Megerősített a gyanúban, amikor az egyik érkező vendégtől megkérdezték,hogy hova akar leülni. Nem tudom, hogyan működnek az éttermek foglalási rendszerei, de még eljövetelünkkor is félház volt. A megérkezésünkkor kedvesen fogadtak, még kölyökkel is viccelődött a pincér, de amikor velem (55 éves vagyok) is ikeás stílusban (tegeződve) beszélt, sőt ezt folytatta a feleségemmel is, az már irritáló volt. A leves rendelése és kihozása gyorsan ment. A főétel rendelésénél is egy kicsit bizonytalanok voltunk - általában egy tálat rendelünk és mellé pár főételt. Már itt kevésbé éreztem a pincér támogatását. Az is furcsa volt, hogy egy ekkora étteremben nem tudnak steakkrumplit csinálni. A levesek: májgaluskára anyósom annyit mondott, hogy a májgombóc,meg egy kis só mindent megold. A fokhagymakrém leveshez meg sem kérdezték, hogy sajtot kérünk-e bele (ez alapvető lenne, ha nem hozzák mellé)! Nem is hozták, ajánlották fel. A fiam csak a végén mondta, hogy mennyire hiányzott belőle, így nem is kértem külön sajtot. Főétel:
Csirkés kétfős tál. A húsok egy része túlsózott, a másik része sótlan. A csípős bundára szintén nem hívta fel a pincér a figyelmet. A tálon a zöldség szinte nulla, az is olyan, hogy az egyébként zöldségimádó feleségem nem is evett belőle. Kacsacomb teljesen túlsütve (ezt már otthon ettük az elcsomagoltból), szinte ehetetlen. Lazac hollandi mártásba, serpenyős zöldségekkel: Lazac teljesen vízízű - ilyen rossz minőségűt még nem is ettem. Sótlan volt minden. A serpenyős zöldség egy vicc volt. Olajban megfuttatva valamilyen fagyasztott apróra vágott zöldségdarabkákkal. Arról már írtam, hogy a petrezselymes krumplit nem tudták kicserélni steakburgonyára, de a helyette hozott mcdonaldcos sültkrumli milyen volt, az elképzelhető? ! Innivaló:
Házi limonádé: 2 litert klasszikust (csak az volt) rendeltünk kancsóban. Olyan túlcukrozott volt, hogy számomra szinte ihatatlan. Gyerekek persze élvezték. Cigányzene:
Nem túlságosan kedvelem, de a zenészek diszkréten játszottak, így kevésbé volt zavaró. Betérő másik ünneplő családnál is láttam a meglepetést és leolvastam az egyikőjük szájáról, hogy "ez most komoly, te tudtál erről? " Szóval, aki meghitt ebédre vágyik ne menjen oda, de aki szereti a cigányzenét, az élvezheti is. Összegezve, számunkra akkora csalódás volt, hogy senkinek sem ajánlom őket. Miért nem hangoztattam ezt nekik helyben? Mert ott volt a családom és ünnepelni mentünk! Ha baráti társasággal vagyok, biztosan helyben is hangot adtam volna mindenért! Még egy szösszenet az étterem és a söröző közti wc-ben egy hajléktalankinézetű ember mosta a fogát. Bevallom, ezt akkor pozitívan értékeltem feltételezve, hogy jóságból engedték meg neki. Már így utólag. . . .
