Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
Cikkünkben összegyűjtöttük azt az 5 varázslatos hazai építményt, ahol testünk és lelkünk is feltöltődhet.
A hagyományok szerint a Bodajkon található templom elődjét maga Szent István építette, melyet fiával, Imre herceggel gyakran fel is keresett. A kezdetben búcsújáró kápolna egy idő után túl kicsinek bizonyult az érkező tömeg számára, így az 1700-as évek elejétől megkezdték a ma ismert templom megépítését. 1695-ben ajándékozta a városnak Colloredo grófnő azt a Passauban készült kegyképet, mely ma is látható az épületben, és melyhez több ezer megmagyarázhatatlan gyógyulást kapcsoltak az elmúlt 200 évben. A csodás gyógyulások története megsokszorozta az idelátogatók számát, emiatt 1942-ben egy 15 ezer fő befogadására képes zarándokudvar létrehozását kezdeményezték, mely jelenleg is felkereshető.
Magyarország rejtélyes kegyhelyeinek nyomában - Bodajki Segítő Szűz Mária Kegytemplom (Bodajk)
A gödöllői, Grassalkovics Antal által alapított templom helyén korábban csak romok hirdették a valaha virágzó községet, az omlatag falak viszont egy Mária szobrot rejtettek, és ennek köszönhetően Máriabesnyőt később kegyhellyé avatták. A megtalált ereklye olyan nagy számú zarándokot vonzott a városba, hogy szükségesnek látták a kápolna bővítését, így az 1700-as évek közepén egy alsó és felső templomot is hozzáépítettek a meglévő falakhoz. A zivataros 20. század során az épület állami tulajdon lett, de a rendszerváltást követően visszakerült egyházi rangba és 2008-ban kisbazilika rangot kapott.
Magyarország rejtélyes kegyhelyeinek nyomában - Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika (Gödöllő)
A 14. században pálos szerzetesek által épített templom az Irgalmasság Anyjáról kapta nevét, melyet saját kolostorukhoz kapcsoltak. A látogatható épületet 1862-ben építették, elődje a török időkben teljesen megsemmisült. A kegykápolnában történt gyógyulások rengetek hívőt vonzanak a mai napig, a búcsúsok szerint a csatkaiSzentkút vize leginkább a lábfájás és bénaság gyógyítására jó. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van, amikor imákat a magyaron kívül német és lovári nyelven is tartanak.
Magyarország rejtélyes kegyhelyeinek nyomában - Csatkai Szentkút (Csatka)
A Gencsapátiban található kápolna története 1765-re vezethető vissza, ekkor írtak ugyanis először az ottani forrásról. A helyi hagyomány szerint egy vak gyermek visszanyerte látását miután ivott a vízből, emiatt hálából építették a kápolnát a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Az évek múlásával hamarosan három keresztfából álló Kálvária, 14 kis stációs kápolna és egy Lourdes-i barlang is elkészült, teljessé téve így a zarándokhelyet. Húsvét hajnalán a gencsi hívők a Szentkútnál adják meg a tiszteletet az Üdvözítőnek.
Magyarország rejtélyes kegyhelyeinek nyomában - Szentkút kápolna, Lourdes-i barlang (Gencsapáti)
A Drégelypalánk és Hont között fellelhető forráshoz a középkori feljegyzések alapján két kápolna tartozott, ahova Drégely várából egy titkos alagúton keresztül jártak a hívők imádkozni. Egy 1859-es irat szerint az egykori plébános Szűz Mária jelenésekről és hihetetlen gyógyulásokról számolt be, a mai napig 27 ilyen esetet tartanak számon Hont községben. A Kutyika elnevezésű szentkút ma is nagy népszerűségnek örvend, rendszeresen tartanak itt miséket, de a nem hívők számára is megér egy látogatást a kápolna hangulatos kertje.
Magyarország rejtélyes kegyhelyeinek nyomában - Tsitári forrás, Mária kegyhely (Hont)
Fotók: Ugor top értékelő
