakértelem sem ártana.

Elindultunk éttermet keresni és a templom után nem sokkal szemünkben ötlött a kicsi étterem táblája valami ilyesmi szöveggel: "Ha minden zárva, vagy nincs máshol hely, akkor jöhet a BéTerv. " Már a szlogen is tetszett, úgyhogy be is mentünk. Egy kicsi, de barátságosan berendezett étterem, kávézó, büfé fogadott bennünket, éhes vándorokat. A helyiségbe mindössze két nagyobb asztal és két, bárszékkel ellátott pult fér be. A kifüggesztett étlapon megtalálható három-négy féle leves, hat-nyolc féle főétel, egy-két desszert. A főételek között a sztrapacska több változata, de húsos ételek is megtalálhatóak. Desszertnek palacsintát és fánkot lehet kérni, többféle töltelékkel. Ennyiből szerintünk lehet választani,nem is kell több. Nagyon finom pálinkák, borok és sörök is várják a vendégeket. És a nagyon kedves kiszolgálás sem mellékes. Lehetett kis adagot is rendelni, aminek külön örültem. Az árakra sem lehet panasz, tehát jót ettünk, jó áron. Ha legközelebb erre visz az utunk, biztos a BéTerv lesz az ATerv.