Ugor étterem értékelései

Úgy ránézésre egy nagyobb tál 1500 forint, mindegy, hogy mi van rajta. Valószínűleg a legkommerszebb kínai kaja, gondolom, de itt többfélét is összecsipegethetsz, erről szól a dolog. Néha nem árt a szabadon kint használható mikrókban utánmelegíteni, láttam, hogy többen is ezt teszik. Amúgy tiszta, nincs ezzel semmi gond. És tele is van, mások is idejárnak hétköznap délben, az is látszik. Körülbelül annyi.

Felhős volt az ég, szemerkélt tegnap sár is volt, a parkoló egy kicsit sivár. . . na sebaj, bemegyek, körülnézek, addig az asszonyok maradjanak a kocsiban. Bementem és lám, nyitva is volt, és 5 fokkal barátságosabb is, kedves a kiszolgálás, finom a húsleves, finom a rántott máj, na, nem nagyon finom minden, de azért finom. Itt-ott van némi kívánnivaló, nem egy fényes hely ez, de azért egy barátságos, út menti csárdának, ráadásul ennyire olcsónak, szóval, azért azt díjazni kell! Ajánlom is! Állj meg, ha itt lettél éhes!

A krumpli jó volt (jobb, mint másol), a szósz jó volt, a burger meg egy felsőkategóriás burger volt, akármi volt a keresztneve. Ez így kevésnek hangzik mértékre, az viszont kicsit sok értékre, hogy 3000 forintért eszel egy szendvicset meg egy krumplit, de különleges minőség, az biztos. A kiszolgálás különösen udvarias, kérdezzen bármit, mindenre szívesen adok felvilágosítást uram, egész jó kommunikációs alap. Ma például tele volt ez a hely. Nem egy beülős, nem egy beszélgetős hangulat, csak egy jobbfajta gyorsétterem.

Wifi van, jelszót megmondják, hogy addig nyomogathass, ha akarsz. Azután jön a kaja, csendben letette egy lány, ő se nem tegezett, se nem magázott, három emberrel beszélte ott, a pici lány élből letegezett a bejövetelkor, nem bántott a köztünk lévő 50 év korkülönbség, egy fiú, akitől később üdítőt kértem, már zavartabban magázott. De mindenki kedves volt, a hamburger meg, amit full extrával kértem, meghökkentően finom. A krumpli is jó volt a mártogatósnak kért Zing mártás is. Még a később hozzácsapott Royal Crown Cola is jólesett. Kezet lehet mosni, a földön lévő tálkából úgy ítéltem meg, hogy kutyabarát a hely, kártyával is lehet fizetni. Mindenféle ismeretlen sörök és üdítők is vannak. Szerethető.

Mindig eltöprengek azon, hogy egy 3 decis sör miért drágább, mint ugyanabból egy fél literes, de ez a dilemma most már elkísér a halálig. A kávé meg a sör is finom olt, a kiszolgálás lógott ki a képből, valahogy a személyzet, nem is tudom. . . mint egy falusi kocsma dolgozói, úgy ránézésre is, meg viselkedésre is. A furán tetovált felszolgáló közben elment, vett valamit valami más boltban, majd felült a bárpulthoz és szemmel láthatóan csámcsogott, miközben beszélt. És olyan hülye kis megjegyzések röpködtek a levegőben, kibeszéltek valami vendéget, és néha csak úgy nevetgéltek pár másik nővel, akiknek meghatározhatatlan funkciójuk volt ott. Mint egy stégen nyaraláskor, mit nekik a világ. . . de nem volt kellemetlen velem senki, lehet, hogy ez az egész valami laza kedélyesség. A berendezés meg olyan, mint egy retro presszó, műanyag szálakból lógó függönyökkel, de valahogy ebben sem volt semmi bántó vagy rossz. De talán nem lesz a törzshelyem ez sem.

