Nem tudom, lehet, hogy miatta lettem biológiatanár. Nem a C-vitamin kivonása nyűgözött le, hanem a Szent-Györgyi-Krebs-ciklus, más néven citromsav-ciklus. Akkor értettem meg az élet egységét, mitológiákon túl. Hogy ez minden élőlényben ugyanúgy működik, hogy az energia útja, annak kibontása micsoda mesebeli felfedezés. Amikor még valami tekintélyes fazon voltam és Szegedre jöttem valami iskolába arcoskodni, akkor elvezettek egy helyiségbe, ami nem volt nyilvános akkor, és megmutatták, hol dolgozott Szent-Györgyi Albert. Nekem ez olyan áhítat volt, mint egy katedrális. Na. és ez a szobor. . . tudósok, valódi irodalmárok szobrait, emlékét mélyen tudom tisztelni, ellentétben a királyokkal, grófokkal, és más pernahajderekkel. A tudós jön le a lépcsőn, az egyetem lépcsőjén, a Dugonics téren. Derűs, laza, vidám, talán neki is tavasz van, megy, megpihen, vagy tovább dolgozik az agya, az ilyen embereknek biztos. . . szóval, nagy dolog ez nagyon, elácsorogni itt és nézni meg gondolkodni.
