Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

Akkoriban a konyha megújuláson esett át, és a prémium gasztronómia irányába kacsingattak, de jelenleg inkább a hagyományos, magyaros konyhát viszik tovább, bár azt korrekt módon. Eléggé húshangsúlyos az étlap, csülök, csülkös pacal, cigánypecsenye, brassói, a halak terén harcsapaprikás, rántott harcsa, lazac steak, egészben sült pisztráng, harcsa gyros. Árban nem a legolcsóbb, ebédmenü hétköznap sincs. A levesek 3000 Ft-ot súrolják, a desszertek 2190 Ft-ért, a főételek 4000 Ft-tól felfelé, a táblás ajánlat rozmaringos báránygerinc 8990 Ft. Erre még kötelező szervizdíj is kerül. A májgombócleves piros zománcos kislábosban érkezett, két hatalmas gombóccal, némi leveszöldséggel. Igazán kiadós kezdés. Az előételek közül hortobágyi palacsintát kértem, szerencsére egy darabos kis adagot is kínálnak. Ez is zománcos serpenyőben érkezett. A paprikás szósz kellő mennyiségű, jó állagú és ízű volt, a palacsinta tölteléke azonban nekem nem nyerte el a tetszésemet. Az sem, hogy csípős paprika került a palacsinta tetejére díszként. Házias jellegű kenyeret külön kérésre kaptam, nem prémium kézműves minőség, de friss, foszlós volt. A kiszolgálás korrekt, nem túlzó. Bodzaszörpöt ittam mellé. Összesen 5200 Ft-ot fizettem. Inkább az idősebb, hagyományos ételeket és környezetet kedvelő vendégeknek ajánlom az Aranyhalat, de akár családi köszöntésekre is. Amikor nyáron, hétvégén jártam erre, teltházuk volt, így érdemes lehet asztalt foglalni.

Sajnos arra a kérdésre, hogy a kimért bor melyik pincéből való, azt a választ kaptam, hogy műhelytitok. Általában a minőségi helyek büszkék szoktak lenni arra, hogy ki a beszállító, de hát legyen ez az ő problémájuk. Tény, hogy megy a hely lassan 8 éve, 2016-ban nyitottak, ugyebár. Sikert kívánok nekik és azt, hogy minél több követőre találjanak, minden kerületre ráférne egy ilyen színvonalas egység.

Dunyov István, azaz Stefan Dunyov bánáti bolgár család gyermeke volt, csak nem akartam ide cirill betűket írni, hátha nem kezeli az oldal. A magyar szabadságharcban sok nem magyar vett részt, vagy 170 éve, közismert, hogy az aradi vértanúk jelentős része sem magyar származású, de még a legmagyarabb költőnk is inkább Petrovics volt előbb, mint Petőfi, Bem apóról, aki lengyelként kezdte, és Aleppóban oszmán pasaként fejezte be, nem is beszélve. . . ebből a színes nemzetközi palettából cseppet sem lóg ki a bolgár huszár, Így bolgárként előbb a szerbeket hányta kardélre, aztán a románokkal számolt le, mikor éppen ki volt az aktuális ellen. Harcolt magyarok oldalán is osztrákok ellen, többször megsebesült, elfogták, aztán amikor módja volt rá, hát az olaszokkal harcolt vállvetve, mert valahol csak harcolni kell. Állítólag élete vége felé Olaszországban Kossuth Lajossal is jó barátságban volt, szóval, sok mindent lehet róla megtudni, de a lényeg az, hogy ez egy nagyon jó szobor, kifejezett mutatós köztéri alkotás.

. . én aztán a sós karamell tortára vágytam, az kedvesebb volt, mint kiderült, Toma almalevet társítottam mellé és kávét ittam tejjel. A süti, meg a folyadékok mind ártatlanok, ők csak befejezték földi pályafutásukat, azaz megváltóként feláldozták magukat értem. Ha a személyi tényezőt lehámozzuk, továbbra is jó ez a hely. Sós karamellás: 1150 Ft, Toma almalé 790, americano kávé 750 Ft.

