Roosevelt téri Halászcsárda Szeged

? ! ? ? Persze a pesti bunkó okoskodik. a pincér mindenkivel normálisan beszélt velünk lekezelően! 48 ezerért amit ott hagytunk elvártam volna egy kis kedvességet! De nem baj majd itthon elmegyek a budai egységbe és előveszem az igazi állat vendéglátós oldalam! ! ! ! !

sűrű igen finom. . Ezután még ínyencségként béka comb társult, ropogósra sütve. . Borjupapirikás , uborka salátával szintén kifogástalan. . A szatymazi túros lepény két személyre is elég, még forrón tálalták. . Igen jól éreztük magunkat, köszönjük. . .

Párom rántott halat kért, az kis adagot. Hát azt is kapott! Az ízvilága és mennyisége az ételeknek nem tükrözi az árat. Olyan II osztályú szint, az ár meg magasabb annál. Elvitelre kért halászlé mennyisége és minősége megfelelő. tehát érdemes elvinni az ételt ezek szerint.

Csak egy dolog mait ki tudnék emelni, hogy ilyen isteni finom limonádét, mint amit ott ittam, nem ittam még soha.

Aki arra jár a nagy szezonban érdemes asztalt foglalni, mert a kerthelyiség foglalt volt és csak a benti teremben tudtunk leülni, ahol nem volt klíma. Elhatároztuk, hogy ennek ellenére is megkóstoljuk az ételeket. A leves nagyon forró volt, de isteni finom azonban a terembe beszorult meleg és a magas páratartalom miatt nem volt kellemes a környezet. Alig vártuk, hogy elfogyasszuk az ételt és menekültünk a szabadba, mert ott jobban elviselhető a volt a forróság. Összességében jó volt, de legközelebb meggondolnánk, hogy ilyen melegben betérünk-e. A kerthelyiségben biztos kicsit elviselhetőbb lett volna, de a hely tényleg népszerű és folyamatosan telt házas. A kilátás kellemes, a pincérek kedvesek voltak.

Igaz, van, hogy sorba kell állni asztalért, ha az ember előre nem foglal, de számunkra ez is csak azt bizonyítja, hogy nem választottunk rosszul, amikor először ide jöttünk. Nekünk még a tisztasággal sem volt soha problémánk, pedig jártunk itt már a borfesztivál, vagy a halészléfőző verseny idején is, amikor 1000 fokon pörögtek a pincérek. S igen, ők sokfélék; vannak tüneményesek és kevésbé azok is. Biztosan nem véletlen, hogy ezen a nyáron már háromszor ültünk az asztaluknál. . . Ha hamarabb nem is, karácsony előtt pedig biztosan jövünk, mert szegedi halászlé nélkül nem igazi az ünnep (bár ahogyan a párom viccesen megjegyzi, én nem is szeretem a halászlét - még szerencse:))