Ugor adatlapja

1733-ban Eszterházy József protestáns szlovákokat telepített ide, de azok elvándoroltak, így 1742-ben a helyükre németeket hívott, 1747-ben már egy fatemplom és plébánia is felépült. 1750-ben már 400-500 fő élt a faluban és már saját iskolája is volt. A németeket aztán 1945 után több hullámban kitelepítették, az üres házakba meg munkáscsaládokat költöztettek, akik aztán apránként szintén elhagyták a falut a város vonzása miatt. A templom meg csak áll ott és néz. Nagyon szép helyen van, nem elkerülendő kirándulási célpont!

ritkán vannak győzelmi emlékműveink, a halál, a gyász sokkal gyakoribb a köztereinken.

Most úgy 2023 március közepe van, tulajdonképpen kíváncsi lennék, hogy kik azok, akik esetleg új koszorúkat hoznak egy ilyen szoborhoz? Meg más hasonló szobrokhoz is. Talán Zanáék? Vagy van az önkormányzatnak pénze mindig végigkoszorúzni a falu/város szobrait? Nem tudom.

Mondtam, hogy igen, éppen azt tanulmányozom, olvasom a táblát. Hát itt van, fogjam csak meg. Ok, megfogtam, átlapoztam ott kint az ajtó előtt. Rögtön lecsapott, hogy akkor hol? Kint vagy bent? Mondtam, nem eszem kint a porban, szemétben. Igazam van, alkalmazkodott azonnal a hölgy, akkor inkább bent. Térüljek beljebb. Nos, így történt. Abszolút egyedül voltam a benti helyiségben, bárhová ültem. A székről lesöpörtem valami ételmaradékot, inkább morzsafélét, úgy ültem le. Ez nem illett a képbe, ennél jobb benyomást keltett a hely. Fejből kértem gulyáslevest, emlékeztem, hogy van, időbe telt, mire a lefagyasztottat felmelegítették, sok időt megélt leves volt már ez, szinte homogénre főttek, áztak szét benne a dolgok, de nem volt rossz ízű, meleg volt, és valami zöldségaprólék is volt a tetejére szórva. Felajánlotta a felszolgáló a kenyeret, nem kértem. Erőspaprikát nem ajánlott fel, azt viszont kértem volna. Megettem, aztán a zöldfűszeres grillezett csirkemellet kértem zöldsalátával. Ez is eszegettem, nem volt rossz, különösebben jó sem, bevárosi, külföldieknek szánt kommersz íze volt. Ez egy olyan hely. A kirakatban fűrészek vannak, nyilván az olyan népies meg magyaros. Evés közben néztem az ablakon át, hogy a hölgy hogyan vadássza a további kuncsaftokat, kevés sikerrel. Aztán kis üveg Toma ananászlevet kértem és kaptam, ez az egész olyan 8000 forint körül kapható összesen, úgy, hogy a szervízdíj is benne van az árban.

Nyilván ez egy erőszakolt propagandatevékenység, és számtalan könyv van ebből, amit nem igényelt soha senki, de azért azok, akik olvassák, az eredetit is nagyon sokan nagyon sok mindenre használják. Hihetetlen sok irányzat alakult ki a kereszténységen belül is, akik mind erre hivatkoznak, és másképp értelmezik, kényük-kedvük szerint eltérnek ettől. Még megdöbbentőbb, hogy ez csak egy lokális kis vallás, egy népre, annak hagyományaira épülő, helyi legendákból fakadó, részben történelmi alapokon nyugvó adomatár, és mégis messze földrészekre eljutott, beavatkozott a politikába, befolyásolta az emberek életkörülményeit, hatalmi viszonyokat teremtett, sokszor a béke álcájában volt az erőszak, elnyomás és uralkodás erős fegyvere. Legyünk őszinték, a Biblia szereplőinek fogalmuk sem volt arról, hogy a Föld egy kerek bolygó, hogy vannak már földrészek, szigetek, ősibb kultúrák is, ők csak leragadtak abba a kis Közel-keleti miliőbe, ahol hal van, kenyér és bárány, esetleg szamár, aztán annyi. Ez a kiállítás arról szól, hogy milyen vidéken alakult ki ez a legendakör, aztán hogyan indult el világhódító útjára. Ebbe a hódító útba milliók haltak bele az idők folyamán, de ez nem csökkentette a népszerűségét, sőt. Többek között gyakorlatilag fixálja a nők alacsonyabb rendűségét, az állatok kiszolgáltatottságát, a természet elpusztításának jogát is magába foglalja az önjelöltként kiválasztott főélőlény szemszögéből. A bibliai tárgyi emlékeken kívül időszaki kiállítások is vannak, most például a kövek, bibliai tájakon, csodálatos fotók, és jó nézegetni őket. Amúgy mindenkinek ajánlom, hogy ne haljon meg bután.

Van Bernadette-tel és Bernadett nélkül, koronával, korona nélkül, Mária is volt már szőke, barna és fekete, egyszer még - ha felnövök - nagy tanulmányt írok erről. Itt, Jászalsószentgyörgyön Nagy Zakariás úr és neje, Halmai Anna érzett késztetést arra, hogy ezt a remeket megvalósítsák, nos, most kissé méltatlan a közvetlen környezet, lévén építkezési anyagok tárolására használják és vadul káromkodnak is jókedvükben az építők, de szakítsuk ki a környezetből, nézzük önmagában, és merüljünk el benne.