Ugor adatlapja

A sztori ismert, fiatal srác, a leves megszállottja, imádja a főzést, dolgozott szállodákban, éttermekben, Dániában, Norvégiában, Svédországban, aztán elege lett, hazajött, kiment egy hónapra Japánba tanulmányozni a levest és főzését és itthon megalapította ezt, ahol minden ő, a takarító, a szakács, a karbantartó, a felszolgáló, beszerző, minden. Elvarázsolt egy figura, de kedves, szerethető. Talán világpolgár. Azt tudnod kell, hogy itt hat ülőhely van maximum, elvitelre nincs kaja, nagyon helyesen, mert az már soha nem ugyanaz, szóval szépen beállsz a sorba, aztán kivárod, amíg odajutsz. Különös dolog ez, a tök kihalt Rákóczi téri csarnoknak, ahol már a galambok is alig repülnek be, mert nincs miért, hirtelen egy nagy sorállás. . . bizarr. Mondjuk viszonylag jó ütemben jöttem, csak 5-6 ember állt előttem. Aztán mögém jöttek még persze, de akkor én már páholyban voltam. Fél óra alatt kb. fél métert haladtam. Ez van. A csarnok jéghideg, itt nincs fűtés, Egy japán levesezőbe csak normális emberek jönnek, szóval szóba állhatsz az előtted/mögötted állókkal. Türelmesek vagyunk. Aztán kijött a srác és azt mondta, hogy szorri, még annyi leves van, hogy talán hárman még beállhatnak a sor végére, aztán annyi. Szóval felváltva küldözgettük el a későn érkezőket. De kb. du, 14 óra körül elfogyott minden leves. A srác azt mondta, hogy ő úgy képzelte, hogy napi 30 adagot esznek meg itt 11 és 18 között, ehhez képest ma elfogyott 60 adag 14 óráig. Szóval ha odajutsz, akkor itt az étlap, látod, kétféle leves van, egy miso meg egy ramen, abból választhatsz. Én rament kértem. Jó pozícióban voltam, mert egyedül jöttem, a többiek meg arra vártak, hogy két hely legyen szabad egymás mellett, így most felértékelődtem és előre léptem. A szék iszonyú kényelmetlen, ahová ülhetsz, fészkelődtem is eleget. Rendelsz, vársz, kapsz. Minden előtted készül, ott vagdossa fel a fiú, szűri, rakosgatja tányérokba. Mindkét leves 3200 forint. De inni is kérhetsz valamit, korlátozottan. Most nem álltak sokan mögöttem, de elképzeltem, milyen lehet úgy enni, hogy 50 éhes hiéna- vagy keselyűszempár fúródik a hátadba, te meg itt komótosan, kényelmesen eszegetsz pálcikával. Amúgy kanállal is lehet, de még villával is, ha kérsz, Lehet fizetni készpénzzel, kártyával, amivel akarsz. Jó rámenezést mindenkinek!

Hát mit is. . . nem árulok porszívót, de ha már ez egy múzeum. . . aztán megállapodunk, ilyenkor valaki felkászálódik, bekapcsolják a villanyokat, valaki titkosan követ vagy nyíltan veled is jön. Itt velemjövés volt. A hölgy, aki a velemjövő, bizonyos mértlékig láthatóan mozgáskorlátozott, hát kicsit lelkiismeretfurdalást okozott, hogy miattam fel kell másznia az emeletre. Előtte elment egy szekrényhez és kivette belőle a tudnivalókat, és abból olvasta fel, hogy hol mit látunk. Például ha egy kép előtt álltunk, amire rá volt írva, Tobrodeác Cizella grófnő, akkor ő rákeresett a papírjában és közölte, hogy ez itt a képen Tobrodeác Cizella grófnő. Néha kérdeztem valamit, láthatóan nem volt otthon sem Gödöllőn, sem a múzeum anyagában. Kiderült, hogy csak pár napja dolgozik itt, és nem is idevalósi. De segond, azért jól elvoltunk. Ez a ház régen fogadó volt, abból lett múzeum. Egyébként szépséges műemlék. Talán nem kell nagyon részleteznem a múzeum kiállítási anyagát, a képek magukért beszélnek. A szecessziós művésztelep mond valamit? Na, annak a gyümölcseit is láthatod itt. A cserkészmúltból, a grófi múltból, meg a népi múltból is kapsz ízelítőt. Kifejezetten jó múzeum ez, jó látnivalókkal, ajánlanám is, ha bárkit is érdekelne. . . (reménytelen sóhaj)

Asztalt célszerű időben foglalni, így is történt. Fura figura fogadott minket, idáig csak börtönmenzák pultosának képzeltem volna az ilyen fiúkat, de itt ő volt a felvezető. Ööö. . . hát nem valami nagyon jó asztalt kaptunk. középen volt a teremben, olyan mindenki téged kerülget helyen. Más problémám nem volt. Az étlapot még előzetesen tanulmányoztam, tehát itt nem voltak meglepetések, aztán némi tanakodás után úgy döntöttünk, hogy egyformát eszünk, mint az ikrek, a nejemmel mindketten osztrák kóstolómenüt választottunk. Voltak aggályaim, hogy egy ilyen menüféle összeállítás esetleg nem tartalmaz kellő mennyiségű ételt, de ezt megbeszéltük a bűbájos kislánnyal, aki megnyugtatott. Előzetesen egy birspáliunkát kértem bemelegítésül, aztán jött a marhahúsleves, azonnal hoztak hozzá kérés nélkül frissen vágott erőspaprikát is. A felszolgálás nagyon gyors és nagyon rendben van, itt nem teszik rossz helyre a poharat, nem hajolnak hozzád rossz oldalról, tényleg úgy tölt a borosüvegből, ahogy illik és kell, szóval teljesen a helyükön vannak a dolgok, ahogy minden étteremben elvárható lenne. A borjúbécsi osztrák burgonyasalátával szintén hibátlan, borpárosítást is kértünk, először egy osztrák bort kaptunk, a desszerthez meg Sauska kései szüretelésű Cuvée, (2024) Ez jött a császármorzsához, meg birs, meg szilvalekvár is. . . Hát, most mi bajom lehet még? Jól is laktunk, és jóval laktunk jól. Az ára meg - na jó, de ez mégsem egy piaci büfé, ez egy étterem - szóval a két kis menü kb. 30. 000 Ft, a pálinka kb. 4000, a kétszer borpárosítás kb. 10. 000,. Ft, a víz 1290. . . szóval a 6621 szervizdíjjal együtt kb. 50 ezer forint a kétszemélyes menü, meg hát ehhez jön még némi borravaló, mert tényleg meg is érdemelte a leány.