Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
Tudtad, hogy a Fertőrákoson fellelhető lajtamészkövet már a római kor óta becsben tartották? Szintén érdekesség, hogy ez a mészkő a Pannon-tenger (ősi tenger a mai Kárpát-medence területén) egyik hosszadalmasan lefűződő, egyre kevésbé sós, tavi jellegű, alacsony mélységű vizeiben rakódott le, és hogy ez a Soproni-hegység különleges fedőkőzete. A Fertőrákosi Kőfejtőben azonban nemcsak a lajtamészkő titkait, és látványos ősmaradványokat lehet felfedezni, hanem az ott kialakított barlangszínházban különleges előadásokra, kulturális programokra is ellátogathatunk. Sőt, a 760 fős színház nem mindennapi látogatóközponttal várja nézőit, és a „Barlangoló” elnevezésű, vezetett túra résztvevőit.
Szállástippek Fertőrákos környékén>>
Indulj izgalmas bányászati képződmények nyomába! - Fertőrákosi Kőfejtő
Hallottál már arról, hogy a Gánti-medence az ország legkisebb kiterjedésű, mindössze egy településnek - Gánt - otthont adó tája? A Vértes-fennsík magaslatai között nyújtózkodó, Mars-béli környezetet idéző területen találjuk a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Földtani Park Geológiai Látogatóközpontot. (A névadó Balás Jenő a 20. századi magyar bauxitbányászat úttörője volt.) A Bauxitbányászati Múzeum immár 1926 óta működik. A tárlat részét képezi egy földalatti múzeumtár (poszterekkel, szerszámokkal, gépekkel…), valamint egy szabadtéri kiállítás, ahol hatalmas bányagépeknek, és két régi bauxitszállító mozdonynak lehetünk szemtanúi. Ha itt jársz, fedezd fel a Gánti Bauxitföldtani Park 3,5 kilométeres tanösvényét is, amely 13 állomáson keresztül mutatja be a földtörténeti korok emlékeit, az évmilliók alatt történt változásokat, a felszínre hozott rétegeket, alakzatokat, a sárgástól a lilás-pirosig terjedő dolomit-színárnyalatokat!
Szállástippek Gánt környékén>>
Indulj izgalmas bányászati képződmények nyomába! - Gánti Bauxitföldtani Park
Számos féltve őrzött, földtudományi és kultúrtörténeti kincset tartogat a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozó Szársomlyó-hegy, amelyet sokan vulkanikus kúpnak hisznek, valójában viszont középidei karbonátos kőzetekből tevődik össze. A 442 méteres Szársomlyót – egy régi anekdota alapján – Ördögszántotta-hegynek is szokták nevezni. Ám amit talán kevesebben tudnak a Szársomlyói Kőfejtőről, az az, hogy vannak olyan ásványkiválások, amelyeket legelőször itt fedeztek fel Magyarországon (egy 1994-es bányarobbantás során). A gyönyörű, és egyben ritka formákon túl – a kristálybarlang nyugati végében – gerinces ősmaradványokra is bukkantak. Ami a kőbányászatot illeti, 1903-ban vette kezdetét Szársomlyó Siklós felőli végében. Bár a mészkőbányászat jelenleg is zajlik, van egy felhagyott bányakatlan, amely a ‘60-as évek közepétől csendesen áll, és ott tartják a villányi nemzetközi szobrász-alkotótelepet. És ha már szobrászat… Fedezd fel a hegy lábánál rejtőző Nagyharsányi Szoborpark több 100 mészkőszobrát, és a lenyűgőző panorámasétányt!
Szállástippek Siklóson és környékén>>
Indulj izgalmas bányászati képződmények nyomába! - Szársomlyói Kőfejtő
Kristálytiszta, türkizszínű csodatáj tárul elénk, ha élőben is megnézzük az ország egyik legismertebb bányatavát, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei rudabányai tavat. Hazánk legmélyebb állóvize (60 méter) az egykori, 1985-ben megszűnt külszíni vasércbánya emlékét idézi meg, amely ma már igazi geológiai különlegességnek számít. A Miskolctól mindössze 37 kilométerre fekvő Rudabánya nevezetessége 300 méter hosszú és 80 méter széles, határait pedig a külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások alkotják. A fürdőzés kifejezetten tilos, ugyanis a felszín alatt megbúvó sziklák, a hirtelen mélyülés és a jéghideg hőmérséklet mind-mind veszélyesek lehetnek.
Tipp: A tó magántulajdonban van, így látogatási szándékunkat előre jelezni kell a rudabányai múzeum kollégáinak.
Szállástippek Rudabánya környékén>>
Indulj izgalmas bányászati képződmények nyomába! - Rudabányai bányató
A Kopasz-hegy (vagy Tokaji-hegy) lábánál nyújtózkodó tarcali bányató egykori bányamunkák után keletkezett, forrásvíz és csapadék egyaránt segített megtölteni a régi gödröket. A körülötte magasodó sziklafalakon vulkanikus eredetű andezit szemtanúi lehetünk, amely az országban egyedülálló. Ahogy a kőzeteknek, úgy a tó vizének is csodás látványa van, a zöldeskék színben tündöklő vízfelszín sok fotós portfólióját erősíti. Természetesen a kirándulókat is évről évre vonzza a táj, ugyanis kellemes sétákat lehet tenni a környéken (fürdeni tilos!). Tarcal történelme egyébként sok ponton összefonódik Tokaj múltjával, így ha ezen a területen bandukolsz, mindenképp tervezz be egy borkóstolót!
Tipp: Indulj rövidke sétára Tarcal központjától az Áldó Krisztus-szoborig, és hagyd, hogy eléd táruljon a semmihez sem fogható panoráma! A bányatavon túl az egykori Tisza-mederben kialakult holtágakra, halastavakra, és Tarcalra is szép kilátás nyílik.
Indulj izgalmas bányászati képződmények nyomába! - Tarcali bányató
„Fekete érc és fekete kő és fekete föld és fekete fák, fekete férfi, fekete nő és fekete, fekete, fekete világ” – írta Babits Mihály híres versében, amire nem lehet nem gondolni, amikor a Zagyvarónai Salakkúpok körül kirándulunk… Messziről talán azt hinnénk, hogy vulkán felé közelítünk a Salgótarján és a Medves-fennsík közötti girbe-gurba úton, ez azonban nem így van: a bányászati tevékenység emlékei (pontosabban ipari hulladékai) maradtak ott. A Salakhegy utca végén túl fekete csúcsok nyújtózkodnak az ég felé, amelyek a Mátrában bányászott ólom- és cinkércekkel teli kohók lecsapolásából eredő, hátramaradt salak mai formái. Míg a két salakkúp egyikét már majdnem teljesen visszafoglalta a természet, addig a másikból egyre több réteget mos le a csapadék.
Szállástippek Salgótarján környékén>>
Indulj izgalmas bányászati képződmények nyomába! - Zagyvarónai Salakkúpok
