Stex Ház Étterem Budapest

2, van hagyományos magyar ételük, és vannak különleges egzotikus ételeik (kókuszos bundában sült pulykamell mangósalátával, édescsilis csirke), a legjobb viszont a különböző gnocci-k és tészta ételek, néha legszívesebben második fogást is rendelnék, annyira ízéletesek. 3, a déli menü: teljesen korrekt áron 3 (közepes) fogás. A negatívumokról annyit, hogy valamiért mostanában a francia hagymalevesnél a cipó ki van száradva. Illetve volt egy alkalom amikor olyan rossz pestós tésztát kaptam, hogy szóhoz sem jutottam. Minden rossz volt, ami csak lehetett, de nem szóltam, mert 10 éven át ez volt az első rossz étel. Biztos vagyok benne, hogy ha szólok azonnal cserélik egy mosollyal az arcukon. Ja igen, a 4. dolog amit imádok a Stexben az a kedves pincérek. Figyelmesek, de nem tolakodóak. Egyszer mindenki menjen el. A Stex, az Stex:)

10 éve nem láttuk egymást, így érdekelt volna, hogy a nyolcadik osztály után, kinek merre fordult a sorsa. De sajnos a mellettünk, szintén az újra találkozásnak örülő, kissé kapatos csapat olyan hangzavarral volt, hogy nem hallottam semmit. Átülni meg nem tudtunk már. Még jó, hogy bejelöltük egymást a Face-n, így visszakérdezhettem egy-egy homályos részletre. A kiszolgálás amúgy udvarias, bár egy-egy pincér arcán már este hat körül felfedeztem a fertőző munkaundoritisz tüneteit. Ahogy telt meg a hely, úgy lettek egyre hajszoltabbak, és az elején csöndesen, szinte észrevétlenül nyíló és záródó konyhaajtó, idővel hatalmas csattanásokkal adta tudtunkra, hogy újabb adag étel indult az asztalok felé, vagy pár koszos evőeszköz halad a mosogatóhoz. Az étlap kimondottan érdekes, a rajta olvasható családi történettel. Az étel és italválaszték széles, itt is van tészta és hús, szárnyas és steak, köretekkel vagy salátával. A mi asztalunknál inkább a több fajta ízből válaszható limonádék fogytak, jómagam vízzel próbálta, hidratálni nem sok sikerrel, bár lehet, hogy ez üzletpolitika. Sikerült az idei nyár egyik legforróbb estéjét választanunk és ennek elviselésében nem sokat segített a plafonon rendíthetetlenül forgó ventillátorok hada. Két percenként indult el a hajam tövétől végig a gerincemen egy-egy izzadságcsepp. És még csak este fél hét volt . . . Ki-ki az kiválasztotta gyomrához, de inkább pénztárcájához mérten mit enne vacsorára és megrendeltük. Elég hamar kihozták. Jómagam tésztát rendeltem a többiek salátát kacsával vagy a nélkül. Könnyedd, fűszeres ízek töltötték meg a szánkat. Finom volt és pont elég ahhoz, hogy úgy érezzem ettem valamit, de nem telített el, így fogok tudni aludni. Én fél kilenckor bontottam az asztalt, de a többiek még maradtak. Pároknak, kisebb négy fős baráti társaságoknak kitűnő választás lehet.

Ez utóbbinak talán a vendégek szinte állandó sokasága lehet az oka. Az ízek finomak, az adagok bőségesek, szóval épp itt az ideje, hogy ne csak végső menedékként, hanem célzottan is ide térjünk be, ha úgy adódik. Az árak persze tükrözik a kvalitásokat is, de megéri!

Bár az emelet és a pince lezárva, ki tudja, mi lehet ott, de egy szombat este biztos kiderülne. . . :) (Lehet ki is fog. )
Elérhető a viszonylg ritka tanksör, az is a Dreher gyárból. Nagyon helyesen az utolsó nyitás pontos időpontja is ki van írva, így biztosak lehetünk a folyékony kenyerünk frissességében. És valóban! Nem a megszokott íz. Szó szerint szoknivaló még. Ez 600 forintért közepes árúnak tekinthető. A hely nagy, az éttermi székek kényelmetlenek, de nagyon: a fa székeken egy-egy párna sokat segíthetne. Több asztal is elég közel helyezkedik el egymáshoz. Megkóstoltuk a kacsa steak-et is, amely kifejeztten finom volt és izgalmas a tejberizs körettel. Az ételadagokról annyit, hogy ahogy hozták vitték körülöttünk láttuk, hogy a husik lelógnak a tányérokról, szóval éhes nem marad senki az garantált. A mosdók a nagy tömeg ellenére is tiszták, szépek. Ha szeretnénk a körúti forgalomban helyet foglalni, akkor arra is van mód a kis teraszon. Apró észrevételként még kissé furcsának találtam, amikor az egyik felszolgáló benyúlt közénk az asztalra, megfogta a szemüvegemet és arrébb tette, majd begyűjtötte az étlapokat. Ezzel nincs gond, viszont tette ezt minden szó nélkül, egy elnézést, bocsánat vagy szabad lesz, esetleg egy elkérhetem beleférhetett volna, főleg úgy, hogy rajta pihent az említett szemüveg. Összességében ajánlható kategória, ahogy láttam kedvelt is a vendégek körében.

