A Szűcs Fogadója Szada

Nagyon szép a belső kialakítás, udvariasak a pincérek. Egyszóval ajánlom mindenkinek, mi a medveotthonból visszafele jövet tértünk be ide.

Korábban sokat áradoztam róluk a rokonoknak, így tavaly két ünnep között ide hívtam meg nagybátyámat és családját egy kis előszilveszterre. No ekkor úgy beégettek a rokonok előtt, hogy mostanáig nem hevertem ki az "élményt". Kezdődött ezzel, hogy szinte mindenre az volt a válasz, hogy "nincs", kicsit úgy éreztük magunkat mint Hofi viccében a román húsboltban. Nagybátyám kifejezetten az egyébként mennyei serpenyőben tálalt báránycsülökre gyúrt, melyet korábban sokat emlegettem neki, természetesen az sem volt. Helyette a pincér sült combot kínált, az meg olyan kemény volt, hogy alig lehetett megenni. Az étlap szerint "kihagyhatatlan" aranygaluskát is ki kellett hagyni, mert persze az sem volt. Sem nagybátyám, sem én nem vagyunk egy reklamálós vendég, de a korábbiakkal rendkívül éles kontrasztban olyan szörnyű volt minden, hogy megkérdeztük: ha nincs szinte semmi az étlapról, minek nyitnak ki. A pincér közölte, hogy hát ők tulajdonképpen ma vannak nyitva utoljára, és hát ezért nincs több étel sem. Amikor azon poénkodtunk, hogy akkor biztos a szakács is nagyon siet, mert sajnos a húst nem volt ideje puhára főzni, már nem tetszett. Lehet, hogy ez egyszeri eset volt, de szerintem ezt egy étterem akkor sem engedheti meg magának, ha másnap zárva tart. Minden esetre az élmény mély nyomot hagyhatott nagybátyámékban is, mert amikor idén szintén meghívtam őket ebédelni, közölte, hogy csak akkor jönnek, ha nem oda megyünk, ahová tavaly. . . :) Átlagos értékelésem a korábban tapasztalt kitűnő minőség és a tavaly decemberi szörnyű élmény átlaga.

Az étlapon igen széles a választék, nehéz volt a döntés. Férjemék első fogásként levest rendeltek. Egyikük rendelése a „Tárkonyos vadragu leves”, másikuké a „Húsleves gazdagon dédi zománcos fazekában tálalva” volt. A tálalás nagyon szép, esztétikus. Főételként férjem kemencében sült báránycsülköt rendelt rozmaringos tejfeles burgonyával, barátunk rostonsült libamájat karamellizált körtével és burgonya krokettel, én pedig a pulyka cordon bleu mellett döntöttem. A tányérok nagyon szépek és hatalmasak, igazán nem panaszkodhat senki, hogy nem fér el rajta! :) Az adagok első ránézésre tényleg nem tűnnek nagynak, de evés közben a fiúknak is rá kellett jönniük, hogy valójában óriásiak. Habár már alig fért belénk bármi, nem szerettük volna kihagyni a desszertet sem, így kis pihenő után egy cappuccinot, kakaós és nutellás palacsintát és mogyorós browniet rendeltünk vanília fagylalttal. Az ételek egytől egyig finomak és kiadósak, egyszerűen tökéletesek, minden elismerésünk a szakácsnak! Külön kiemelném, hogy az ebéd végeztével minden asztalhoz maga a tulajdonos, Szűcs Sándor ment oda, megérdeklődte, hogy éreztük magunkat, ízlettek-e a fogások, mindennel elégedettek voltunk-e. Ezt a gesztust nagyon nagyra értékelem. A mellékhelyiség szintén nagyon tiszta, illatos, bent kellemes zene szól, teamécses világít. Távozáskor a tulajdonos és a felszolgálók is udvariasan elköszöntek, azzal, hogy remélik, jól éreztük magunkat, és visszavárnak bennünket. Nem csalódtunk, megérte ellátogatni ide, mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy tegyen hasonlóan! Biztos, hogy még mi is visszatérünk, hiszen a férjemék célkitűzése az egész étlapot végigkóstolni. :)

Az áraik is rendben vannak, az adagok óriásiak, a leves után mindig el kell csomagoltatni a második fogás felét, hogy maradjon még hely az isteni túrógombócnak is! :)

