Vakvarjú Étterem - Újlipót Budapest

A staek, melyet közepesre kértük, véres, rágos, szinte ehetetlen, a csülök alig langyosan érkezett, íztelen, kívül agyonsütött, belül, rózsaszínű, majdnem nyers, vacak, nem friss sztrapacskával és egy pecsenye löttyel, ami vízszerű. Persze spéci kést nem hoztak a héjja elvágásához. Hamar feladtam és kutyadobozban a kedvenc tacskómnak kedveskedtem otthon. Megjegyzem, a fedél nélküli dobozért 100 foritot számítottak, alufóliába tekerve kaptam. A kagyló, melyet főételnek jelöltek, alig oltotta,az egyébkét vékony kis étkű hölgy éhségét. Nem kísérleteztünk desszert rendelésével, egy közeli cukrászdában landoltunk. Ez a szomorú valóság, főleg, hogy 25. 000,- forintot fizettünk mindezekért.

Mondtuk, hogy igen, 19 órára. Javasolta, hogy akkor inkább 17 órára foglaljuk le az asztalt, mert egy nagyobb társaságot várnak és emiatt esetleg kicsit lassúbb lehet a kiszolgálás. Nagyra értékeltük ezt a figyelmességet. Az étterem tágas, a belső kialakítása modern de barátságos. Az ételek mennyei finomak voltak. Én cheddar sajt krémlevest és rose kacsamellet ettem, amely a hozzá kínált levendulás zselékockával igazán különlegesre sikerült. A ház bora is kiváló volt, fehérbort és rose-t kóstoltuk. A kiszolgálás a teltház ellenére gyors és udvarias volt. Először jártunk az étteremben, de szerintem törzsvendégek leszünk.

Az étterem hangos, kisgyerekesek is beszabadulnak, ordít a gyerek, már majdnem én is. . . Az étlap humoros, az ételek komolyak és finomak. Négyen 17e fizettünk, nem jó, de nem is rossz, így telt hassal távoztunk, köszönjük!

Mindenképpen érdemes asztalt foglalni, mert az étterem továbbra is igencsak népszerű. Az étlap kis mértékben változott talán tavaly óta, de a 3 féle gyerekmenü - Macskafogó, Nemo kedvence - megmaradt (leves + főétel 990 Ft). Ettünk libamájat karfiolpürével, csülköt juhtúrós-káposztás sztrapacskával, és a desszertek többségét is kipróbáltuk: madártejet, császármorzsát, sajttortát, csokoládés körtetortát marcipános tokajis fagyival. A desszertek kifejezetten jól sikerültek. Minden étel ízletes volt, összességében a konyha korrekt, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott. A személyzet eléggé nagy nyomás alatt van, néha vadászni kell rájuk, nem elég figyelmesek, ez a nagy forgalomnak tudható be. Ahhoz képest, hogy milyen sok vendég volt, az ételekre nem kellett túl sokat várni. Az adagok megfelelő méretűek. A benti részben van egy kis játszósarok, minden szempontból gyerekbarát hely.