Ez praktikus megoldás volt, mert így eléggé el lettünk szeparálva a többi vendégtől, és a nagy társaságunkkal és az ünnepléssel nem zavartunk másokat sem. Svédasztalos étkezés volt, amely hidegtálakat tartalmazott. Árban budapesti középkategóriás. A hely szerintem hangulatos, a pincérek fiatalosak, kedvesek voltak, bár nem mindig voltak elérhetőek, és nem is a leggyorsabbak, de összességében egy kellemes hely. Ez inkább egy sörözős, beszélgetős hely, nem az étkezésen van itt a hangsúly. Mivel elég népszerű a söröző, főleg nagyobb társasággal ajánlatos előre asztalt foglalni. Mi jártunk már úgy, hogy péntek estére nem tudtak szabad asztalt biztosítani, túl későn kapcsoltunk. . .

Alapvetően magyaros fogásokat kínálnak, inkább ismert ételek, hagyományos elkészítéssel és ízekkel. A beltér kicsit westernes hangulatot áraszt. Nagy az alapterület, sok az asztal, de ilyenkor próbálják egy csomóba csoportosítani a kisebb létszámú vendéget, hogy a pincéreknek ne kelljen körbefutkosni az egész nagy területet. A pince nem funkcionált. Lehet 2 és 3 fogásos menüt is kérni, mi az utóbbit választottuk. Fokhagyma krémleves sajttal volt az első fogás, majd a főétel bakonyi marharagu tojásos galuskával. A leves korrekt volt, csészényi mennyiség, a főétel inkább középszerű, inkább menzás jellegű, nem átütő. 3 desszert közül lehetett választani, túrógombóc, palacsinta és Somlói galuska, én az utóbbit kértem, az is rendben volt, de semmi extra. A 2 fogásos menü 2290 Ft, a 3 fogásos 2990 Ft, plusz kötelező szervizdíj 12%, így 3350 Ft-ot fizettem végül, ami elfogadható, korrekt ár volt, Nem maradtunk éhesek, jóllaktunk, jót ettünk. 4 pont.

Szeretném hát. Kértem marhahúslevest gazdagon, meg grillezett pulykamellet, gödöllői raguval. Később hozzákívántam még egy kis uborkasalátát is, az is jött. . . A leves rendkívül finom volt, nem tasak, nem por, nem sózott csontlé, igazi, tömény, jóízű húsleves! A pulykamellel sem volt semmi kivetnivaló. Leves 1590, másodig fogás 2790 forint, és egy ízléses kulturált helyen eszel ráadásul, minőségi ételt. Sajnos a sört kihagytam, pedig itt pompás csapolt, friss Pilsner szokott lenni, de inkább átmentem a Mongol Jurtába kumiszt inni, meg csináltatni magamról fotót, miközben kumiszt iszom a jurtában, hogy a neten ökörködhessek vele. Szóval, így alakult, a STEX egy magas színvonalú, állandóan megbízható söröző és étterem sok év óta.

Azt kértem, és egészen pompás választás volt! Nagyszerű volt a zellerkrémleves is, az első egy. két kanállal még nem, de amikor megtalálod benne a pirított sonkacsíkokat, egészen kitűnő lesz! A második fogás hagymás flekken hibátlan! Mennyiségre is, ízre is, abszolút profi ebéd. Mondjuk a palacsinta nem diós volt, hanem lekváros, de du. kettő után már fogadjuk el, hogy nem minden az, ami két órával korábban. . . kértem egy korsó Pilsner Urquell-t ami két plusz csillag minden vendéglátóhelynek, de ez nem volt az igazi, nem volt igazán friss, meg is beszéltük és hát nem nagyon folyt még ez ma, tehát ez okozhatta a különbséget. És egy jellemző dolog: évekig emlegettem mások előtt, hogy a STEX-ben a pincér a legjobb kajához is simán leteszi a tányér BAL oldalára a söröskorsót. . és láss csodát, ma is ez történt. Zavartalanul a savanyúság helyére kaptam az italt, és mintha mi se történt volna. . de ma már egy tetovált pincér nem az angol királyi udvarban tanul illemet, hanem a magyar ugaron. Meg a legtöbb vendég is pont onnan ered, és semmiféle kifogása nincs az ellen, hogy nem ismerik az etikettet valahol, hiszen a vendég se hallott róla soha. . . ilyen ez. Amúgy a hely, nappali fényben, nem túl sűrűn belakva, elég hangulatos, elég szép.