Vakvarjú Étterem - Pest Budapest

Legközelebb a húslevesüket fogom kipróbálni, azt most a meleg miatt nem mertem bevállalni. Egyetlen zavaró (persze csak nekünk, az étteremnek biztosan nem), hogy a kínai turisták annyian voltak, mint az oroszok. . . . vagy nem is, a kínaiak annyian voltak mint a kínaiak. . . :) Úgyhogy a meghitt családias belvárosi vendéglő kategóriában nem nagyon indulhatna az étterem, de a rengeteg turista ellenére a kiszolgálás megfelelő volt, a láthatóan nem turistákkal is foglalkoztak, az étterem szerencsére nem ment át "turistakoppasztásra" szakosodott magyarosch étterembe.

Jól tettük, hogy asztalfoglalásunk volt, mivel a helyen minden asztalnál ültek, pedig délután háromra érkeztünk. Akár a zsűri, mi is nehéz döntés előtt álltunk. Egy kérdés foglalkoztatott mindenkit az asztal körül: Mit egyek? Mert a képekkel megtűzdelt étlap minden fogását meg akartuk kóstolni. A hezitálásunkon még a házi limonádé sem segített. Körülbelül negyed óra alatt sikerült egy menüsort összeállítanunk, de a koyhának még ennyi idő sem kellet, hogy a frissen elkészített ételkölteményeket elénk tárja. Jómagam fondü tálnak beillő sajtlevessel kezdtem, folytatásként pedig szűzérmét vargányapaprikással választottam. A többiek előtt húsleves, paradicsomleves, tészta, pisztrág, kacsa különböző módon elkészítve sorjázott. "Magyar ember evés közben nem beszél. " tartja a mondás, de itt fölösleges lett volna minden szó. Ha látta valaki a L'ecsó című rajzfilmet, tudja milyen érzés az ízek kavargó harmóniáját élvezni csukott szemmel. [Moderálva - a szerk. ]
Sajnos kezdeti cukorbetegségem van, ami az édességről való lemondással jár. DE! Itt még számomra is akadt desszert, amiért nagyon hálás vagyok. Száz szónak is egy a vége: bár a vak tyúk szeget talál, de a vakvarjúnak étterme van. És nem is akármilyen. A felszólgálók nem vakaróznak, várhatnak még a tavak, itt csattoghat a vakú, mert ilyen egy Vakvarjús Vakáció! Köszönjük!

Az ételek ízvilága, tálalása és minősége profi. Nem az a nagyon gourme, de érzed, hogy a túrógombóc sem olyan, mint otthon. Az adagok is rendben vannak. A kiszolgálás is figyelmes, segítőkész.

De ilyen előfordul, sokan voltak. Érdemes kipróbálni, a választék is bőséges.

Érdemes őket WC-használat után nézegetni, akkor ugyanis türelmesebb az ember! Egyre több nyelven tudom mondani, hogy "férfiak", vagy "nők". Én még akkor is meg szoktam látogatni a két ajtót, ha nincs ott konkrétan dolgom. Az ételekről csak annyit, hogy megéri itt vacsorázni! Vakvarjúék hibátlanul főznek és tálalnak. Mindenképpen visszajövünk, még ha jó előre is kell asztalt foglalni.

Szerettek volna gyerekek a nokedlit kapni a krumpli helyett- hogy képzelik, volt a válasz. Kisebb kanalat kértünk a kislánynak a leveshez, az nincs, volt a válasz, végül is egy mokkás kanalat hoztak hosszú percek után. A főételek maradványainak leszedése sem működött igazán, háromszor kellett kérni. Desszert megérkezett, villák nélkül, fagyit szeretett volna a kicsi- az nincs volt a válasz. Csak zárójelben,csülköt ettem, közepes nívójú étteremben is extra kést adnak hozzá automatikusan, itt nem. Fizetésnél, kérdésre válaszolva elmondtuk a bajainkat, ami eddig szokatlan volt. Zsúfoltságra hivatkozva kértek elnézést. Ami ráadásul nem igaz, félig üres volt a hely távozásunkkor.

Különleges belső berendezés, hangulatos, kellemes élő zene. Nagyon jól éreztük magunkat, máskor is szívesen visszatérünk.

A kenyérlángos a páromnak, a rosé kacsamell és a garnéla a fiataloknak, a ropogós malac pedig nekem ízlett. Mindannyian elégedetek voltunk. Az étterem belső berendezése igazán hangulatos és érdekes. Apró kellemetlenség, hogy kissé hátra ültettek és előfordult,hogy a pincér ritkán jött felénk így néha nyújtózkodnunk kellett ha szerettünk volna valamit. Még tavaly ősszel vásároltunk idősebb párnak ajándék utalványt , visszajelzésük szerint nagyon meg voltak elégedve. Nyáron is szeretnénk kipróbálni a helyet, így ide visszatérünk.