Csali Csárda Pilisszentiván

A berendezés magyaros, piros kockás terítő van az asztalokon, paprika és hagymafüzér, valamint népi festett tányérok a falakon dekorációként, muskátli a teraszon. Ami még feltűnő volt, az a celeb/híres vendégek ajándékai a bejárat feletti főhelyen. Mivel szép, napos idő volt, egyértelmű döntést hoztunk, hogy a teraszra üljünk ki, ami közvetlenül a tóra nyílik. Ez a környezet csodálatos, békés, öröm volt itt üldögélni a természet közelségében. Az étlap sok oldalas, lapozgatós, fotók nélküli. Van pár "vizes" érdekesség, pl. haltepertő, békacomb, többféle halászlé. A konyha teljesítménye középszerű, egyfajta mennyiségi szemlélet uralkodó, azaz jó nagy adagok, "vegyestálak", amiből mindenki jól bezabálhat. A 4 személyes vegyetálak ára 18900 Ft, 3 féle ilyen tálat kínálnak. A levesekből két féle adagot lehet kérni. A normál adagos gulyásleves (2450 Ft) bográcsban érkezett. A zöldségek, a burgonya túlfőtt, széteső, túlkészült, viszont a hús durvára vágott, öregecske, kissé rágós maradt. A piros színt jó jelnek véltük, de igazából a lé íze, állaga sem volt az igazi. Meg lehetett enni persze, de nem emlegetném életem legjobb gulyáslevesei között. A kenyér átlagos, bolti félbarna. A leveshez kérésre kaptunk csípős paprikát, kellett is bele, hogy legyen valami bukéja. A főétel szarvascomb vadasan zsemlegombóccal (5450 + 950 Ft). Fura módon egy 3 osztatú tányérban érkezett az étel, ami megnehezítette a hús szeletelését. A mártás ízesítése kellemes, mennyisége kevésnek bizonyult. A hús ebben is öregecske, száraz volt, bizonyos részei inas kövérek. Ez persze elbújt a mártás alatt. A közepére helyezett saláta csomó egyáltalán koktélparadicsommal nem illeszkedett a fogáshoz. A héjas citromgerezdet inkább a tányér mellé illett volna tenni, nem bele a mártásba. A kis üveges szénsavas üdítők ára 690 Ft (Pepsi Max, Canada Dry gyömbér). Nincs kötelező szervizdíj. Összességében 3 pontos élmény, de mégis ajánlom, mert a környezet nagyon szép. Szóval evés helyett inkább csak egy italra jönnék ide újra, persze egyértelműen a teraszon.

A fatálakon pedig csak kóstoló falatkákat találtunk, azt is nagyítóval. A szörnyű az volt , hogy a kétszemélyes tálak tartalmát osztották el háromfelé, négy főnek. Kínos. Csak dadogtunk. A személyzet renkívül udvarias volt. Segítettek mindenben. Mi a konyhafőnököt hibáztatjuk. Neki kell tudnia, hogy egy négyfős tálon mekkora adatnak kell lennie. Bárcsak mindenki külön rendelt volna, kisebb esély lett volna a csalásra!

(kár volt)
Az italt relatíve gyorsan megkaptuk, most sikerült megjegyezni , az ételrendelésnél már elveszítette a fonalat a láthatóan a szakmához semmit nem értő felszolgáló. 40 perc várakozás után illedelmesen mosolyogva rákérdeztünk hogy esetleg nem felejtődött e el az ebédrendelésünk. Jött a felbőszült,odaszúrt válasz hogy nem tudok mit tenni, érkezési sorrendben kapják a vendégek az ételeket. Nekünk azért feltűnt hogy körülöttünk már mindenki lecserélődött azok is akik utánunk érkeztek. További 20 perc várakozás után egymás közt eldöntöttük hogy ha 10 percen belül nem érkezik az ételünk elhagyjuk az éttermet. Ekkor végre megkaptunk, négyen voltunk mindegyikünké épp hogy csak langyos volt, szinte hideg. A fizetésnél további probléma volt,itt is volt egy 15perces szünet a személyzet részéről ,ezért újra kértük a számlát mire egy másik felszolgáló erőteljesen , bunkó módon, beszólt az egyik hölgy tagunknak. Akinek számlára, blokkra van szüksége az előre jelezze, mert egy saját fogyasztás összesítő cetlin kívül, sem most sem az előző alkalommal semmit nem adtak .

