Thury-vár Várpalota

század második felében. Oklevél először 1397-ben említi Palotaként a várat. Albert király uralkodásának idején királyi engedély nélkül a várakat le kellett rombolni, kivételt képeztek azonban ez alól szlavónia vária a törökök elleni védelem miatt, valamint 5 további vár, köztük Palota vára is. Az Újlaki család egészen 1524-ig - a család kihalásáig - birtokolta az erődítményt. Ezt követően Palota a Podmaniczky család birtoka lett. Az 1552-es török hadjárat idején, amikor oszmán kézre került Veszprém, Palota vára lett az Észak-Dunántúl egyik legfontosabb végvára. 1554-ben a törökök meglepetésszerű támadást mértek a várra, mely részben sikeres volt, ugyanis benyomultak a huszárvárba és 100 lovat, illetve sok szerszámot elvittek. A következő évben történt támadást a palotai katonák sikeresen visszaverték. 1558-ban a király kezére került a vár, melynek első királyi kapitánya Thury György lett. A vár túlélte a török időket egészen a 20. század közepéig, amikor romossá vált. A várat a Nemzeti Várprogram keretén belül 2010-re teljeskörűen felújították, napjainkban a város egyik legnagyobb kulturális intézménye, kulturális és városi rendezvényeknek, színházi előadásoknak, koncerteknek és konferenciáknak ad otthont, rendezvényközpontként funkcionál.