Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

Új helyet nyitottak, ezúttal egy mexikói bisztrót, bár néhány kenyérféle és péksütemény itt is helyet kapott. A kedves mexikói üzletvezető-tulajdonos hölgy fogadott, aki olyan öltözékben volt, mint egy karibi luxushajó vagy szálloda alkalmazottja, amolyan uniformis félében, feltűzött hajjal. Ő itt a mindenes egy személyben: pultos, kasszás, pincér és persze a szakács is. Az egylapos étlapon mindössze 7 étel szerepel, amelyek autentikus mexikói ételek, s jóval túlmutatnak az általunk is jól ismert nachos-tacos-quesadilla-burrito csapaton. Minden étel frissen készül, 10-15 perc alatt a szemünk láttára a kis konyhában a pult mögött. A szagelszívó jól működik, nincs ételszag. Lássuk, miket kóstolhatunk itt! A Tostadas duo - házi kerek kukorica tortillán tépett marhahús vagy csirkehús, saláta, tejföl, reszelt sajt, guacamole, mellé a köret babpüré és vörös rizs (3750 Ft). Chilaquiles (3750 Ft) - kukorica tortilla darabok salátával, tejföllel, guacamoléval, tükörtojással és választható szósszal. Tamales duo - töltött kukorica fánk vörös rizzsel, babbal. Kukorica tortilla tükörtojással, guacamoléval. Aztec Cake - nem süti, hanem rétegelt rakott sós tortilla csirkehússal, sajttal, tejföllel és guacamoléval. Van még napi leves. A péksütemények között Conhas, Pancito, Oyo de Buey, Orejas, kukoricakenyér, Bolillos, többféle csiga (550 Ft). A fél kg-os kenyér 850 Ft. A képen az általam választott Tostadas látható. Italok terén Jarritos szénsavas gyümölcsitalokat tartanak (1000 Ft), mangósat választottam. A lenti részen 3 kis asztalka van, további ülőhelyek a galérián. Mi sem bizonyítja a hely hitelességét, hogy 3 mexikói srác érkezett, ide jöttek enni ők is.

A pultnál kell rendelni és fizetni, de lehet helyben is kávézni, reggelizni, sütizni. A vonzó péksütemények az utcafronti ablakból hívogatóan integetnek, nem csoda, hogy többen is a belépés mellett döntöttünk. A helyhiány miatt a kialakítás nem éppen a legszerencsésebb, mivel többen is sorban álltak a pultnál, szinte nem volt hová belépni, hacsak nem az ő hátukba. Mindegy, azért bejutottunk. Itt figyeltem fel arra, hogy valamilyen értékelés/vélemény szerint itt kapható a város legfinomabb túrós batyuja. Szépen átsült, ropogós, elég nagy méretű, sok tölteék van benne és 760 Ft-ba kerül. Hogy a legjobb-e, arra azért nem vennék mérget. Volt még többféle, édes és sós töltött croissant, vaníliás-málnás szirom (910 Ft) - ez is nagyon finom! , paradicsomos csavart rúd (850 Ft), és természetesen ha már erre jártam, most is, mint mindig, vettem Pastel de Nata sütit, ami a portugál nemzeti édesség. Ez elég kicsi, 450 Ft, főzött vaníliakrémmel töltött leveles tésztás kosárka. Kötelező szervizdíj nem volt. Már olyan gyakorivá vált ez a megkérdőjelezhető indokoltságú plusz költség, hogy pozitívumként említendő, ha valahol nem számolják fel.

Kellemes a belső, mosolygós a fogadtatás, kis töprengés a kínálaton, pultnál kell rendelni, fizetni azonnal, aztán várni a kutyasíp füttyét. Thali menüt határoztunk el, feleségem csirkével, én báránnyal. Kis UFO fütyül, lehet menni az etetőhöz. Pofás tálcán elrendezve a hús, a köretek, a savanyúság, igazi jó fíling, össze-vissza eszegethetsz mindenből. Persze a lassimat azért kikértem, indiai kajádában kötelező, kis pofás mintát is rajzoltak a tetejére. Szóval, minden szép, gusztusos, az indiai éttermi kínálatból a jobbik az, ami itt kapható, szervizdíj van a számlában, minimális, így aztán 10260 forintot fizettünk összesen, nagyon jól is laktunk, meg voltunk elégedve.

