Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

azután az van, hogy a tájházban a mai felnőttek se nagyon tudják már, hogy mi az a tiloló, rokka vagy szövőszék, a retromúzeumokban meg a mai gyerekek, fiatalok csodálkozhatnak el, hogy mi a kányát csináltak az öregek egykor ezekkel az izékkel. Én élvezem az ilyeneket, jó kis móka. Retro múzeumban retro hölgy fogadott, nem nagyon tud visszaadni nagyobb címletű papírpénzből, kártyás fizetés meg nincs, szóval így kezdődik. Aztán retro urak is vannak benne elvétve, valamit szerelnek, gitároznak, de jó a hangulat, tulajdonképpen egy nagy mosoly/nevetés az egész. Rákosi meg Lenin is kacat lett, reméljük, előbb vagy utóbb az összes szentek, királyok, grófok is azok lesznek. A benti minden kacat után az udvaron autók, szintén retrokacat, szinlén idéz valamit. Aztán csak rajtad múlik, hogy mennyi időt akarsz itt eltölteni.

A reggelinél mindig ugyanaz a választék, harmadik reggel már igencsak unalmas volt.

Szoba takarítás hiányos! Maszatos járólap a fürdőben. Poros zsebkendő tartó! WC szagtalanitás nem volt ! Személyzet kifogástalan. Szobák nagyok és szépek. Minden elment, de a vacsora miatt többet nem megyünk!

Többen kisgyerekkel voltak, játszótér és játszószoba is van. Ételek nagyon jók, udvariasak a pincérek. A legtöbb erkélyről rálátni az igen közeli tóra. A szoba is kényelmes volt. Nyáron szívesen elmennénk még, de hűvösebb időben is jó kikapcsolódást nyújt a hotel.

Nagyon tetszett a zenés kerti parti is. Összességében meg voltunk elégedve és ajánljuk a helyet másoknak is.

Van egy eredeti vár Egerben, azaz részei, van egy álvár Pilisborosjenőn a filmforgatáshoz, és akkor ez is egy valamilyen minta erről, de fából és Gárdonyban. Bevallom, nekem nem az Egri vár jutott róla eszembe, sokkal inkább a Pál utcai fiúk. Vagy valami ókori, koraközépkori erődítmény, De jó, hogy itt van, de nem lépjen a képzeletünkben az egri vár helyébe. Mert olyan is talán felosztás szerint, de egyébként meg nem. Kalandpark, felnőtt- és gyerekjátszótér, és múzeumpedagógiára is alkalmas. Engem a "várkapitány" személyesen vezetett itt körbe, igaz, ő volt az, aki a Gárdonyi szülőházat is megmutatta, kedves, barátságos hölgy. Nos, lemásztam, felmásztam a létrákon, de főleg azért, hogy megmutassam nektek.

Történt egykoron, hogy Sarvajc Lajos tavon járó ember, a környék mindenes ismerője ladikjával elvitte a német nagykövetet kacsavadászatra, iszonyatos vihar tört rájuk, nyilván a vadkacsák imái meghallgattattak az ő istenüknél, és a nagykövet a tóba esett. Közben véletlenül átlőtte a vízenjáró combját, aki addigra, míg rájuk talált a mentőcsapat, elvérzett. Borasztó bűntudat gyötörte a baráti ország nagykövetét, főleg az özvegy és az árvák miatt, és egy év múlva körösztöt állítatott azon helyen, ahol partra vonszolták az áldozatot. A kereszten láthatóan Jézus Krisztus van, és nem az elvérzett tavi vezető, de hát Isten útjai kifürkészhetetlenek. Az emléktárgy a világháborúban megsemmisült, a rendszerváltás után újra állították a lelkes helyiek. Mellé egy kilátó is épült, érdekes, hogy nem túl magas, mégis mutat valami pluszt a tájból, szóval érdemes felmenni rá.