A cukrászdát 1840-ben Salis András cukrászmester alapította. Az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be. 2004-ben és 2014-ben felújították a cukrászdát. 2004 óta Balogh László cukrászmester és a Kézműves Cukrászat üzemelteti. A Százéves cukrászdában kóstolhatunk minőségi süteményeket, főzött fagylaltokat illetve Cadeau kézműves bonbonokat és csokoládékat.
Idén Gyulán töltöttünk pár napot barátainkkal, még otthon kinéztem jópár helyet, amit úgy gondoltam fel kell keresnünk a városban. Első amit nagyon vártam, az a Száz éves cukrászda volt. Beléptünk és az a hangulat, magával ragadott. A pultban álló fiúk kedvesen fogadtak minket, mondták, hogy nyugodtan nézzünk körbe, aztán majd eldöntjük, mit szeretnénk fogyasztani.
Remek volt, élvezetes. Bent leültünk egy asztalhoz és amig vártunk, megtaláltuk a titkos fiókot, tele szalvétákra írt üzenetekkel. Annyira jó volt, persze, hogy mi is írtunk pár sort! ! :) Gyulán töltött napokban, 3x jártunk a cukrászdában, kipróbáltuk a fagyikat, sütiket, italokat. Minden alkalommal udvariasan, kedves szavakkal szolgáltak ki minket. Jól éreztük magunkat! ! Csak ajánlani tudom! !
Nagyon vártam már, hogy láthassam a Cukrászdát. Annak ellenére, hogy többféle ételallergiám van. Nem valószínű, hogy bármit is tudtam volna fogyasztani egy jó kávén kívül. Egy ideje már ott ültünk, körülöttünk kiszolgáltak, csak minket nem. A férjem teljesen normális hangnemben sźólt a pincér hölgynek.
Ő így válaszolt: Rögtön jövök, nem látja, hogy a munkámat végzem? Elég lett volna azt mondania, hogy egy pillanat. . . Így azt sem tudtam meg, milyen a kávé ezen a helyen. . .
Egyértelmű volt hogy meglátogatjuk a cukrászdát itt tartózkodásunkor. Hangulatos,érdekes a belső,szép bútorokkal,igazán csábító kinézetű sütikkel,és bonbonokkal. A sütik finomak,van bennük bőven anyag,ami miatt elsőre töménynek tűnnek,de gondolom ez azért van,mert nem ilyenekhez vagyunk szokva.
Már tizenhárom éve járok Gyulára majd minden évben. Mindig elsétálok ebbe a 100 éves cukrászdába. Eleinte a barátaimmal vagy a családommal megnéztük a kis ipartörténeti múzeumukat, majd vásároltunk és távoztunk.
De mára annyira megszerettem az ódon hangulatú kávézó helyiségeket, hogy amikor arra járok mindig beülök, vásárolok a csodás csokijukból és ha másért nem is de egy kávét elfogyasztok mindig az évszázados bútorok között. Egy kicsit visszautazok a múltba és elképzelem milyen lehetett akkor egy pipát elszívni és a barátokkal jót diskurálni. A barátaimat is mindig behívom, hogy utazzanak velem vissza az időbe. Köszönet a tulajdonosnak, hogy mind ezt megadja az utókornak.
Amikor ajánlották nekem ezt a helyet azt hittem túloznak, de amikor ott jártam rá kellett jönöm, hogy az ajánló véleménye nem volt túlzó. A környezet szép, tiszta és hangulatos. Olyan mintha visszarepültünk volna az időben. A sütemények inycsiklandóak és finomak. Túlzás nélkül mondom, hogy életem legfinomabb krémesét ettem ebben a cukrászdában.
Nem mehet el az ember a gyulai 100 éves cukrászda mellett úgy, hogy be ne térne egy sütire. Kevés olyen hely van az országban, ahol a történelem közepén pihenve elmajszolhatunk egy finom süteményt és ihatunk egy jó feketét. Az egész külleme a helynek korhű, a személyzet roppant kedves (csinos) és a kiállítás (múzeum) rész is nagyon egyedi.
Mindenképpen kiemelném a 100 éves tortát, amit biztosan kár lenne kihagyni, illetve a Kamasutra souvenir csokit :) Gyulai kirándulás esetén kötelezően ajánlott megállóhely :)
Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Már gyanús volt a 100 éves jelző, de mivel nagyon ajánlották, hát megnéztük. A lányok nagyon szépek voltak, az tény. Többek mellett a cukrászda specialitását kértük, gondoltam, abban biztosan nem lehet hiba. Kihozták, és mi neki kezdtünk. Helyesebben csak akartunk, mert a villa bele se ment a süteménybe.
Még ekkor is bizakodtam, hogy biztosan van benne anyag, azért. Kiderült, hogy mégsem azért nem ment bele a villa. A keksz tekerccsel is ez volt a gond. Legalább 1 hete száradhadtak ott. Felejtős volt. Van egy mondás. Ami jól esik, az vagy káros, vagy hízlal. Ez biztosan nem volt káros, se hízlaló. Ami furcsa volt, hogy megkérdezték, hogy finom volt-e. Érdekes. A bp-i vörösvári úti cukrászdában sose kérdik meg, hogy finom volt-e a termék. Mindenki tudja, hogy az az etalon. A 100 éves sütemény után már nem volt kedvünk a fagyijukat is megkóstolni. Csak azt nem értem, hogy ekkora verseny mellett, hogy van bátorságuk ezt megtenni? ! Úgy tűnik, ekkora felvásárló piac mellet, még az egy hétig szétszáradt süteményt is el lehet adni.
valoban visszamegyunk a multba, . . . . de ettol a helytol tobbet vartunk volna. . . . a hire miatt Nincs igazan karbantartva, kicsit kopottas, de nem patinas, minden olyan elnyutt, dohos A fagyi arakat(mi mast nem ettunk)ugy allapitotta meg a tulaj, h keptelenseg koppra kifizetni, hacsak nem egy tonna fempenzzel megyunk oda!
Ugyanis semmilyen cimletbol nem tudtak visszaadni! ! ! Mar az elottunk levoknek sem! A kiszolgalo kb 17 eves, nyari diakmunkan, abszolute nem tudta h hogy kezelje a helyzetet, uh mindenki otthagyta a visszajarot! Nem rossz strategia! A fagyi kozepes, semmi extra
Nem először, visszatérőként jártam a gyönyörű cukrászdában. Kellemes, hangulatos hely, sok-sok finomsággal. A sütemények és fagyik is kiváló alapanyagból készülhetnek, mert nagyon jó ízűek. Saját múzeuma is elragadó. Kedvesek az alkalmazottak. Mint ahogy most is, máskor is visszatérek. Szívesen ajánlom másoknak is, hogy érdemes betérni a híres cukrászdába.
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
