Gyönyörű, gondozott, kulturált szálláshely: ötféle stílusból lehet választani, mi a Kastélyban laktunk lakosztályban. Merész szinösszeállítású, de szép. Kicsit volt csak kellemetlen, hogy a nappali ablakán nem volt szúnyogháló, így azt nem tudtuk szellőztetésre használni. Érdekes, hogy a hűtő a szekrényben foglalt helyet, tulajdonképpen fűtötte a szekrényt, csak kicsit volt fura. A közösségi helyek nagyon impozánsak, szép berendezésűek, tiszták. A különböző stílusú wellness részlegek is szépek. A francia fürdő igazából gyermek pancsolóként működik /nem baj/, a marokkói kellemes,habár miután ezt használták a legtöbben, kicsit zsúfolt. A reneszánsz fürdő a mi képzeletünket nem ragadta meg, de nyilván volt, aki ezt használta szivesebben. És akkor az étkezés: a reggeli rendben volt. Klasszikus kontinentális reggeli, gazdag ételkínálat, finom ízek. Bár a több napos túrós táska helyett örültünk volna friss édes sütinek. Sajnos a vacsoráról nem mondható el, hogy ízletes lett volna, kivéve a leveseket. Finom, ízes, gazdag levesek után, ízetlen főételek következtek. Választék még csak volt, de az íz. . . . az valahol eltűnt. Ilyesmi lehet most a menza ízvilága. Ami dominált: az a zsír. Minden ételben volt gazdagon. Ennyi alapanyagból nem lett volna nehéz finom ételt főzni, sajna nem sikerült. Illetve az utolsó vacsoránk idején, mintha új szakács főzött volna, mert fennséges sertéspaprikást ettünk galuskával és ebből az ételből semmi sem hiányzott. Sőt az előző vacsorák tendeciáját megtörve még a desszert is finom volt. Az első három vacsoránál felszolgált desszertről beszélni sem érdemes, pláne, hogy a második alkalommal az előző esti édesség maradékát szolgálták fel, tortaválogatás címen. És a ráadás: az egyik felszolgáló kritikán aluli viselkedése. Egy alkalommal két pohár bort rendeltek férjeink /minőségi rosé borról beszélünk: 600,-Ft/dl/. Először csak egy pohárral hozott a pincér, majd miután szóltunk, hogy két pohár volt a rendelés, kihozta azt is. Nos: a két pohárt egymásmellé helyezve, látszott, hogy az egyik egy újjnyival több, és dacára az azonos minőségű rendelésnek: az italok szine is erősen különbözött. Reklámiciónkra annyit válaszolt az ifjú,hogy azért több az egyik, mint a másik, mert jó fej akart lenni, és az üveg aljáról az összeset beleöntötte a pohárba. A szinre is csak annyi volt a válasza, hogy más palackból származik a bor. Visszavitettük az italokat, újra hozott valamit, de már nem vitatkoztunk. Az elszámolásnál azért még egy gikszer adódott: összesen 4 dl bort kívántak felszámolni. Úgy gondoljuk, ezt egy ilyen helyen nem lehet megengedni. Az élménybirtokró nem sok élményünk van, mert azokon a napokon, amikor mi ott tartózkodtunk, nem igen voltak programok, bár a birtok kialakítása szép. Még annyit sérelmeztünk, hogy az általunk megrendelt lovas hintózást is lemondták eső miatt, de pótidőpontot nem ajánlottak fel, 8. 000,-Ft nem hiányzik a büdzséből. Mi máshol találtunk lehetőséget erre is. A lovagi torna, amelyen résztvettünk nem hagy maradandó nyomot bennünk. Igaz, nem könnyű a sümegi Kapitány szálló hasonló tematikájú ajánlatával versenyezni.
