Vakvarjú Csónakház Budapest

Az asztalon színező, kréta, sőt, olyan papír alátét is található, amelyre rá van írva, hogy nyugodtan firkáljon rá a vendég, vagy akár üzeneteket is hagyhat hátra a vezetőség számára, akik majd megszívlelik azokat. Azonnal érkezett egy másik fiatalember, aki a kívánt italok után érdeklődött. Külön pálinka lap is van, nosza, rögtön, mint hazafelé nem vezető ünnepelt, rögtön rácsaptam egy 60 százalékos barackpárlatra. Hozzá a ház saját kézműves söre, szomjat oltandó, literes korsóban. Feleségem parmezános paradicsomlevest rendelt, majd libacombot, ehhez a párolt lila káposzta pépesítve jár, mellé aszaltszilva lekvár, nagyon jól nézett ki. Magam adventi halászlével nyitottam, majd csülkös pacalpörkölt következett dödöllével. Kislányunk rántott halrudacskák fogyasztásával tört a gasztronómia magaslataira. A hangulat remek, a rendelt ételek hihetetlen hamar az asztalon vannak, talán túl hamar is, alig jutott idő beszélgetésre, kis ücsörgésre, no de ez igazán ne legyen már panasz. A pincérek mindvégig vidámak, izlésesen viccesek és profik voltak. Talán az étlap egy kissé letisztult, én jobban szeretem a vaskos, sok oldalas étlapokat, nagyobb választékot, de így is remek fogásaik vannak.

A pincérek kedvesek és udvariasak, készek voltak extra kívánságok teljesítésére is. Egész biztos, hogy visszatérő vendégek leszünk.

jó) aki szereti az ilyesmit próbálja ki nem fogja megbánni. Az adagok nagysága és ár-értékaránya jó, de az ételválaszték kissé bővűlhetne. . . A kiszolgálás profi-kiválló. A nagy forgalom ellenére is pontos, kedves és gyors. Tisztasága, nálam megkapja az öt csillagot. Összefoglalva egy jól kitalált étterem amit érdemes kipróbálni.

A leves nagyon jó ízű volt, de a maceszgombóc számomra picit sótlannak tűnt, annak ellenére, hogy én magam is kevés sóval főzök. A második fogásban a hús és a körteragu tökéletes volt, ízletes, omlós. Sajnos a rétesnek csak a töltelékét tudtam megenni, mert a tésztája félig nyers maradt, nem sütötték meg eléggé. :-( A párom konfitált libacombot kért vörösboros káposztával és krumplival, ami remek választásnak bizonyult, mert nagyon finom volt. A kiszolgálás gyors és figyelmes volt, habár az elején volt egy kis félreértés, mert én bitter lemont kértem (a Kinley terméke), mire kihoztak egy lime-os limonádét. De az is jól esett, mert keserű (=bitter) volt. ;-( Összességében nagyon jól éreztük magunkat; ez az étterem is hozta a többi Vakvarjú jó színvonalát.

Nagyobb társasággal előzetes asztalfoglalás szükséges. Bár van saját parkolójuk, de hétvégén ez is megtelik, ilyenkor marad a sétány menti parkolás a támfal mentén. A beltér kialakítása, dekorációja kellemes, de a tömeg miatt nagyon nem volt lehetőségem a részletek között elveszni, nézelődni. Szintén a tömegből következőleg a konyha és a kiszolgáló személyzet is "feltorlódik" ilyen időtájt a feladatokkal, sokat kellett várni, már a rendelés felvételére is, majd utána az ételekre is. A pincérek pörögtek, igyekeztek, de nagyon látszott rajtuk a fáradtság, kiégettség is, értelemszerűen ilyenkor személyes kontaktusra, ételek ajánlására, bemutatására nincs lehetőség, bár van vendég, aki igényelné a személyes bánásmódot, törődést, figyelmességet (pl. én is ilyen vendég vagyok). Az étlap jópofa, jó minőségű papírra nyomták, vágódeszka alakú, színes képekkel dekorált. Az elkészült ételek valóban úgy néztek ki, mint ahogy a fotókon is látni. Az ételek ára a budapesti átlag feletti, inkább belvárosias, mint külterületi színvonalú. Zsolt Chef időszakos ajánlatai mellett a normál étlapon az előételek 3-4000 Ft között, levesek és desszertek 2500 Ft környékén, főételek 4-7000 Ft körül alakultak. A magyaros fogások mellett nemzetközi, mediterrán konyha, lazább, könnyedebb ételek, zöldséges-salátás fogások jellemzőek. Modern, fiatalos, nem unalmas étlap, de nem is nagyon avantgárd, szóval teljesen fogyasztható, nem afféle "bevállalós" ételeket kínálnak. Az adagok közepesek, nem nagyok, én itt 3 fogást (kiadós leves, előétel, desszert) meg tudtam enni, pedig volt már jó pár olyan étterem, ahol meg egy fogás is kifogott rajtam. A gulyásleves (2390 Ft) kerámia csuporban érkezett, mellé közepes házias kovászos kenyér került. Fűszerezés jó, magyarosan paprikás, a lé sűrű, de a húsban voltak kövér, rágós részek. A VV csippentős (3190 Ft) hideg előételben erdélyi padlizsánkrém, tonhalkrém, sültpaprikás-fetasajtkrém szerepelt friss zöldségekkel, pitával. Nem volt egyik eleme sem kiemelkedő, a pita szárazkás volt. A pisztáciás málnadesszert volt a legfinomabb és egyben legszebb tétel, egy kiváló francia stílusú mutatós, harsány ízvilágú, de mégis hűsítő tányérdesszert (2290 Ft). Kötelező szervizdíj nincs. A licsis limonádéban a licsi inkább szirup/aroma hatású volt (1290 Ft). Összességében 4 pont, amely lehetne 5 is egy szerencsésebb konstellációban.