Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Állítólag az étteremnek helyet adó alagút-pincerendszert a kurucok vájták ki, istállóként használták, és közvetlen összeköttetésben állt a várral. A körbekerített belső udvarról egy hosszú, sötét, legalábbis félhomályos pincehelyiségben találjuk magunkat. Egyszerű, pácolt faasztalok, hosszú lócák. Hangulatos elemek: üvegpalackra olvasztott gyertyamécsesek, az étlap vastag fatáblára erősített merített papír régies írással, a falakon pajzsok, zászlók, fegyverek. Középkori zene is szokott lenni, bár ezt ottjártunkkor nem hallottuk. Az étlap rövid, az ilyen típusú éttermekben szokásos kiadós, lakoma jellegű ételeket tartalmazza, húsos sültekkel, nagyevők előnyben. Tálalás a levesek esetében cseréptálban, a főételek hatalmas fatálon. Egész és fél sült csirke juhtúrós puliszkával, héjában sült fűszeres burgonyával, egész vagy fél kacsapecsenye szintén ezen köretekkel, kiegészítve párolt lila káposztával. Fácán, bárány, csülök, nyúl nyárson. Az inkább 2 (3? ) személyes tálak 5000 Ft körüli áron korrektnek mondhatóak. A kisebb adag ételek ára 3000 Ft körüli, de ezek is átlag feletti mennyiséget jelentenek. Szolid italkínálat, háziszörp (bodza, ribizli, málna) 360 Ft/3 dl, tolcsvai, szikszói és egri borok kimérve (250 Ft/dl). A desszerteknél is próbáltak korhűek maradni: máglyarakás, csörögefánk, mákos guba, vargabéles szerepel a kínálatban (5-700 Ft). Népszerű étterem, buszos csoportok is előszeretettel keresik fel, a konyha túlterheltsége miatt csúcsidőszakban hosszabb várakozási időre érdemes felkészülni. Az ételek nem eget rengetőek, nem érdemes kulináris élményekre számítani, ide inkább a hangulatért jönnek az emberek. Meg sokan nyilván a hatalmas adagok miatt. Még beöltözni is lehet lovagi mellénybe.
