Déryné Bisztró Budapest

Svájci árakon biztos túllő, pedig a körülmények, hát. értjük. Tiszteletlen, szerénytelen, felszínesen nyájas, de nem kedves személyzet. Magas lórol viselkednek, mert nekik ugye lehet. de miért is? ? ? ? Étlap kamu: ha a négy vmi nem tetszik, akkor felsoroljak mit rendelhet az még de annak persze nem látod az árát, igy számlázhatnak a végén ahogy akarnak! Példával szolgálok: 2 falat előételnek megfelelő tanyérért 28. 000ft-ot számláznak le 2 főre, egy tányér átlag 25. 000ft. Ami egy Cannes tengerparton ok, vagy egy Alpesi páratlan hegycsúcson vagy egy más kivételes helyen ahol jártunk, de itt? ? ? ? ? Ráadásként huszonéves pincér gyermektől kaptunk kioktatást, hogy a desszert menü lapot csak a sós menülap után láthatjuk, és rangidős rangos létünkre meg lettünk tanítva, hogy a normal teljes menü hiánya teljesen normális, hogy csak a pincér elmondása alapján és csak látatlanban, a pincér által meghatározott sorrendben rendelhetünk bármit
Egymáshoz szólni csak fennhangon lehet a bisztróban, mert akkora hangzavar van, hogy a basszustól nem csúszik le a falat sem. Ez a tipikus esete a felszínes újgazdag hamis külcsínnek, ahol a nagy flancolás és álságos viselkedés alatt sajnos már nulla a tartalom és az érték. Sajnálatos, ha Budapestre érkezve a világ lakói ilyen értékrenddel szembesülnek az amúgy olyan magyar életérzésből, ami őseink nyomán kivételesen értékes!

. . Na, de jól megy a Szegednek, nacsak! Van itt forgalom! Hát kimentem a szemerkélőben a villamosmegállóba, aztán jöjjön, aminek jönnie kell. . Gondolkodtam, ha olyan jön, ami átmegy Pestre, akkor csak van valami új cucc a Múzeum körút meg a Bródy Sándor utca sarkán, olvastam róla. . . ha meg a Duna partján megy, akkor lehet Várkert bazár előtte Vakvarjú vár, meg még egy csomó dolog eszembe jutott. Na, jött egy villamos, felszálltam, vigyél kajálni, jó ló, kiáltottam, aztán elvitt valahová, a Döbrentei térre kanyarodott, 56/A volt a szentem, hát megy a Krisztina körútra. . . Hoppá, Déryné! Na, ezt vetette ma kártyán a sors. Azaz villamoson. Betértem, ideje enni. Nem, nem rendeltem asztal, de enni szeretnék. Semmi gond, recepciós figura vette az adást, lepakolt a hosszú ülőkék mellé a sarokba, de közben, nagyon pozitívum, két kismamának segített kivinni a babakocsikat a lépcsőn. Taps, így kell ezt! A személyzet tényleg figyelmes, udvarias. A belső tér exkluzív, meleg, barna, sárga fények, és majdnem tele is volt az egész étterem vendéggel, hiszen 13 óra felé jártunk. Befészkeltem magam, és gondoltam hogy nem fogok garasoskodni, mit kell nekem mindig a konyhai maradékot kajálni. . . önérzet is van a világon. Kaptam a kis előkóstoló kenyeret, nagyon hatásos előadás az is. De hát ez egy Michelin-ajánlott étterem. Szóval, kértem az étlapról Marietta őszi bablevesét, azaz édesanyánk vasárnapi klasszikusát, aztán sistergő pecsenyelében konfitált kacsacombot. . . meg hozzá még egy pürét is. Itt ugyebár minden viszonylag szertartásosan készül, legyünk őszinték, az teljesen felesleges mutatvány, hogy az alpincér kihozza a baromira nagy tálcán a tányér levest, ácsorog vele, míg a nagyobb pincér tálaló asztalkát nyit, ráteszik a tálcát és így kapd meg a bablevest. Szóval, simán kihozható egyszemély által kézben is ez dolog. De hát itt így megy, akármit kérsz. Van egy megjegyzésem: a hely szűk, mellettem lévő asztalnál ketten intim üzleti megbeszélést folytattak. A zene hangosabb a kelleténél, ezért hangosabban kell beszélni. A mellettem beszélő szája fél méterre volt a fülemtől, a vele szembenülő meg 1 mérette. Tehát így kényelmetlenül és kelletlenül hallgatóztam. Ez nem annyira jó. Finom tejfölt hoztak külön edényben a bablevesemhez, meg kértem hozzá erőspaprikát is, mert nem kaptam. Ezt körülbelül újabb 5 perc alatt készítették el, mert volt benne frissen vágott zöldpaprika is, meg sürítmény formájában is másik. A leves nem a legkirályabb, de nagyon jól ehető, nem kisadag, hatalmas fekete babszemek lappanganak benne. A kacacomb tényleg sisteregve érkezik, alatta a rotyogó káposzta, külön edénykében a püré. Valamennyi magas színvonalú, és ezzel el is döntötte az ötös végértékelést. Kértem hozzá még ajánlásra Sauska Rose. -t is, jól illett. Na akkor. . . . van itt szervizdíj is, meg külön meg van jegyezve étlapon, hogy a borravaló meg szexy. . . A levesek közül a legdrágábbat ettem. A másodikakból is. A bor nem jelentős, jól felszolgált, jó hőmérsékletű, de mérsékeltebb árú bor. A számla 20000-re kerekedett, tovább kerekítettem 22000-re. A napokba itt károgtam, mint egy sebesült varjú, hogy 10000-nél több már egy ebéd, jaj, jaj. Itt meg most nem károgok, hogy 20000. . . mert közben meghülyültem? Nem, de ez itt egy másik minőség, egy másik érzület, és én magam választottam, hogy itt és ennyi.

