Ugor étterem értékelései

Nem kell sokat várakozni, elkészül a "Napos csibe" nevű cucc, krumpli is van, üdítő is jár a menühöz. Nem is volt rossz. Csak az van mindig az ilyen gigaburgereknél, hogy megfoghatatlan. . . bárhogy eszed, kihullik, kipereg belőle egy rakás öszetevő, polcra, padlóra, tálcára, ruhára, de ezt bele kell kalkulálnmi. Pironkodom, semmi baj, mondják, mindenki leeszi magát, meg a földre is lehullat mindent. . . velejár. A vevőfelület parányi, egy vagy két embernél több nem töd egyszerre itt étkezni, a többség az utcán eszi le magát, meg szemetel maga után.

Abszolút meg voltam elégedve az ízével is, az árával is, a kiszolgálás gyorsaságával is. Egyetlen apróság, meglehetősen nehezített feladat a nagyon mély üvegtálból késsel és villával enni, de megoldottam, ahogy tudtam. A rendelést egy úr vette fel, ő is szolgált ki, de mire befejeztem, vátozott a személyzet, a hölgy már nem volt annyira kedves, barátságos, de nem volt annyira barátságtalan sem, hogy rontott volna az ebéd összképén. A sörök is jók! Ajánlom a helyet másoknak is!

Nagyon magyarosnak hirdeti magát, nem messze innen a turulszobor, hát akkor lássuk. . Az ételpult begyes benyomást kelt, van, ami vonzó, van, ami nem, megbarátkoztam egy gazdira váró rántott szelettel, és kimentettem, hogy megegyem. A sültkrumpli is, a hús is hideg volt és nagyon kemény. Szomorúan küzdöttem velük a fogaimmal. Jól megsózta, hogy íze legyen. Viszont kovászos uborkával együtt a nagy szelet hús és a méretes adag krumpli csak 1300 forint körül volt, ez nagyon jó arány. Betértek közben más vendégek is, ez egy idegenforgalmilag frekventált környék, a tulaj-pultos semmiféle nyelven nem beszél, a magyaron kívül. Mutogat és hangosan mondja magyarul. Az evőeszközök a hegyükkel állnak ki a tartókból, de van műanyag is, meg fém is. . . a végén viszont meglepetésemre ajándékba adtak egy pohár üdítőt, és kedvesen rábeszéltek egy ajándék kókuszos kockára is, hogy azt csak vigyem el, ráadás. . . szóval érdekes hely ez. . .

Jó, hát bevallom, nem először voltunk az Iguánában, azért némi képünk volt már róla. . . amit ma ettünk, a ház specialitásai, remek volt, én kétféle sörrel kereteztem a vacsorát, a kiszolgálás kifogástalan, bár elég sok vendég volt, nincs panaszom. Kellemesen éreztük magunkat és megérte eljönni ide.

állítottam össze, ilyen nevű nem volt kiírva, de ezen hamar átsiklottunk. Nem volt rossz. Tisztább volt a környezet, hátrasétálva a sört is hamar megkaptam és ott is kedvesek voltak. A hely javult a szememben.

De akármit ettem vagy ittam, mindig elbűvölően kedvesek, segítőkészek voltak velem, akármit kértem, kérdeztem vagy csináltam. Menj el, fedezd fel a Kőlevest, kívül és belül!

Na jó, nem kocsma, presszó. ) És a kínálatból rizst, némi rántott húst, meg hát tzatzikit mellé. . . de ez így elképesztően ízetlen volt. A rántott hús egy hideg masszának tűnt, a rizs is, meg a tzatziki is, csak más színű és egy kicsit más-más színű. Tökhideg volt minden a tányéron. Rosszkedvű lettem az ebédtől. Amit megdicsérnék, az az evőeszköz elhelyezése, fajtánként külön tartóban, a nyelükkel kifelé várták a vendéget.

Ha ezt leszámítjuk, kellemes hely. Enni is lehet, ma ebédtájt botlottam ide, menüt kértem,pontosabban azt, ami belefoglalható, és nem bántam meg. A medvehagymás malacragu leves nagyon finom, sűrű, kifogástalan a tálalás is, a mennyiség meg. . hát ez egy menü. De tényleg jó. A másodikat csirkebrassóinak hívják, érdekes, nekem a brassói nm hasábburgonyás lenne, de nem volt rossz ez sem! Ízes, spárgadarabokkal, félbevágott koktélparadicsomokkal, paprikanyesedékekkel. Mennyiségre is meglepően sok, nem úgy, mint a leves. A menü áréba behelyettesíthető volt az üdítő egy pohár csapolt Pilsner Urquellel, és külön megkértem, határozottan a pincért, hogy csak étkezés UTÁN kérem. Bele is egyezett, ennek ellenére megkaptam a második fogás előtt. Ez nem hatott rám jól, elment ereje, a habja eltűnt, mire hozzájutottam. Csak szemeztünk az asztalon, én meg a söröspohár búsan. Azt nem értem, hogyan lett a 29. 000 forintos menü végül 3. 200. Fogalmam sincs. Egyébként kicsit indokolatlanul lassan hozták ki az ételeket, a lanyha forgalom nem igazolta ezt a tempót. Közben nézegettem az étlapot, miért ennék egy akármilyen nevű hamburgert 2500 forintért? Mi okom lenne erre? Ez egy sátor, meg egy kavicsos kerthelyiség. De ezzel együtt, barátságos a hely, igényes a felhozatal, ajánlom bárkinek.

. . lehet akár enyhén csípős is. Klikk-klakk, blokk. Készül. A kiszolgáló legény földink, a kis wokos srác from Asia. Valami maszatot belemér a homorú edénybe, lángok csapnak fel, pár perc múlva megkapom a fúdot, kis papírdobozkában. Itt akarom megenni, látom, le lehet ülni. Akkor is ez van. Jó. Választok villát a rendkívül gusztustalanul, hegyeivel kifelé álló villák közül a tartóból, remélem, viszonylag tisztát. A street food nem is rossz, éhes voltam amúgy, de a felénél már ragacsos masszává válik, de még mindig ehető. Az alján összegyűlt a lé, de vitézül leküzdöttem magam odáig is. Fura a szűk dobozban a villával kotorászni, nem kényelmes. A végén egy kommersz körte-alma egészítette ki szerény vacsorámat.

Lépésről lépésre megbeszéltek mindent velem, ajánlottak, és még azt is hozzátették, hogy melyik összetevő mennyire kedvelt. Szépen össze is raktuk így közösen a marhahúsos, avokádós, paradicsomos rizses, feketebabos stb. cuccot, talán az volt egy kis hiányérzet, hogy nem melegítették meg, kicsit langyos, kicsit hideg volt itt-ott, de nem volt rosszízű, viszont különösebben jó sem. Egy kicsit ott is hagytam a végéből. A barackos tea viszont vitán felül finom volt. És ez így együtt drágának sem tűnt.