Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
Szállástippek Székesfehérváron>>
Bory Jenő (1879-1959) szobrász- és festőművészként és építészmérnökként tevékenykedett, díszes várának pedig minden egyes szegletét a felesége, Komócsin Ilona iránti érzései ihlették.
Tudtad, hogy Bory Jenőközel 40 éven át építette – saját tervei, fantáziája és a terepviszonyok mentén – az örök szerelem szimbólumaként számontartott, „magyar Tádzs Mahal”-ként is emlegetett Bory-várat?
Építőkövekbe zárt versek, rajongások, csókok, ölelések…
Az építmény minden zegzuga tartogat valamilyen romantikus részletet, anekdotát (legyen szó akár a hitvesi szeretet kápolnájáról, vagy a műteremről). Ami pedig a vár történetét illeti: 1912-ben, amikor Bory Jenő felvásárolta az egyholdnyi területet, még csak egy piciny présház és borospince volt rajta, majd 1923-tól 1959-es haláláig évről évre alakította, bővítette, fejlesztette. A művész legtöbbször a két kezére hagyatkozott, alkalmi segítséget csak ritkán kért. Szobrok, festmények, mozaikok, díszkutak és üvegfestmények ékesítik a tereket, amelyek olykor a legváratlanabb pillanatban inspirálnak: kapd őket lencsevégre!
Érdekesség, hogy a vár egyik legkedveltebb és leggyakrabban alkalmazott anyaga a kvarcbeton, amelyet éppen Bory Jenő használt az elsők között Magyarországon. Az újdonság ereje végigsöpört a legtöbb alkotóelemen: betonból vannak az ajtó- és ablaktokok, oszlopok, kupolák, korlátok, lépcsők, sőt a kerti díszkutak, medencék, szobrok és domborművek is.
Napjainkban Bory Jenő leszármazottai és az általuk létrehozott alapítvány őrzi és fejleszti a várat, amelynek hivatalos weboldáról kalandtúra-feladatlapokat is letölthetünk, ha játékos formában szeretnénk felfedezni az ékszerdobozba illő épületet.
Székesfehérvár kincsei, látnivalói - Bory-vár
Székesfehérvár kincsei, látnivalói - Bory-vár
„Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta – olvashatjuk a Városháza tér közepén található díszkútba vésett, latin sorokat. Az 1943-as Országalma márványkút Ohmann Béla alkotása, amely a város történelmi múltját, pontosabban a Szent Istvántól kapott szabad királyi város jogállást hivatott szimbolizálni. Az Országalmát három oroszlán tartja, melynek mindegyike egy-egy címert őriz (országcímer, városcímer, II. András címere).
Székesfehérvár kincsei, látnivalói - Országalma
Az ország egyik leggazdagabb régészeti gyűjteményének lehetünk szemtanúi, ha ellátogatunk a Szent István Király Múzeum városi kiállítóhelyeire, amelyek gyönyörű történelmi épületekben kaptak helyet. A múzeum szakemberei a régészet mellett a néprajz, a képző- és iparművészet, valamint a helytörténet tárgyi és szellemi örökségének gyűjtését, feldolgozását, kutatását, megőrzését és bemutatását tűzték ki legfontosabb céljukként. Izgalmas információ, hogy a gyűjtemény már a ‘80-as évek elején meghaladta az 1 millió tárgyat.
Számos új létesítményt is megcsodálhatunk a múzeum berkein belül – ilyen például a Csók István Képtár, a Budenz-ház, a Fekete Sas Patika, a Schaár-gyűjtemény, valamint a Palotavárosi Skanzen.
Utóbbi a Rác utca 11. szám alatt található, így érdekes atmoszférába csöppennek a látogatók: Palotavárosra ugyanis a tízemeletes panelházak jellemzők, de van itt szerb ortodox templom, és természetesen néhány olyan épület is, amely a hagyományos népi építészeti elemeket sűríti magába.
Székesfehérvár kincsei, látnivalói - Szent István Király Múzeum/ Fotó: ittjartam.hu
Csípd el te is a naponta 5 alkalommal (10:00–18:00 között minden órában, egészkor) megszólaló, székesfehérvári órajátékot, amelynek a Kossuth udvarban lehetsz szem- és fültanúja! A harangjátékkal megbolondított látványosság olyan legendás történelmi alakokat tár elénk, mint például Szent István, Imre herceg, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné.
Tipp: Az órajáték épületében egy nem mindennapi magángyűjteményben is gyönyörködhetsz (bejelentkezés szükséges, amelyre 10 főtől van lehetőség).
Székesfehérvár kincsei, látnivalói - Órajáték
Székesfehérvár gasztro: éttermek, cukrászdák, kávézók>>
Még keresed a szerencsédet? Akkor irány Kati néni, a fertályos asszony bronzszobra a Liszt Ferenc utcában, hiszen a helyiek szerint a szobor (mára már fényesre kopott) orrának megérintése szerencsét hoz! Kocsis Balázs szobrász alkotását 2001. november 25-én, éppen Katalin napján avatták fel, az igazi Kati nénivel pedig még a ‘60-as években találkozhattunk, mint piaci árus. Messze híres volt kacsa- és libaételeiről, amiket saját zsírjában sütött olyanra, hogy mind a tíz ujját megnyalta az éhes vásárlóközönség.
Székesfehérvár kincsei, látnivalói - Kati néni szobra
Székesfehérvár egyik legnépszerűbb nevezetessége, a magas ásványianyag tartalmú vizet adó Csitáry-kút a pazar Rózsaligetben található. Az ásványvíz közel 200 méteres mélységből bugyog a felszínre, amely azért is csodás, mert éppen akkor fedezték fel, amikor termálforrások után kutattak a környéken.
Székesfehérvár kincsei, látnivalói - Csitáry-kút, Rózsaliget
A modern technika és a bámulatos szecessziós stílus kettősségét ötvözi a mozaikos törökfürdőjéről (is) híres Árpád Fürdő, amely először 1905. december 31-én nyitotta meg kapuit. A kupolás műemléképületet 2010-ben teljeskörűen felújították, helyreállították többek között a díszburkolatokat, stukkókat és a faragott kabinsort. A törökfürdő mellett sokan keresik még az arab és a török pezsgőfürdőt, valamint a patkó és piskóta medencét. Sőt, az új épületben szauna, gőzkabin és élményzuhany is kényezteti a fáradt utazókat.
Székesfehérvár kincsei, látnivalói - Fotó: Székesfehérvári Árpád Fürdő facebook oldala
