Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

Nem volt ez rossz emlék, ha éhes az ember, bármit megeszik, lássuk az a gyroszt! Egyáltalán nem egy rossz hely, de a személyzet azért egy kategóriával egyszerűbb nívót képvisel. Mindegy, nem őket eszem, hanem a gyroszt. Tehát kértem egy tálnyit a helyi eleségből, azonnal ki is kellett pengetnem több mint 4000 forintot (bizony felek, egy tál gyroszért egy gyorsétteremben), és azonnal az orrom alá is nyomták a pénztárgépet, hogy a nyomókával, hogy itt kell benyomni, hogy mennyi borravalót adok. De mire? - döbbentem meg, hiszen még ki sem szolgáltak, nem is láttam, ettem a kaját! Mindegy, itt így van. Így aztán még tovább ment 4000 fölé jóval az összeg. Megkaptam hamar a tálat, bőségesnek látszott, és felszolgálhattam felséges önmagamnak sk. csak nekem nem jár ezért borravaló. A gyros nem volt rossz, szorgalmasan faltam, és jól is laktam vele.

Három külföldi vendégünk paprikáscsirkét evett, persze nem kritizálták. Furcsa látvány volt az egybe comb a tányéron. Nem ehhez voltunk ott szokva. . . . . .

Fontos ez, mert így alapos ismertetést kaptunk az egykori és az újraépített lovardáról, ezek történelmi hátteréről, továbbá nemcsak az ingyenesen megnézhető helyeket láthattuk, hanem egyébként a látogatók elől elzárt területekre is bejutottunk. Hogy miket hallottunk a jól felkészült vezetőnktől, arra nem fogok itt hivatkozni, azt ugyanis a szerzői jogi védelem okán titokban kell tartani, a szervezési honlapon erre vonatkozóan fölöttébb szigorú eligazítás olvasható. De sebaj, elég sokat lehet másutt a várbeli régi-új, új-régi építkezésekről olvasni, hallani, meg hát van szemünk, hogy lássunk. Már három évvel ezelőtt, amikor a Gulácsy-kiállításra mentem a Nemzeti Galériába, már akkor elképesztett az őrületes vasbetontömeg, amit bedolgoznak itt a Budavári Palotanegyed területén, hogy újra felépítsenek több hajdan volt épületet, vagy egy az egyben történő másolatként, vagy ha lehet, kicsit még nagyobbra is, mint volt az eredeti. Történt és tart ez a folyamat máig a Nemzeti Hauszmann Program keretében, tisztán politikai hatalmi akaratból, mindennemű előzetes szakmai, közösségi konzultáció, vita nélkül az egyébként 1987 óta világörökségi helyszínen. Nem is értem, ez utóbbi okból miért nincs még tiltakozás, de még lehet, ha minden kész lesz. . . Kétségtelen, a művészettörténészek, építészek és műemlékvédelmi szakemberek véleménye is erősen megosztott a korábban lebontott épületek utánzati újraépítéséről, de azért vannak általánosan elfogadott alapelvek annak érdekében, hogy a régieskedő replikákból ne épüljenek áltörténelmi disneylandek. Márpedig nálunk most ez történik, sőt, mivel ez a fajta építészet, amit most szó szerint nagyban rekonstruálnak, már a maga 120 évvel ezelőtti korában is avíttas volt, ez a neobarokk semmiképpen nem számított korszerűnek. Most meg lettek, lesznek régi-új mézeskalács-paloták betonra ragasztott gipszplasztikákkal, habos-babos stukkókkal. Ilyennek láttuk a Királyi Lovardát is, főként a küllemét nézve. Mint egy osztrák kisváros operettszínháza. De éppen ezért ajánlom megnézésre. . . Belül természetesen visszaépítették a jókora lovaglótermet, ha már ugye lovarda volt anno az épület. Csakhogy manapság nem megy oda senki lovagolni, hiszen multifunkcionális rendezvénytérként hasznosítják az épületet, úgymond. . . Kül- és belföldi gazdagék tartják itt gyermekeik fényűző esküvőjét, multicégek adnak proccos fogadásokat, vacsorákat. Nem hallottam még egyszer sem, hogy mondjuk nyilvánosan meghirdetett koncertet szerveztek volna a terembe. Pedig megépítették a zenekari erkélyt is. És a gyönyörű famennyezetet, annak szépségét szinte eltakarja a rengeteg ipari küllemű reflektor, ami kell a rendezvényekhez. De most azt látom a neten, hogy gyereknapi programot hirdetnek a Lovardába. Legalább. . . Ám ez még nem fogja elfedni a valóságot, hogy alapvető probléma lesz ezekkel az álságos újraépületekkel a funkció kérdése, hogy megtalálják a mai korban odaillőt.

parkoló rengeteg, ember alig, én a nyomkodós támlán próbáltam kisakkozni, hogy legyen valami hús, valami krumpli, meg valami üdítő is. . . vagy kétszer nem sikerült, harmadszorra is úgy, hogy (akaratomon kívül) két krumplit rendeltem. Vagy nem. De kettőt kaptam. Hát mindegy, megettem, ez volt, amit láttok. Sokkal több szót nem érdemel az eset.

Különlegességét az adja, hogy külön figyelmet szentelnek a rétesnek, amely mindig kapható széles választékban. Ottjártamkor hétvégén estefelé vacsoraidőben gyakorlatilag telt házzal mentek, az utánam beérkező külföldi társaságot el kellett küldenie a pincérnek, mivel nem volt előzetes asztalfoglalásuk. Bizony én is hasonlóképpen jártam volna, de én csak egy "elviteles" rétesért ugrottam be. Ezt egyből lehet a pultnál kérni, gyorsan megy. Aktuálisan egy szelet rétes már 1000 Ft-ba kerül, viszont elvitel esetén nem számolnak fel szervizdíjat. Ezúttal egy túrós-málnás darabot választottam, amely még meleg volt. Mindig van valamilyen napi rétes, ez ottjártamkor Matchás-sajttortás-epres volt (1200 Ft), hát, elég extrém. Összességében 4 pontra taksálom a helyet. Ha külföldiként Budapestre látogatnék, szívesen jönnék ide (is) enni. Bár nem a csúcsgasztronómiát képviseli, de egy korrekt, jó színvonalú, hangulatos étterem. Sok éve már.