A belépés után az egyik pincér fogadott,mondtuk hogy nincs foglalásunk és ketten szeretnénk ebédelni,erre a fejével biccentet hogy hol az a két hely amiből választhatunk. Mikor említettük hogy kint szeretnénk leülni tömören közölte hogy nincs hely. Volt hely és az ottlétünk alatt nem is érkezett senki ahhoz az asztalhoz. A rövid párbeszéd után sarkon fordult és otthagyott minket. Épp tanakodtunk hogy a két hely közül hova üljünk mikor egy másik pincér hangos "elnézést" el adta tudtunkra hogy útban vagyunk neki. Leültünk hozták az étlapot rendeltünk italt,majd 1 adag levest és két adag fő ételt. A tálalásnál a levest elfelejtették csak a kérdésemre hogy azt mikor kapom akkor hozták ki,persze a főételem addig az asztalon kihült. Ízre tisztaságra küllemre nem lehet kifogás,az makulátlan volt. Az étkezés után jeleztem hogy szeretnék fizetni,és hogy készpénzzel. Innen számitva kb 5-8 perc múlva egy pincér oda jött és kérdezte hogy hozhat e valami desszertet,én emlitettem hogy több mint 5 perce a számlát várom,na ekkor már gyorsabban megérkezett. A szokásos 10 % borravalót bele tettem de csak fintor volt a jutalmam érte,hátat forditott és be ment a pult mögé. Távozásnál senki nem köszönt el, vagy egyáltalán egy " Köszönjük et oda vetettek volna. . . de hát nem. Igy kicsit csalódottan távoztunk és megfogadtuk hogy nem ez lesz a törzs helyünk. Összegezve: Az ételek íze,minősége tökéletes. A hely hangulatos de a személyzet ezen a napon alul múlta a hely színvonalát. Lehet hogy ez csak egyedi eset volt én nem tudhatom,de az biztos hogy ilyen kiszolgálás mellett nem szeretnék vissza menni oda. És hogy egy klasszikust idézzek,"nem baj van mááásik". Persze vendégből is de ha ez rendszeres akkor kérdés hogy meddig.

A belső tér 2 teremre oszlik, a bal oldaliból nyílik a felülről nyitott, de oldalról fallal védett kis terasz. A berendezés rusztikus, valóban fogadós hangulatú, de ízléses, egyáltalán nem giccses és nem is esik túlzásokba. Az étlap nem túlságosan hosszú, humorosak a címek, alapvetően házias, magyaros ételek, talán azt mondhatnám, hogy ez a kiinduló alap, de izgalmasabb megoldások, fűszerezés, újszerű kombinációk is feltűnnek. Többszemélyes fogadós tálakat és gyerekmenüt is készítenek ("A falu aprajának"). Első fogásként zöldborsó leves érkezik vajas galuskával, csészében, de telerakva "tartalommal". A lé íze cukorborsó, kissé édeskés, kifejezetten jó. A borsót kissé hiányolom, abból mehetett volna több a fehérrépa kockák rovására, ami kissé túlteng. A galuska is finom, omlik a szájban, de mégsem szétfőtt. Főételként valami lazábbat választottam, grillezett jércemellet mentás őszibarackkal, köretcserével (krumplipüré helyett rizzsel, nem volt semmi gond vele). A rizs egy kissé kemény volt a széleken, ennek talán az lehetett az oka, hogy elkészülés és hengerre formálás után betették a sütőbe (? ). A csirke remek, aki szereti az édesen ízesített gyümölcsös húsokat, annak telitalálat. Az adag elsőre átlagos méretűnek tűnt, de evés közben kiderült, hogy igencsak kiadós, laktató, így a fele csomagolásra és elvitelre került. Többféle limonádéból lehetett választani, epres, bodzás, mentás, és az itallap szerint levendulás is, de ottjártunkkor az éppen kifogyott. Sörben Gössert és Wernesgrünert csapolnak, a kisebb léptékben (2 és 4 dl-es poharak), kávék terén Illyt tartanak. Szervizdíj nincs, a csomagolásért felszámoltak ugyan 150 Ft-ot, de az árak így is barátságosak, 3-an fizettünk 14000 Ft-ot borravalóval együtt, és nem volt probléma a személyenkénti részletezés és külön fizetés sem. Gondolkodtunk, honnan jöhet ez a sok ember, valószínűleg Gödöllőről és Pestről is, és nemcsak magyarok, hanem külföldiek is (amikor távoztunk, begördült egy 40 fős turistabusz). Mi sem csalódtunk, tényleg megérte ideutazni.

A helység kellemes, hangulatos, természetesen tiszta, a személyzet udvarias, a kiszolgálás gyors, és a fogyasztott ételek jóízűek, bőségesek. Mivel nem vagyunk az átlagon felül nagyétkűek, egy kétszemélyes „Fogadós tál” hármunknak bőséges volt, és utána már nem jutott hely a desszertnek sem, sajnos. Viszont a tálon felkínált húsételek nagyon finomak voltak, a tanyasi göngyölt hús különleges, a sült kacsa rendkívül porhanyós és jó fűszerezésű. Nem is csodálom, hogy a vendégek véleménye alapján ez az egyik legjobb étterem Magyaroroszágon. Próbáljátok ki!