Patkó Vendéglő & Pizzéria Zirc

A Patkó főleg -valószínűleg- a helyi zajos fiatalok törzshelye. Elhelyezkedtünk egy csendesebb asztalnál,és mivel rajtunk kívül vacsorázó vendég nem is nagyon volt, ezért gyors, kedves,udvarias kiszolgálásban volt részünk. Az étlapról sikeresen választottunk,majd hamarosan megérkezett az ízletes,bőséges vacsora. Az étterem átlagos belső berendezésű, világítása nem túl romantikus, de gyors étkezésünkhöz éppen megfelelő volt. Mivel hangulata nem volt túl vendégmarasztaló,ezért nem esett nehezünkre utunkat további szállás kereséssel folytatni. Összességében megfelelő ár-érték arányban elköltött gyors vacsorának megfelelt,amit a pincér hölgy udvariassága csak megerősített.

Szeretem ezt a felezési módot, mert jóval több jut, mint a fele. Minden nagyon finom volt!

Minden gyerek teli pocakkal távozott az asztaltól, repeta is jutott bőven. Ennek örömére két nappal később, mikor már Zircen járt a csoport a Patkóba tértünk be ebédre. Annak ellenére, hogy csak egy nappal előtte szóltam, nagyon szívesen láttak immár személyesen is. Hatalmas adag gyros tál és fagylalt kehely megfizethető áron. A gyerekeknek megkoronázta a hatnapos tábor végét egy ünnepi ebéd. Kedves kiszolgálás, nemcsak a beosztottak, de a főnökúr részéről is. Köszönjük!

Nagyon udvarias, kedves, barátságos, előzékeny kiszolgálásban volt részünk. Az ebéd is kiváló volt. Párom májgaluska levest evett, jómagam fantasztikusan finom fokhagymakrém levest kértem. Kiváló volt, rengeteg reszelt sajttal A második fogás libacomb a Márton nap előzeteseként. Úgy jól laktunk, hogy a felét elcsomagoltattuk. Ajánlom ezt a helyet minden arra járó éhes ínyencnek.

Összenéztünk, hogy ez mi. Kb. 10 percig ment a tucc-tucc. Mint megtudtuk, este szalagavató diszkó lesz. OK. Ez sehol sem volt jelezve. Megkérdeztük a felszolgáló lányt, hogy nem lehetne szólni a hangtechnikusoknak, hogy ne 150 dB hangerővel hangoljanak? A "kiscsaj" azt mondta, hogy ő ehhez nem ért, nem szólhat nekik. Fura. Miért nem? Ez egy étterem, ahol 12 körül, ebédidőben nem diszkóba vágyik az ember. Kértünk 2 gyömbért, és nem kértünk ásványvizet, mert csak szénsavmentes volt. Ehhez képest kaptunk két gyömbért, és egy kibontott ásványvizet. Nem szóltam, mert úgy gondolom, ennyi belefér máshol is. Eztán kis idő múlva rendeltünk. Útitársam éppen akkor ért vissza a mosdóból, amikor a "kiscsaj" jött felvenni a rendelést, ezért nem tudta egyből rávágni, hogy mit szeretne. A modortalan "kiscsaj" csak állt, grimaszolt, toporgott, mint aki a futna a babájához, nehogy már ránk kelljen várnia. Megszületett a rendelés. Balszerencsémre, kértem egy meleg levest (csirkehúsleves gazdagon, vagy mi). Megkaptam. Tűzforró, de rossz ízű, rossz bukéjú volt a leves. Pár szem tészta és répakocka, és csirkehús nyesedék jelentette a gazdagságot. Olyan volt a leves, mintha sertéscsontól készült léhez, vízben főtt csirkehúst adtak volna. A csésze felét otthagytam. Eztán 14 perc múlva érkezett a főétel. Bonyolult dolgot kértem: rántott húst pirított petrezselymes krumplival. A rántott húst 1-2 mm vékonyra kilapították, az egész szelet lehetett vagy 7-8 dkg, de csak azért mert a panír vastag volt és csucsogott a zsírban. Ez sem jött be, otthagytam a harmadát. Pláne úgy, hogy díszítésként még egy 1 cm hosszú fémforgács is jutott a tányéromba. Fizetéskor a modortalan "kiscsajnak" nem adtam borravalót. Ilyet még soha nem csináltam, sehol. De a 13270 Ft-os számla (egy leves, 2 főétel, 2 gyömbér és egy nem kikért ásványvízért) önmagában sok volt ezért a minőségért és modortalanságért. Mindeközben a menüzős munkásokkal bűbájoskodott a "kiscsaj", még akkor is, amikor az időközben betért vendégek rendelésének elkészültét jelző csengő megszólalása után eltelt 4-5 perc. Szóval nagyot csalódtunk a Patkóban. Ráadás: éjszakai hasmenés és hányás. A levesnek nem csak "bukéja", de ételmérgezést okozó csírái és toxinjai is voltak. Gratulálok!

Fél adagot is lehetett kérni, ami nekem pozitív, mert az egészet általában nem bírom megenni. Megelégedve távoztunk, egy átlagos étterem, átlagos ételekkel, átlagos kiszolgálással.

3-4 méterre volt egy közepesen forgalmas városi úttól, autók húztak el mellettem, néha dudáltak, verték a port. . . nos, ennyit az asztalon lévő terítékről, ami várt rám. Két asztallal arrébb egy kifejezetten modortalan fickó ült velem szemben, könyökölve evett, és a szóhasználata sem a felsőbb körökből fakadt. A felszolgálólány viszont egyszerűen imádni való! Teljesen odavoltam érte, egyszerű, kedves, bájos jelenség, a kibontott hosszú hajával, észrevettem, hogy alig várom, hogy jöjjön, menjen, jó volt látni, olyan volt. És nagyon szerethető, barátságos is. Ez egy nagyon jó pont! A leves nem annyira, a benne lévő májgombósok finomak voltak, de a lé elég ízetlenre sikerült. A bakonyi szósszal leöntött sertésszeletek sokkal finomabban voltak, a hozzá kért fűszeres krumpli meg eléggé semmilyen. Nem kellett sokat várni, hozták az ételt. Nem is volt drága. Két tonikkal toldottam meg a végén. Összességében jól is laktam, az adagok bőségesek, a szomszéd asztalon viszont egy fél óráig szemeztem az előző vendég tányérmaradékaival.

A pincérhölgy odatette a dobozt az asztalunkra és elment. Nagyon megdöbbentünk, mivel elég sok étteremben jártunk így, hogy nem bírtuk megenni a nagy adagot, de ilyet még sehol nem tapasztaltuk. Fizetéskor rákérdeztünk a másik pincérhölgynél, aki azt mondta, hogy ez egy főnöki utasítás, mert volt olyan vendég, aki reklamált, hogy nem csomagolták be Neki az összes maradékot. Azt gondolom, hogy ennek akkor sem ez a módja. Ha a pincérhölgy közölte volna velünk, hogy ez a szabály náluk, akkor az mégiscsak máshogy hangzik. Vagy akár ha Ő ott előttünk csomagolja el, akkor az is egy jó megoldás lenne.