Szintén ugyanaz maradt a kiszolgáló személyzet, két kedves hölgy az ablakban, a háttérben pedig a férfi süt. Továbbra is nagyon jó az ár-érték arányuk, és a piac szintjén én az ő ételeiket kedvelem a legjobban. A 3 fogásos menü aktuálisan 2690 Ft, a leves kétféle közül választható, a főételnél pedig a köreteket lehet választani, akár kétfélét is, én általában így szoktam tenni a rizs vagy burgonya mellé mindig kérek valamilyen salátát is. A napi desszert szintén a menü része. Legutóbb tojáslevest, valamint Rákóczi túrós pohárkrémet ettem, mindegyik igazán jó volt. A grillezett csirkemell frissen készült. Az étel elkészültét csipogó jelzi. Elég szép adagokat adnak, nekem a 3 fogás bőségesen elég, legutóbb a desszertet nem is ott helyben, hanem csak később ettem meg. A körülmények puritánok, elvégre a piacon vagyunk, közös asztalok, műanyag tálca, eldobható evőeszközök. Összességében mindennek ellenére megadom az 5 pontot, így kifejezve, hogy a piacon belül ők a kedvenc helyem.

Egy egyszerű önkiszolgáló étteremről van szó, lehet helyben is enni, a napi kínálat a pultban látható, illetve a falon olvasható. Törekedtek arra, hogy az árak barátságosak, kedvezőek legyenek. Egyszerű, jól ismert, magyaros jellegű ételeket kínálnak szolid választékban, többféle menü verzióban. Ottjártunkkor kétféle leves volt: zöldségleves és gyümölcsleves (990 Ft). Napi főzelék (1290 Ft), fasírttal (1790 Ft). A Zóna menü - leves + kis adag főétel - 1590 Ft, árverseny nyertes ajánlat. A menüben a főétel pacalpörkölt vagy tarhonyás hús, én egyiket sem szeretem, így mást választottam. Elvitel esetén a dobozdíj 150 Ft. A főételek körettel 1790 Ft-ba kerülnek egységesen, menüben levessel 2190 Ft, ez igazán kedvező ár szerintem. Elvitelre vittem a zöldséglevesből egy adagot, valamint csirkecombot tepsis burgonyával (2 db comb volt egy adagban), rántott sajtot rizzsel, sertésszeletet bolognai mártásban krumplival. 3 főételért körettel, plusz egy levesért összesen fizettem az elviteles dobozokkal együtt 6370 Ft-ot. A nyugdíjasok rutinosan már saját dobozzal érkeztek, ezen is lehet spórolni. Rántott ételek mindig szerepelnek az étlapon: csirkemell, sajt, Camembert, zöldség (1090 Ft/adag, köret nélkül). A desszertek terén palacsinta, Tiramisu, Chia puding volt (1290 Ft), a rizskoch elfogyott. Alkoholos italokat nem tartanak, ellenben van kávé, málnaszörp (790 Ft), gyümölcslé, Ice Tea. Nincs kötelező szervizdíj. A személyzet barátságos, mosolygós, közvetlen. Szimpatikus csapat. Mi biztosan megyünk még.

Ez volt a hányatott sorsú alkotás immár harmadik felavatása, azzal együtt, hogy 1901-ben először felállították itt. Szakmai leírások szerint a másfeles életnagyságú Csikós című szobormű vörös rézből készült, és egy "szilaj mént elővezető csikóst ábrázol". Tegyük hozzá, mert fontos, hogy magyar, sőt hortobágyi csikóst látunk a talapzaton a lóval küzdeni, mivel akkoriban, a dualista állam úgymond boldog béke idejében, a palota előző századfordulón véghezvitt megújítása, bővítése során sokat adtak a magyarság megjelenítésére. Ifj. Vastagh már egészen fiatalon feltűnt realisztikus állatábrázolásaival, és ezen a területen olyan sikeres lett, hogy benne tisztelhetjük a legnagyobb magyar állatszobrászt. /olvasom egy róla szóló cikkben. És mivel felkérést kapott, hogy mintázza meg az állami ménesekben található pompásabb lovakat, vélhetően már a Csikós-szobor, egyik főműve megalkotása előtt alapos tudása lehetett a lóábrázolásról. Mégis, amikor erre a szoborra megbízást kapott, a munkát hosszas előzetes tanulmányokkal kezdte. A csikósokat a Hortobágyon leste, a lovakat pedig Bábolnán. Ennek eredményét csodálhatjuk meg a Lovarda előtti, stílszerűen Csikós udvarnak nevezett helyen, ráadásul olyan elhelyezésben látva a művet, amely kiemeli annak esztétikai értékeit. A szobor csodálatra érdemes, azt mondanám, erőteljesen romantikus stílusa itt jól illeszkedik környezetéhez, gazdagítja azt. Nélküle üres lenne a Lovarda előtti térség. Hogy aztán milyen úgymond utóélete van ennek az életművi ékkőnek? Nos, nem szívesen említem, de hozzátartozik a teljességhez, az ott bámészkodó magyarok sem mulasztják el felhozni a herendi porcelán figurákba öntött, már nem annyira romantikus, mint inkább giccses csikósokat, lovakat.