Ugor étterem értékelései

Feleségemmel és lányom vőlegényével a választásaink telitalálatok voltak, az étel bár komplikáltnak tűnt, meghökkentően gyorsan megkaptuk mind a háromfélét, én a Maót, a hiú pávát, vejem a foltos gepárdot, zseniális volt a köret is, a szilvás vöröskáposztával, szóval, csak apró bakiként éreztem, hogy elfogyott éppen a csapolt Pilsner, de ajánlottak helyette sok mást, és végül meg voltunk mindennel elégedve. A helyszín figyelemre méltó, az árak nem verik az eget, egyáltalán nem találtam drágának a helyet. Inkább nagyon szerethetőnek és vonzónak. (Megjegyzem, hogy szabadok használható, többféle kézfertőtlenítő is ki volt téve egy kisasztalra, és a felszolgáló maszkban szolgált fel. Ezt tíz éttermeből kilencben nem tapasztaltam. )

Most viszont ellátogattunk - nem először - a birtokra, ami terjeszkedik, már a szomszéd házzal együtt nagyobbra is nőtt, és már étkezni is lehet a nyitott teraszon vagy a hűs diófa alatt. Jellemzően borhoz jól illeszkedő ételeket. Szóval, szép kilátás, jót ettünk, kedves a tulaj, odajön, érdeklődik, barátságos itt minden, a borokba meg nem csalódsz.

A fagyi nem volt rossz, hideg volt, de nem egy világraszóló alkotás, szóval, nem kiugró ez itt semmiből, viszont kedves, halk, barátságos kiszolgálás van, nem drága abszolút, és egyáltalán, jól érezheted itt magad egy kis időre. Talán, ha itt laknék, még ide is járnék. Persze, hová máshová?

A kiszolgálás imádni való, a körülvevő tér befogadó és kényelmes, ki ne hagyd, ez csak fejlődni és nőni fog!

Valahová a falépcső alá ültünk, azt a részt raktárnak használja az üzlet, mindenféle kiábrándító vacak van oda betömködve üres rekesztől a vödörig, némi savanykás szaggal. Szűk volt a hely, de fent a galérián valami nagyon lármás nagycsaládok ültek sok gyerekkel, oda nem akartuk felmenni. Egy felszolgálólány szaladgált le és fel a lépcsőn, meg hozzánk is eljött, de még bírta valahogy, és még kedvesnek is látszott. Gulyást kértem, ami nagyon átlagosra sikeredett, majd még valamit enni szerettem volna dödöllével, ha már van, de a pörkölt talán sok lett volna a gulyás után, kitaláltam hozzá egy vadast. Ostoba ötlet volt részemről. A dödöllének nevezett semmi, azaz valami édeskés sületlen lapocskák beleáztak a vadas mártásába, és egy kalap szárított bölényszékletet sem értek. A marhahús is apró cafatokban fordult elő mártásban, rosszkedvűen turkáltam, ráadásuk még hozzá az eső is. . . nem volt egy élmény. Valahogy másfajta étteremre emlékeztem ezen a helyen, de persze minden változik az idővel. Közben a feleségem egy grillezett kecskesajttal birkózott meg.

szóval, aprócska, sivár kis darabkák voltak, némi hümmögés, fejcsóválás után mégis belementem, hogy majd ezt eszem, de szomorú vége lett. . . a nagyon vacak minőségű műanyag villát és kést úgy kaptam meg, hogy a kiszolgáló legény nyúlt bele a pénzes kis kacsójával a tartóba, amiből a fogainál fogva húzta ki a villát. Én meg ezzel a kispiszkossal megpróbáltam valahogy civilizált módon megenni az aprószemű gombácskát, ami olyan keményre sikeredett, hogy nem tudtam belebökni a villát sehogysem. Tanácstalanul és rosszkedvűen pöcköltem ide meg oda, végül valahogy a késsel leszorítva, mintegy széttörve, ellapítva sikerült valahogy megennem. Közben a szomszéd büféből túl korán megkapott sörömnek még az ereje is elment. Ez most rossz tapasztalat volt.

Nagyon jó emlékeket ébresztett a keszeg, szép, nagy darab volt, sült krumplival és kovászos uborkával küldtem le magamba, majd egy fél literes multivitamin mert vezetnem kellett, és meg is voltam elégedve. A hely továbbra is négyes!

Igaz, hogy nagyon problémásnak tűnt parkolni a környéken, de megtoldódott ez is, kint az utcán nagyon barátságos, kényelmes asztaloknál hallgattuk meg az előadást, éppen alkonyodott, jó hangulatban pármai sonkás mediterrán szendvicseket eszegettem a dalok mellé, bodzás limonádéval, feleségem sajttálat fogyasztott és pompásan éreztük magunkat.

. szóval, meghökkentően baráti volt a fogadtatás. Meleg volt, hát bent foglaltunk helyet. Kifogástalan volt a rendelés, ajánlás, felszolgálás. Nagyon látványos volt, ahogy megkaptam a húslevesemet, a szárazanyag először csak tányéron, majd egy kancsóból utánaöntve a forró húsleves. . . pislogtam, hogy ez milyen lesz, de jó volt, nagyon jó eredményt adott! A Puskás szűz, amit később kértem, szintén kifogástalan volt. A neve kissé bizarr, de nem baj, jóízű kis kulináris építmény tornyosult a tányéron. Nejem konfitált kacsacombnak örülhetett, rántott hurkával, fügelekvárral, szóval, nagyon jól éreztük magunkat, imádtam a házi limonádéjukat is, teljesen megelégedetten távoztunk a helyről.

Így hát, kis idő után felálltam és elmentem, de ezért most nem megyek vissza egyest adni nekik. Átmentem a téren és be a Csigába. Grillezett tarja lett ebből sztrapacskával, kedves, figyelmes kiszolgálással, vidám, jó társasággal, kellemes zenével, jó hangulattal, hideg, csapolt Pilsner Urquellel, remek volt! Jó élmény, kivívta a mai ötösömet! Ráadásul egy régi cimbora oda is ült az asztalomhoz és meghívott mindarra, amit ettem és ittam. Csak fokozta a mai napi élményt!