Mindezt adagonként 3400 Ft-ért. Nagyon nem voltunk megelégedve. Vitt egy kis keserűséget az ünnepekbe. Nagyon meggondoljuk, hogy még egyszer vigyünk-e innen. Sajnálom, mert biztos helynek tartottuk.

! ! ! -életemben nem hallottam halászléről, melyhez húslevesbe való cérnametéltet tálaltak. És mire ideért a tészta, a halászlé is kihűlt. Azt gondolom, hogy egy halászcsárdának ez nagyon-nagy öngól. Senkinek sem ajánlom, ha halászlét szeretne.

Allergiára nyilván nem is gondolnak. A krokett helyett pürét hoztak, a panírozott ételek nagyon olajosak. A spárgaleves erősen sózott, a limonádé túl édes volt. A mandulás pisztráng kiváló volt, az étterem szép helyen van és rendezett. A pincérek flegmák és nem jártak el szakszerűen. Az életveszélyes rákolló miatt szóltam a fizetésnél a a főpincérnek, nem tudott róla, elnézést kért. Csalódás volt, nem először jártunk itt de többet nem jövünk. Utólag bánom, hogy a panaszkönyvbe nem írtam, fel kellett volna ajánlaniuk azonnal. Online nem látok rá lehetőséget.

A halászlé folyt a csésze oldalán, amiből a nadrágomra, a felső ruhámra is jutott. A borjú bécsi taplószárazra sütött, rántotthús volt. A szarvaspörköltet becsomagoltattuk a kutyának. A 2 db palacsinta nem frissen sütött, szintén kiszáradt volt. A pincér a tányért a levegőben adta át a vendégnek, hogy fogja meg. A számlán 4 korsó sör volt számolva, mi 2 korsót és 2 pohár sört ittunk. Keserű felháborodással hagytuk el vendéglőjüket, égve a külföldi vendégünk előtt, aki szótlanul kifizette a 20 EFt-os számlát. Nem először voltunk Önöknél, ezt a színvonal-romlást és a nem szakképzett kiszolgálást még nem tapasztaltuk, nem fogjuk a jó hírüket kelteni.

Hangulatos részen ültem le. Jólesett ott leülni. Az étlap ígéretes, májgombóc levest választottam. Meghökkentően hamar ki is hozták. Kérés nélkül kaptam hozzá erőspaprikát. kellett is hozzá, a lé nem volt elég karakteres, elfért benne a belekevert plusz íz. A gombócra semmi panasz! A másodiknak hagymás bélszínt eszeltem ki, egyből hoztak is hozzá megfelelő másik kést, megkérdeztek, hogy alig, közepes, vagy nagyon átsült legyen. vártam és elfogadható idő után készen is lett. Újabban mindig úgy járok, hogy egy kazal hagymát kapok a hagymás rostélyoshoz, bélszínhez, mert nagyon látványos, a vendég úgy érzi, hihetetlen mennyiséget kapott, és egy fél órát szabályosan ásni kell, hogy hozzájuss a húshoz meg a körethez. Petrezselymes burgonyát kértem, azt is alá kaptam. A hagyma könnyű, nem tudod úgy enni a boglyát, hogy le ne hulljon a színültig pakolt tányérról a terítőre. ilyenkor szégyenkezve körbenéz az ember, hogy na, biztos úgy eszem, mint egy disznó, de a hús vonzott, tehát nyeltem,, nyeltem a kereskedelmi mennyiségű hagymát. Azután a munka jutalma, hogy meglett a hús, is, és nagyon jó íze volt, de addig már majdnem jól is laktam. Még órák múlva is halott sülthagymák kiabáltak ki a gyomromból. De amivel lehetett, megbirkóztam a hús is enyém lett mind. Nyilván borzalmasan szomjas lesz az ember egy ilyen gyakorlat után, szóval egyből két üveg almalevet kértem a biztonság kedvéért. A kiszolgálásra, figyelmeségre nem lehet panasz, a számlában nincs benne a szervizdíj, hát kifejeztem külön a hálámat, ahogy tudtam utólag, és tulajdonképpen megelégedve és jóllakottam távoztam.

Még szerencse, hogy mindezek sem vették el a kedvünket a kellemes társaság miatt. No de ezért autózni több mint egy órát a fővárosból. Nagyon szomorú. . . . . . . . .