Kacsa sültet burgonyapürével,Rántott malackarajt, nyári töltött káposztát, bablevest fogyasztottunk, desszertnek túró gombócot,szilvást,és egy fagyi különlegességet választottunk. Fantasztikusak voltak az ételek egytől egyig,prémium minőségű volt minden. Amiben mindnyájunknak kis hiánya volt, a szilvás gombócban kevés volt a fahéj,de az összes ételnek volt egy árnyalatnyi házias jellege és ettől vált igazán nagy élménnyé számunkra. Az étteremben is felszolgált saját sütésű kiváló kenyér ,néhány méterre a bejárattól ,a saját kis üzletükben, más süteményekkel együtt megvásárolható. A kenyér ára a minőségét tükröző,a többi más jobb pékséghez hasonlóan 2e ft/kg Az épület belül is nagyon szép, a mosdók nagyon tiszták,illatosak ,és szépek . Az étterem elhelyezkedése miatt a parkolás nem egyszerű. Az árak egyértelműen az átlag felettiek,lehet feléért is "jót enni", de a kapott élmény egyedülálló , maradandó. Mindenképpen nagyon pozitívnak, értékelem a helyet. Bátran ajánlom bárkinek aki egy igazán különleges élményt szeretne , de ízvilágban nem teljesen eltávolodva a Magyar ízektől.

Kértük a pincértől, hogy halkítsák le egy picit, mert a saját gondolatainkat sem halljuk, nem hogy beszélgetni tudjunk. Az asztalunk is beleremegett a basszusba. Egyszerűen tönkre tette az esténket és a helyről való véleményünket a hangos zene. Nem értem, ezt miért nem érzik a pincérek, mikor az ő hangját sem lehetett hallani, többször visszakérdeztünk rendeléskor. Igazából ez volt az oka amiért utólag nekiálltam az étteremről írt véleményeket böngészni. Másnál is olvastam ezt a problémát.

Az étlap kicsit egy tapas bár menüjére emlékeztetett. Nincs kifejezetten külön elő- és főétel, bármit kérhet a vendég bármivel. Hárman megkóstoltuk az Alpesi New York / Rib Eye-t, a faszénen égetett, krémes padlizsánt, a fetában és parmezánban felolvadó spenótot, a füstös új-zélandi bárány kebabot, a karamellizált répát, és az Oxtail tortellinit lassan sült ragu, vajas parmezánkrém. A steak inkább medium-ra sikerült, mint medium rare-re (utóbbi elkészítést kértük), de még így is kifejezetten finom volt, ahogy a tortellini és a kebab is. A köretek szintén rendben voltak, egyedül a krémes padlizsánnal nem tudtam mit kezdeni, próbálgattam, de sehogy sem ízlett, illetve ízében sem emlékeztetett a padlizsánra. A desszertek közül a túrógombóc fantasztikus, az egyik legjobb, amit étteremben ettem. A créme brűlée egy laposabb és szélesebb tálban volt elkészítve, ettől pedig túl sok volt a tetején az égetett, karamellizált cukor, és kevés a krém (ami egyébként finom volt). Ízlés kérdése, nekem valahogy nem jöttek be így az arányok. Az ételek és italok árazásánál erősen megnyomták a ceruzát, és a számla plusz 15% (! ! ! ) szervízdíjat is tartalmaz. Kellemes hely, de eléggé túlárazottnak éreztük. Tulajdonképpen 9-10. 000 Ft körül mozog a főétel/hús körettel.

Nem maradt más hátra, mint egy túrós batyu elfogyasztása. /az is drágább,mint máshol/

Kifogástalan a kiszolgálás, kicsivel még annál is több, a szegedi származású ifjú hölgy a szakma legjobbjai közé tartozik. Öröm volt Vele beszélgetni. Némi hezitálás után - minden étel kóstolásra csábít – az egg Benedict s a kacsamáj találkozását ígérő fogást választottam. A produkció katartikus, ízre, állagra egyaránt. A pezsgőt aranyárban mérik, egy pohár Sauska brut 3000 ft, szívesen kezdtem volna azzal a napot, mint egy nappal korábban, a Párisi udvarban, ahol ugyanez 2000. De ezt már sokallottam. Kértem hát egy ételhez illő bort, a Gilvesy pincétől. A helyben sült kenyér kitűnő. A 13,5 %os felszolgálási díjat megszavaztam volna, ha megkérdeznek, így, rámerőltetve kifejezetten zavart. A beltér és a terasz hangulatos. Az összélmény mindent egybevetve csillagos ötös.