A tálca kissé ragad. Az ételpult foltos, rászáradt ez meg az látszik rajta. A szemetesláda koszos. Az evőeszközök közül válogatni kell, csak pengéjük, hegyük végét tapizhatod végig, ha közéjük nyúlsz. Közben szállítás is volt, végig nyitva a koszos előtérbe, raktárba, majd konyhába vezető ajtó, mintha egy lepusztult munkásszálláson ülnél. A pultban a pasi csak úgy kézzel beletúrt a pultban kitett sültkrumpliba és eszegetett belőle. Néha csak úgy kézzel visszavakargatta a melléesett kajákat a helyükre. A borsós csirke dögunalmas volt, de azért kötelességszerűen megettem. Kedves fiúk ezek, de nem nagyon szeretnék máskor idejárni. Amúgy olcsó, és kártyával is lehet fizetni.

Asztal volt szabad, egy srác állt a pultban, egyébként kedves volt és segítőkész, én eltöprengtem, hogy mi legyen a tésztán, gombát, sonkát, lilahagymát kértem, ebből lett valami, mindegy, mi a fantázianeve, türelmet kért, egy lány dolgozott még az alapanyagokkal, mint egy megszállott, csak szórta, szórta a micsodákat rétegezve, a gép a futószalaggal meg csak sütött, sütött, szóval nekem is lett 10 perc alatt és finom is volt. Az asztal egy kicsit maszat volt, de hát teljes gőzzel ment a gyár. Nem túl nagy hangulat, nem is drága hely, egy evésre jó.

Ott már csak kétféle volt, azaz egy-egy darab árválkodott. Naná, hogy a nagyobbat kértem. És mi van benne? - próbálkoztam újra. Nem látok bele, csak egy bagett felülről. Nem tudja a leány. Azután előkerül egy fiú, és felsorolja. Nem lett hozzá több kedvem, de azért kértem, ha már belevágtunk ebbe. Igen, persze, kérem, melegítse meg. És akkor kérnék egy un. "friss" gyümölcsitalt is. Hát így történt. A szendvics egy ezres, a gyűszűnyi répa-alma stb. lé meg vagy 800 forint. Ok, de nem is spórolni jöttem ide, azt nem itt kell. A szendvics végül is nem volt rossz, az ital nem ízlett, de hát én választottam. Pusztult környezetben, bizonytalan egzisztenciájú családok tologatják a bolti kordéjukat melletted, az asztalok kissé maszatosak, a székek kissé kényelmetlenek, kicsit várótermi a hangulat. Később ettem egy nagy tál rántott gombát sok sültkrumplival, majonézzel onnan 50 méterre, 600 forintért.

A kissé hideg hasáb nem nagyon volt jó a kissé hideg pulykaraghoz, de ez nem a hely hibája, én jöttem későn, ez maradt. Az ár/értékarány kitűnő, kb. 1500 forintért ettem levest, második fogást és italt is hozzá, ráadásul nem is volt rossz, a gulyásnak jobb íze volt, mint a tegnap máshol [moderálva - a szerk. ], pedig tényleg csak a maradék, hús már csak cafatokban, nem darabokban, de az íze, a ott volt, ahol lennie kellett! A kiszolgálás nagyon kedves, de tényleg, két hölgy is van, akik közvetlenül, tüneményesek, láthatóan másokat is ez vonz ide, akik bejöttek, mindenki ismerős volt és mindenki a jó szóért IS jár ide. meg is értem. Így azután ez is az ajánlott kategóriába került, csak időben gyere, inkább 12 és 14 óra között.

Olyan kis átmeneti hely a patinás ódon, meg a trendibb művészkocsmák között. Ma gulyáslevest ettem, meg egy bécsit is mellé, a gulyás az az édeskés, nem magyaros, karakteres fajta, amit elég sok helyen adnak már, a bécsi viszont hatalmas volt, jó ízű, a petrezselymes burgonyával, még akkor is, ha furcsa módon (ez már valahogy "divat" lett) a savanyúságot rossz oldalra tették le, ahogy esik, úgy puffan módon. De ettől függetlenül a kiszolgálás kedves, udvarias, figyelmes, a hely hangulata és hagyományos külső szépsége megéri az ide való eljövetelt, a sör is tűrhetően jó volt, szóval ajánlom, gyere, egyél, igyál és ringatózz a hangulatokban!