A RAM melletti (amiről szégyenszemre most tudtam meg, hogy nem számítástechnikai mozaikszóból, hanem Radnóti Miklós nevéből származik)egységet a tágas, színes, kerítéssel védett EU-konform játszótér irányából közelítettük és máris sajnáltuk, hogy 3 gyerekünk ezúttal nem tarthatott velünk. Pedig biztosan tetszett volna nekik a jó ízléssel berendezett, már délután 6 órakor teltházzal üzemelő egység profin berendezett gyereksarka is. Egy nagyobb asztal széléhez húzott (ilyet még nem láttam. . . ) 2 személyes asztalnál kaptunk helyet (alternatívaként a pincérhölgy a közvetlenül a bejárat melletti asztalt tudta volna még ajánlani, akkor már inkább ez. . . ), ami kicsit furcsa volt, főleg mivelhogy a mellettünk ülők később csak úgy tudtak távozni, hogy nekünk fel kellett állnunk a hely szűke miatt. Ez egyébként szemlátomást a pincéreknek is gondot okozott a felszolgálás során. Almafröccsöt rendeltem, ami sajnos 20%-os almalé további hígításával készült, de kérésemnek megfelelően szobahőmérsékleten érkezett. A látszólag profi felszolgálók a borrendelésünkről (Günzer Cabarnet Franc megfelelő hőmérsékleten érkezett és a rendelt 1dl-hez képest szerintem min. 1. 5dl-et a pohárba töltve) először megfeledkeztek, de jelzésünket követően pótolták azt. Az étteremhetes választék meggyőző volt. Szívesen választottunk volna több tételt is a menüsorról. Az előételként választott velőspiritós kicsit becsapós volt. Lelki szemeim előtt rezegős velőt tartalmazó csontok és friss ropogós piritós lebegett. A valóságban lepényszerű kenyéren sertésagyvelő érkezett. Kellemes fűszerezéssel, összességében pozitív fogásként. A húsleves kiadóssága és íze miatt biztos sok a visszatérő vendég. Nagyon rendben volt. A párom főétele ha jól emlékszem "kéksajtos csirkés penne" hatalmas és jó ízű fogás. Nekem is jutott belőle:-)
Az általam választott marhapofa szaftos és jó textúrájú volt. El is csomagoltattam a maradékot :-), mert nem bírtam vele. A desszertek várakozáson felülire sikerültek. A sajttorta egy új rajongóra lelt általam. Összességében ideális helyszínen, kellemes hangulatban egy kifejezetten kiadós és ízletes vacsorát költöttünk el az Étteremhét jegyében kedvező áron, de egyéb napokon is megfizethető módon a Vakvarjúban. A szervíz figyelmetlenségét kedvességgel, mosolygással kompenzálta. És egyébként is melyik étteremnek van saját merchandise-kollekciója (pólók, bögrék), képes akár több száz főre kitelepülni és rendelkezik saját pálinka- és kézművessörválasztékkal? A Vakvarjú kiváló alternatívát nyújt a fine dining-tól irtózó, de a zsúfolt Trófeát vállalni nem hajlandó afféle tisztességes, sallangmentes "polgári konyhát" kívánó budapesti családoknak és baráti társaságoknak.

Az étterembe érkezve folytatódott ez a szívélyesség. Az előételek, és a főételek mind izgalmas ízvilággal kényeztettek el bennünket. A desszertnél volt egy kis csalódottság, ugyanis a vargabélesben sehol sem találtuk az étlapon beígért aranymazsolát. Alkoholmentes italokat fogyasztottunk - limonádékat, szörpöket -, amikbe gazdagon raktak az adott fajta gyümölcsből is. A pincérek alapvetően udvariasak és készségesek voltak. Az ár/érték arányról nehéz nyilatkozni, mert ez a menü-összeállítás az akciós árban igen kedvező. Az eredeti árat nem néztem, hogy mennyibe került volna.

Minden tiszta , a terítés megfelelő , udvarias és gyors rendelés felvétel . Gyors ital kiszolgálás . No, ez igen - gondoltuk -. Nézzük az étlapot. Első meglepetés . Jól körül írt néhol kis humorral körített étel címek . Számunkra kicsit érdekes étel társítások , de sebaj vállalkozó kedvünket ez ne befolyásolja . Az étlap egyben egy kis találós játék is volt ,de a felszolgáló nagyon udvariasan segített megfejteni a furcsa étel párosításokat. Hallgatnunk kellett volna a megérzésünkre. A krémleves finom volt ,de sajnos később kiderült róla , hogy több benne a hajtó anyag mint a gomba. A kacsamell egymagában megállta a helyét bár a kissé alul méretezett volt . Ezt egy nem igen hozzá illő habroládnak álcázott juh túros rolád , illetve a másik rendelésben egy mákos bejgli ellen súlyozott volna . Ezen nem sokat segített a vizes , ízetlen burgonyapüré. (Itt visszaköszönt az iskolai menza fagyos krumpli püréje tej és vaj nélkül)
Igyekeztünk nem a "legtrendibb " ételt választani , de még így is sikerült olyat kinézni aminek inkább csak a felét tudtuk megenni . Nem kiadósság miatt . Sőt . Az egy tál étel nem volt sem túl kevés sem túl sok ,de egy normál adagnál azért kevesebb . Főleg , hogy a a fő rész társult körítései számunkra nem igazán voltak összhangban egymással . Számunkra az ételek szokatlan egyvelege nem nyújtotta azt a gasztronómiai élményt amit egyébként a jó berendezés a kitűnő személyzet az első pillanatól sugalt. Azóta Kollégáimmal is meglátogattuk az éttermet . Nem kérdeztem a véleményüket , az est végén azonban mindenki szinte ugyan azt fogalmazták meg amit én is . A vélemények megnyugtattak arról ,hogy nem csak számomra furcsa ez a trendi újdonság . Számunkra a sokat ígérő külcsín egy kicsit zagyva belbeccsel társult . Igen sajnáljuk , hogy ezt az egyébként kellemesnek ígérkező estét pont az étel tette feledhetővé. Reméljük , hogy ha az étlap kicsit szelidül akkor végre lesz egy jó és közeli törzshelyünk !