Berkiné adatlapja

Erre nagyon sokáig kellett várni. A mellettünk lévő asztalhoz 4-szer jött a pincér (mindent egyesével hordtak ki), de visszafelé minden alkalommal üres kézzel ment, észer sem vette, hogy a más maradékánál ülünk már elég régen. Hoszú idő után szóltunk, amire az volt a válasz "majd küldök valakit". És tényleg, egyszer csak jött egy másik pincérlány és sok-sok fordulóval leszedte az asztalt. Amikor jött, minden alkalommal üres kézzel, pedig kértünk étlapot. Végül ezt is szóvá tettem, a válasz "nem ott van az étlap, ahova viszem az edényeket". Mondjuk ezt gondoltuk, hogy nem a mosogatóban tartják az étlapot. Végül csak kaptunk étlapot is, és rendelhettünk. Az étterem előtt nagy táblákon többféle grill ételt is hírdetnek, abból szerettünk volna , de kiderült, hogy az "csak máskor van, ma nincs". (furcsa, mert szerintem pont akkor kellene nagyobb választék, ha tömeg, és teltház van) Rendeltünk abból, ami volt. A rendeléshez képest meglepően hamar hozták az italokat, majd az ételeket is. Az ételek minősége, íze teljesen megfelelő átlagos volt. Mindeközben minden asztalnál kicserélődtek a vendégek, s mi figyeltük a kiszolgálást. 5-6 pincér forgolódott, minden tányért egyesével vittek el, s hozták a rendeléseket. Lehet, hogy egy átlagos napon ez megfelelő, de egy ilyen ünnepen, rendezvényen lassú és idegesítő. Az étteremnek van egy utcára néző terasza is kb 8 asztallal, ahol fagylaltot és üdítőt árulnak az utcára. Késő délután megszomjaztunk, s inni szerettünk volna a teraszon leülve. Pár asztalnál ültek, s mi három asztalt néztünk végig, mire le tudtunk ülni, ugyanis a székek le voltak láncolva, lakatolva az asztalokhoz. Jó nehéz fémszékek voltak, talán féltek, hogy hazavisszük? ? Legközelebb keresünk másik éttermet, még ha messzebb is van.

Nagyon szép volt a látvány felfelé is, de lefelé még szebb. Ehhez az is hozzájárult, hogy az őszi időszakban szép, színes volt az erdő. Amikor felértünk, a kezelők részletesen elmondták, hol van jó kilátóhely, merre kell mennünk. Ezt a libegőt most próbáltuk ki először, de nagyon jó élmény volt.

Én ettem a rántott karajt uborkasalátával, egyik gyerekkel, aminek a neve valami "házimorzsában . . . . . . . karaj. . . . . " volt, de attól még az EGY szelet rántott karaj volt, héjában főtt burgonyával. A hús és a saláta finom volt, a burgonya nagy része ehetetlenül nyers, a piciket meg lehetett enni, de a főtt héjat ki kellett köpködni (nem volt rásütve). A kacsacomb mellett ugyanez a nyers burgonya volt, csak zöld (medvehagymás) szósszal leöntve. A kacsacomb jó volt, de annak is kellett volna még egy kis sülés, a bőre viszont ehetetlenül nyúlós, rossz volt. Egy falatot megkóstoltam, de nem tudtam lenyelni, kiköptem. Az asztalnál volt egy olyan megjegyzés a születésnapját ünneplő testvéremhez, hogy "ettől te sokkal jobb kacsát csinálsz". A hamburgert egyik gyerek ette, de sok volt neki, így a maradékot az apja megkóstolta, amire azt mondta, hogy a hamburgerhús még sülhetett volna. A halászlére az volt a megjegyzés, hogy "a múltkori jobb volt" (ugyanitt). A pizzában nem talált kifogást a fogyasztója. Összegezve nem sok finomat találtunk benne, horror áron. Más ettől sokkal elegánsabb helyeken is olcsóbb az egy adag -2 szelet- rántott karaj (nem egy). Ahhoz képest, hogy egy "fabódé" az egész étterem, az asztalokon nincs terítő, de még egy tányéralátétet sem hoznak, a csupasz asztalra tálalnak, az étlap egy iratkapoccsal összetűzött különböző nagyságu papírfecnikből áll, némelyikben itallap sincs, megkérik az árát. Sajnos az üdülőterületen ez az egy étterem van (és jó hogy már van), de ha lenne konkurencia normál árakon, finom ételekkel, szerintem tönkremennének.