Ugor adatlapja

És örültünk. Ekkor minden hívás és kérés nélkül előlépett az árnyékből, a semmiből egy hölgy, a valódi Isten valódi angyala. és nyugodt, békés, hangos hangon világos választ adott a csak gondolatban feltett kérdéseinkre. Ez itt Kemenesalja kulturális szimbóluma. Maga a táj tükre. Az asztalon igazgyöngyök, könyvek sorakoznak, de ha elvesszük őket, ahogy el is vettük, eltoltuk, akkor kiderül, hogy egy üres papírlap van alattuk, egy szimbolikus fehér téglalap a fekete asztalon. Üres felület, szabadon írható, várja a gondolatokat. Az oszlopon lévő téglalapon keresztül esik rá a napfény, ami megvilágítja, utat mutat, azaz rámutat a tudás útjára. Régebben lámpa is csüngött felette, feltehetően egy ősmajom tönkretette, most a beteg lámpatest a polcra lett feltámasztva, ott gyógyul. De a két fény összeért, támogatta, erősítette egymást. Aztán a polcon lévő könyveket sorolta fel kulturangyal, íróik alapján egyenként megemlítve a tartalmakat, szépen, dallamos végigmesélt minden soron, mi levegőt kaptunk, becsuktuk a tátva felejtett szánkat és megköszöntük szépen. Aztán az angyal, ahogy jött, elszállt, eltűnt a semmibe. . . igen, vannak ilyen emberek, ilyen élmények! Néha megadatik! Odajött egy kopasz férfi a kerékpárját tolva, elnézést kért, és nem hittem volna, de. . . felnyalábolta a könyveket, áttette a másik oldalra és máris szemezni kezdte az emberi tudás tárházait.

azután lett Nemesdömölk, hogy világi urak is legyenek, akiket még inkább szolgálni kell. És így azután szépen megszerveződött a város, a Cell meg onnan jött, hogy a Koptik nevű messziről jött ember elhozta ide a máriacelli híres-neves szobor másolatát, azaz képet róla, aztán ennyi már elég is volt a csodához. beindult az idegenforgalom, zarándokok jöttek tömegest, kialakul ez, ha ki kell alakulnia. Ez a kolostor meg a város szélén leromlott, a nagyobb igények már bent, a város közepén emeltek egy újat a kegytemplom mellett, ez itt meg ebek harmincadjára került. Most, rajtunk kívül három nyári szünetes kissrác látogatta meg, bicajjal voltak, fogalmuk sem volt, hogy mi ez, csak beültek az árnyékba a nap elől. Közben tanakodtak, hogy Szombathelyre bringázzanak tovább vagy Sárvárra. Van egy lépcsőfeljáró bent, a toronyba vezet, a részleges rendbehozatalnál építhették meg, azután keményen lezárták, betonba csavarozott vasráccsal, nem lehet felmenni. Próbálkoztam, hogy rámondok néhány Mária-éneket, Koptiknak ez mindig bejött, nekem nem sikerült. Így hát ennyit láttunk belőle, amit most ti itt láttok.

Ha befizetsz az érseki körtúrára a látogatóközpontban, akkor mostanság kb. három részből áll, egyik a főszékesegyház maga, másik az un, kincstár az emeleten, a harmadik part meg az érseki palotában lévő könyvtár. A kombinált jegy jogosít fel erre. Ezért aztán oda-vissza mászkálós az egész, de hát ezért jöttél, nem? Hogy milyen sorrendben nézed meg, az mindegy, de figyelj és ügyes légy, mert a program elszalad melletted. Tehát a könyvtáras idegenvezető begyűjtött minket, és, hogy kitöltse az idejét kellőkép, hosszabb történelemórát tartott nekünk az udvaron, ami a magyarok eredetétől kezdve a nagy vészeken és háborúkon át mindenről szólt, na, de rendben is van ez így, biztos volt, aki még nem járt iskolába, vagy már nem emlékszik onnan semmire. Azután felkaptattunk a hátsó szárnyban az emeletre. Tényleg lenyűgöző a könyvtár, A nagy klasszikus kiadványok azt a gondolatot sugallják, hogy talán az antik főpapok is, lehetőségeik által humanista módon felvilágosult emberek lehettek, mármint amit az adott kor szintje megengedett nekik, de a szószékről feltehetően változatlanul nyomták tovább azokat a bigott ószövetségi ziziségeket, ami hát bizony hagyományosan a szakmához tapadt. De ez az érzés már más apátsági könyvtárakban is elővett. Azután van még egy ellentmondás: a recepción szigorúan közölték, hogy fotózni sehol sem szabad, kizárólag a székesegyházban, de ott is csak fotójegy megvétele után. Tehát könyvtárfotójegyünk nem is lehetett, de a vezetőnk nagyvonalúan szemet hunyt a szabály felett, ő nem tiltja ezt, mondta, így aztán vérszemet kaptunk és készítettünk pár fényképet mégis. Nagyon gondolatébresztő élmény, ajánlatos!

Most nagyon jó formájában van, szépen megpucolták, látszik, hogy réz az egész, csillog-villog. Hát, hogy a pávák. . . Érzésem szerint itt kb. négy pávának kéne lenni, kettő kétoldalt köp, kettő meg a felezővonalnál középen lent. De amíg a két felső inkább bóbitás pávafejnek tűnik, az alsó kettő, kiragadva a környezetből, inkább amolyan koronás kígyókirály. . . nekem legalábbis. De ettől még teljesen jó az egész, persze. De nem egy külön program, csak ha véletlenül arra járnál.

A csodák meg ilyenkor jönnek, mint vajúdáskor a fájás, Kutat fúratott, a kútfúró fejére ráesett a fél hegy, már majdnem meghalt, de Koptik eliszkolt imádkozni, oszt mire visszatért, a mesternek kutyabaja. Na, és innentől aztán zarándokok és csodás gyógyulások, mint egy délamerikai TV-sorozat. Ha már így volt, Koptik, az egyszál fürdőköpenyben házaló remete templomot emeltetett. Mert ez csak úgy megy. Emelték is. Na, mert nála volt egy kép, a máriacelli Szűz Anya másolata. De hiszen csak ennyi az élet és akkor máris minden van! Méltán ül tehát a szobra itt a város főterén, méltán emlékezik meg róla az utókor.

Hálásan körbesétáltam, mert ez a lényeg, hogy a házat mutassuk inkább meg, ne a kólát vagy engem, ez az Öreg gólya ugyanis abban a hírben áll, hogy ez Celldömölk legöregebb épülete. Ezt egy önkormányzati dolgozó mondta nekem a városi főépület előtt, és ettől kezdve biztos is volt, hogy ide bemegyek. Az ételekről nem nyilatkozhatok, a házról igen, nagyon patinás idő terül rád, ha itt sétafikálsz, és bizony ha nem vártak volna bennünket Somlóvásárhelyen időre ebédelni, bizonyisten, beültem volna akkor inkább ide!

A hölgy, aki ott volt, rengeteget mesélt a helyről, a népművészettel való kapcsolatáról, abba való beletemetkezésről, a férje a bútorfestő és nagyon egyedi matyómintás bútorokat készít. A hölgy pedig kitanulta a híres hímzés csínját-bínját, rengeteg munkája van készen, még a saját csodaszép ruhája is ki van állítva, amit viselt egykoron, de fényképezni sajnos itt is tilos. Tehát menj el bátran magad, és nézd meg a saját szemeddel, hallgasd meg a füleddel, mert érdemes nagyon!