A város felfedezése közben nagyon szerettünk volna egy jót fagyizni. Nagyon szimpatikusnak tűnt a kávézó, voltak is bent sokan, gondoltunk nagyon finom fagyit fogunk kapni. Mindegyikünk 2-2 gombócot kért. Én egy Toffifee-s és egy marcipánost kértem, párom is kikérte az áhított fagyit, majd mikor kiadta a csajszi, mégsem az volt a tölcsérben.
Nem panaszkodtunk, mivel tényleg gusztusos volt mindegyik, így kifizettük és mentünk. Na de az íz. . huhh, CSALÓDÁS! ! Az enyémnek köze nem volt se a marcipánhoz, se máshoz. cseréltünk párommal, de az meg egyenesen szörnyű volt. Az övé olyan volt mintha egy nagy piskótát kis fagyival kevertünk volna. . . Sajnos landolt a kukában! :(
Egy novemberi hétvégén sétáltunk itt a sétálóutcában. Mivel a reklámozott konkurrenciánál nem szolgáltak ki, ezért továbbjöttünk az utcán. Itt rengeteg ember állt sorba, de a pincér elkapott mit szeretnénk? Leüléssel próbálkoznánk, de nem tudott helyet adni, még az emeleten sem. De "kézbe" szívesen kihozná a rendelést.
Inkább vadásztuk a felszabaduló asztalt, majd ujra megkereste egyikünk a pincért és leadta a rendelést. Sajnos nagyon soká hozta ki, már gondoltuk, itt is felállunk és elmegyünk. Tettem egy próbát a pincérnél, és a kezében volt a rendelés, csak nem ért oda hozzánk. A macarón állítólag finom volt, a jegeskávét jég nélkül kértem, de mire ideért volt benne jég, úgyhogy meg is fájdult a torkom.
Nyár, Szomjúság. . a belvárosi séta során hőség idején megszomjazunk. . Az esti hangulatban nem tudom miért csak egy tanuló szerű fiatalember szaladgált vendégek között. . Szegény nem tudta már hogy kértünk e. . már. . Gyorsan kértünk, és kihozta. . Egy narancslevet, és sört. . Közben egy családnak fagylalt kelyheket igen gusztusos- szervírozott.
Hazaindulás előtt megkívántuk a fagylaltot, a legközelebb eső helyet választottuk, ezért kötöttünk ki az A Capella cukrászdában. Sajnos szabad helyek egy tavaszi szombat kora délután nem igazán voltak, de a kínálattal, a hely szépségével elégedett vagyok. Az ízélmény megfelelő, nagyon örülök, hogy a paleo étrend szerint étkezők is széles körből tudnak választani maguknak desszertet.
Szeged legforgalmasabb,legjobb cukrászdájának számít,érthetetlen miért. Süteményt szerettünk volna enni szombat délutàn,ezt a helyet vàlasztottuk,nagy hiba volt. A krémes fura ízű volt,a többi süti meg szàraz. Ezt jeleztük,de a kiszolgàlót nem nagyon érdekelte. Mindegy,fizettünk,csalódottan tàvoztunk. Legközelebb màsik helyet vàlasztunk.
Szeged menő cukrászdája,de korántsem olyan jó mint ahogy a turisták gondolják. Mivel a Belvárosban van,a teraszon jókat lehet ücsörögniSütemények nem mindig frissek,sőt nem is mondanám,hogy a legfinomabbak. Kiszolgáló személyzet folyton cserélődik. A fagyikról sem sok jó mondható. Egyszer érdemes kipróbálni,de vannak sokkal jobb helyek Szegeden.
Szegeden nagyon híresnek számít az A Capella cukrászda,de szerintem semmi különleges nincs benne,sőt drága. A sütemények,fagyik sem annyira finomak,hogy ez külön említést érdemelhetne. A wc napközben koszos,wc papír sincsen,asztalok ragadnak fent a galérián. Igaz ettől függetlenül sokan mégis ezt a cukrászdát választják,de Szegeden van sok,ennél ezerszer jobb.
A rendelés felvétel borzasztó lassú, s ez után újabb várakozás, hogy megkaphasd. Mindezt elég borsos áron. A kávé finom volt, de a sütemények teljesen átlagosak. A sacher szelet tésztája száraz, a kókuszgolyó émelyítően édes. A gesztenyés sütit a zselatin tartotta össze. Nem valami nagy eresztés.
Az “A Capella” Szeged egyik legfrekventáltabb cukrászdája, ami nem csoda, hiszen a Kárász utca és a Klauzál tér sarkán fekszik. Ezért nem is ültünk be, nem szeretjük a tömeget, a várakozást meg még kevésbé. Elvitelre kértünk macaront és két országtortát, ideit, tökmagolajosat, az “Őrség aranya” nevűt.
A kiszolgálás cseppet sem volt kedves, figyeltem ahogy az előttem állót is szinte ellenségesen szolgálta ki a pultos hölgy vagy rossz napja volt, vagy teljesen pályát tévesztett. Az országtorta remek volt, a macaron vacak, mind ízre, mind állaghra, de főleg állagra. Nem érte meg a pénzét. Egyébként dekára mérik ki, így aztán darabja nem 200-300 forintra jön ki, hanem 140 ft körüli összegre. Összességében a hely megérdemli a konyhára a 4 pontot, főként, ha a macaront nem számítjuk, a süteményrek kinézetre, beleférnek a “jó” kategóriába, a vállalhatatlan macaront pedig ellensúlyozza a remekül sikerült országtorta. Mielőtt valaki azt mondaná, hogy “még szép, annak a receptje fixen meg van adva”, hadd jelezzem, hogy Kolonics Zoltán, a Gerbeaud ház cukrásza, az ország egyik legjobbja, mutatott rá, hogy két, elvileg azonos recept alapján készített országtorta között tízes skálán akár tíz pont különbség is lehet, magyarán a spektrum az ehetetlentől a kitűnőig terjed.
Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Júniusi szegedi hónapom egyik mérföldkövének tekintem a sétálóutca ismert cukrászdáját. Az intézmény a Kárász utca egyik sarokházában található, óriási terasz-résszel. Nem sorolom azokat a közeli egységeket, melyek valódi konkurenciát jelentenek még azon tesztelő szemszögéből is, ki a Dunántúlról keveredett ide.
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
