Karolina Kávéház & Koktélbár Balatonfüred

A terasz zsúfolásig vendégekkel,a belső asztalokon egy kétszemélyes kivételével FOGLALT tábla. Hosszas üldögélés után végre valaki odajött ezzel a kérdéssel:"elvitelre szeretnének süteményt? "
Mondjuk,hogy itt fogyasztanánk. Erre a meglepő válasz:"CSAK A TERASZON VAN KISZOLGÁLÁS. "
Akkor minek is bővítették ki a belső részt? És mennyivel több feladat lenne kihozni tányéron a sütit,mint elcsomagolni? ? ? ? Felálltunk,és ez volt az UTOLSÓ,hogy ott jártunk. Inkább egy falusi kis cukrászda,ahol a vendég az első,mint ez a gusztustalan cirkusz! ! !

Az én "választásom"- miután a csokoládétorta sárgabaracklekvárral elfogyott- csokis roládra esett. Igazi cukrász sütemény, a szó rossz értelmében, olyan száraz volt a tészta, hogy a krém nélküli részt nem fogyasztottam el. Rendeltem kókuszos frappét, amely 1 dl cukros szirup mellett 2 dl sűrű jégkását tartalmazott. A jégkockát "összekeverték" a jégkásával, nyilván a jégkásának nagyobb a helykitöltő funkciója. Az ár-minőség nagyon nincs összhangban egymással. Aki kóstolt már házi süteményt, az tudja, hogy ezek a sütemények meg sem közelítik azt. A " házi" szó jelentése elvesztette valódi értelmét. A cukrászda pr-ja nagyon jó, de a külsőség(pl. : díszes székek, szép étlap)és a pincérek felszínes viselkedése mellett valódi ízorgiát nem találtunk.

A napernyő amit kitettek egy arra nem alkalmas tartóban volt és a szél kifujta a szél ami neki esett 2 hölgynek is,erre persze senki nem jött segíteni esetleg elnézést kérni, biztos nem telik jobb megoldásra nekik, és derogál jófejnek lenni, hisz kik vagyunk mi vendégek. . . Az étel átlagos. . . Régen biztos szebb időket élt meg ez a hely. . .

Miután kihozták jó szar volt és drága is volt. Ital és étlap jól meg van szerkesztve, rövid kis történettel. Pincérlány flegmán viselkedett, pedig direkt sok borravalót adtam, hátha rossz napja van mindenkinek, de nem lett jobb.

A kávék átlagosak, jó minőségűek ez lenne az alap mindenhol, a torták átlagosak voltak nekünk, mert többen sütünk otthon hétvégéken és ez nekünk alap minőségnek számít, viszont a 900 ft torta szelet ára meglepő és indokolatlan a hanyagul tányérra pakolás pedig kicsit bosszantó is. Talán a füst nagyobb mint a láng? ? ? :/

Mivel tényleg az elejétől fogva ismerjük a helyet, szembetűnő volt a különbség pl a habos mákos torta az eredeti gazdag mákozás helyett igencsak összezsugorodott, a mák helyét átvette a - valószínű bolti - meggybefőtt és az egész torta már nyomában sem idézte azt a régi finom mákos süteményt. Nagyon habos édes geil massza volt. A trüffeltorta szintén. Ár / érték arányban a tulajoknak sokkal kedvezőbb olcsó agyoncukrozott habos felfújt tortát kaptunk így viszont magas áron. A pincérek fiatalok, de semmi empátia. Egy fiú - miközben késve hozta az elfelejtett - amúgy finom limonádét - alig ért oda hozzánk a fejrángatózástól, amivel két lépésenként igazgatta a tincseit. Nagyon trendi próbált lenni de szegénykém komikus volt. A kávéhoz már nem járt a víz, csak kérésre hoztak. Az asztal kicsi, nekünk kellett segíteni a fotelekbe rakni a felesleges reklámokat. A betetőzés a mellettünk lévő asztalhoz lehuppanó topis fiatalember volt, aki az egyik pincérlány ismerőseként igen otthonosan érezte magát, laptopját beüzemelte, félig elfeküdt a fotelben, egyik lábát a karfán átdobta és végtelen elégedettséggel - kb 30 évesen - egy óvodás szintjén és bárgyú mosollyal elkezdett játszani vmi igencsak egyszerű játékot. Kapott teát talán ennyi belefért neki vagy csak hogy vendég látszata legyen. Nem igazán voltam kíváncsi a tornacsukájára tőlem 10 centire és ami nekünk nem sikerült vendégként több ezer ftos rendelésért cserébe ( még elvitelre is kértünk sütit) ő bizony megkapta a pincérlány osztatlan érdeklődését. Összességében csalódás volt, kár . Valószínű adózás szempontjából, nem lehet kártyával fizetni és szinte büszkén ( pökhendien) közölték hogy ez így is marad. Külföldről jönnek vendégeink , de nem hozzuk ide őket, keresünk kultúráltabb intelligensebb helyet! Nem az árak a gond, hanem azért szeretnénk is kapni valamit. Kár értük .

Az árak és a pincérek nem épp barátságosak, de végre leadhattuk a rendelésünket. A személyzet jó része kicserélődött, hátrányára. A kiszolgálás lassú és nehézkes. Lassacskán érkeznek a kávék, üdítők és végül a várva várt sütemények. Kicsi a hely az asztalon, így a pincér tanácstalanul álldogál, kéri, próbáljunk helyet csinálni mindennek. Nehezen, de ez is megoldódott. A sütik hozták a megszokott minőséget, fantasztikusan finomak voltak. A súlyos fém székem faborítása csavar híján a szomszéd asztal vendégébe akadt éppen, mikor kisebb ribillió történt pár asztallal arrébb. Nem akartunk hinni a szemünknek. Egy cukortartó – gondolom ott is helyhiány miatt – a földön landolt. Épp arra haladt főnök úr és dühösen arrébb rúgta, a megszeppent vendég nem kis meglepetésére. Dermedten néztük, de aztán egy nem kevésbé ijedt pincér gyorsan feltakarította a jobb sorsra érdemes cukortartót. Az édes élvezetünket átvette a keserű szájíz és szomorúan konstatáltuk, hogy már „ez a hely sem a régi”. A mosdóban uralkodó állapotról már nem is beszélve. Méltatlan régi fényéhez.