Két vidám lány volt a pultban, szívesen voltak kedvesek, és már ez megdobta két ponttal a hangulatot meg még a bogyós lé ízét is. Megbeszéltük a szívószállal való pohárszurkálásos kudarcomat, a leány felajánlotta, hogy ok, akkor majd ő elköveti a kegyelemdöfést. Nézem, nézem a számláimat, a Bonboncha háromdecise többe kerül, mint a Bubu fél literje. Azért ez mégis valami! Mindenféle színes bogyókák kerültek a poharamba, egyből elkezdtem gügyögni, hogy autentikus legyek, a lánynak nem sikerült elsőre a beszúrás, de másodikra igen, azt mondják, ez a bőrszerű pohárlefedés valami ázsiai előírás. És azért van itt is. Meg voltak még a pulton poharas félkész levesek is, na, az sokkal drágább volt annál, mintha ugyanezt a közértbe vennéd, és azt mondták, régebben sushi is volt, de nem vették a járókelők, hát abbamaradt. Közben jól elszórakoztam a bogyók levadászásával és zajos kiszippantásával.

Viszont a grófot bizonyos elemek máig nem szeretik, a fóti hatalmas templom előtt (melyet szintén ő építtetett meg Ybl Miklóssal) ülő gyönyörű fehér szobrát barbárok leöntötték piros festékkel, ez az újpesti szobor sem úszta meg, ezt meg ezüst színű festékkel öntötték le, a tetteseket, egy nőt és egy férfit hál'Istennek elfogták és felelősségre is vonták. Ilyenkor aztán a szobrokat sok pénzért restaurátorok lepucolják speciális anyagokkal, hogy egy erdei tanulatlan kretén megint leöntse egy mozdulattal. Ilyen korban élünk. Bááár. . . régen is volt szoborrongálás, döntögetés. Ha kilépsz a Calavera nevű mexikói étteremből, pont ott fogod megtalálni vele szemben a gróf szobrát.

De volt egy nagyon izgalmas beszélgetés meghirdetve a neten, az Ábrahám sátra rabbija és a Zsidók Jézusért közösség vezetője vitaestet tartottak, az egyik társulat nem ismeri el Jézust Istennek, a másik meg zsidó létére nagyon is Jézus-isten párti, szóval, nekem, mint lelkes outsidernek ez roppant érdekes, hogy ki miként gondolkodik erről, persze, regisztráltam azonnal és az első sorban vigyorogtam a beszélgetés alatt. Az ember ne tartsa magát távol semmitől, mert különben sötét marad, mint a lekapcsolt telihold. De nem is az előadás a lényeg, hanem a zsinagóga, ez tényleg az, egy nagyobb lakásból alakíthatták ki, áttörve a falakat, az elrendezése neológ, a padozat valami klasszikus és a női szárny faráccsal van elválasztva hagyományosan, mivel itt nincs szintkülönbség, karzat. Jó, hát a beszélgetés alatt színültig volt emberekkel, ezért aztán nem nagyon tudtam fényképet készíteni az egészről sehogy, csak pár részletet örökítettem meg, De nyitott hely ez mindenki számára, el lehet menni alkalmanként megnézni, úgy tudom. Hiszen engem is úgy fogadtak, mintha oda tartoznék.

Miért pont Chuck Norris és miért pont ott? Köztudott, hogy a Megyeri híd építésekor a minisztérium mintegy a közvélemény elé terjesztette a kérdést, lehetett ötletelni, hogy mi legyen az új híd neve. És akkor nagyon erős támogatást kapott az ébredező magyar humor oldaláról a Chuck Norris név is, egyre több lelkes támogatója akadt. Persze, a bürokraták (valami Bizottság) végül is a nagyon sótlan, fantáziátlan Megyeri híd név mellett döntöttek, hiába volt a népmozgalom. Ha ki akarsz menni megnézni, azért arra készülj, hogy a Megyeri hídon nem szabad megállni, ezerrel mennek beléd és még meg is büntetnek, ha megpróbálod, hát kimész szépen a fővárosból, Újpest felől és tartasz Dunakeszire és ott a híd alatt meg tudsz állni, van egy kis parkolóféle, aztán lépcsőn fel, és már meg is van a szobor! Hajrá! De siess, mert Chuck Norris tetőtől talpig összekötözve is kivágja magát minden bajból és elszalad!