. . na, nézzük! Nem japán, általános ázsiai a személyzet viszont inkább vietnami, és a kínálatban a sushin kívül tom yum is van a pho mellett, azaz minden, ami a mongoloid arcvonásokba belefér. Egyébként ennek a "láncnak" ez már a második boltja Budán. Különös, hogy az általános kínai letámadást fokozatosan felváltja a vietnami, gasztrokezdetben vala az időszámítás szerint, hogy Budapesten szinte minden háztömbben, majd minden kisvárosban volt kínai gyorsétterem, aztán a kínaiak száma harmadára esett vissza Magyarországon, most vietnami előrenyomulás van. Én egyébként nem bánom. Legyen csak színes meg nemzetközi az a gasztrokínálat. Szóval betértem barátkozni távoli rokonainkkal, kedves, barátságos a fogadtatás, tom yumot kértem rákkal, bár általában mindig phot szoktam, nem volt valami fenejó, de rossznak sem mondható, mondjuk, hogy korrekt gyorséttermi színvonal. A másodiknak kért kacsás wok már sokkal jobban ízlett, élvezet volt enni, azt azonban durva hülyeségnek véltem, hogy kihozták már akkor, amikor még ettem a levest. Jeleztem is, hogy próbáljanak meg már erre jobban figyelni máskor. Tálcás gyorsétteremben, napköziben meg a börtönben kapod egyszerre meg az egész ebédet, egy beülős, asztalnál rendelős étteremben nem. De a tapasztalat általában pozitív. Az elején kértem a hidegre való tekintettel egy Jágermeistert, a végén ittam egy pohár narancsjuice-t, így aztán a számlám a benne foglalt szervizdíjjal együtt összesen 8085 forintra rúgott. Azt mondták, várnak máskor is szeretettel.

Kérjetek és adatik néktek, mondja a Máté 7:7, tehát azonnal ott is termett a sarkon túl egy kicsi vietnami étterem a Thököly úton, na, ímé a bizonyság. Esküszöm, hogy sokat jártam erre egykor, régen nem volt. Fogadd el az Úr ajándékát, mondta az ajtó. Bent a pultnál a leány, aki nem volt vietnami, nem tudta, hogy milyen felsőbb körökből küldtek ide, szóval elég közömbösen fogadta az igényemet, üljek, ahová akarok, ahol hely van. Persze phot kértem. Asztalon a flakonos csípős kivonat, igény esetén. Evőeszközök kihelyezése a szokásos vietnami gyalázatos. Előre kell fizetni a pultnál. 2990 forint, nem egy rossz ár. Viszont az íze is eléggé közepes, a lényeg, hogy egy meleg húsleves télvíz idején, jól meg is paprikáztam, szórtam bele a fokhagymát, egészen egyeníze lett, belesimult a nagy pho-átlagba. A hely specialitása, hogy a benne főtt tészta nem válik el egymástól szálanként, hanem sűrűn összeragadva, kanállal vágható formában van jelen. Ennél sokkal többet nem vártam a szertartástól, kint az utcán közben eloszlott a tömeg, felfértem egy következő buszra, aztán most hírül adom, hogy ez itt van.

Hétvégén és ünnepnapokon viszonylag sokan vannak, de egyéb napokon egész jó.

. . mire lehet következtetni a róla készült fényképekből? Persze, órák alatt megvan a megfejtés, hát hanti vadász, meg MOL székház, ott van valahol a tövében, hátán az elejtett rénszarvassal. Mire én odaértem a villamosokkal, már egész kis banda volt a környéken, a többség becsülettel sorbaállt, hogy övé legyen a szobor, pár agresszív lelketlen, odaszökellt olykor, árnyékot vetett rá, ilyenkor a kollektíva felszólítja a dorongot. Várakozás közben az emberek trécselnek, van, aki messziről utazik ide ezért meg majd haza vonattal, de hát ilyen a zarándok, nem? Találgatások, hogy miért itt? Hát szimbólum, az egész világ egy nagy szimbólum, a Kolodko-szobrok meg különösen azok. Üzenet. Népeket űztek el, telepitettek ki az olaj miatt, az erőszakos civilizálódás az emberiség átka, a hantik a rokonaik, aztán beszéltünk még, azaz nagyképűsködtünk egymásnak páran szamojédekről, marikról, komikról, a hantik meg amúgy osztjákok. . . hát így van ez, amikor a Homo Sapiens a Duna partján az eredetét firtatja. Egyébként a szobor nem kifejezetten miniszobor, a megszokott apró mérethez képest kétszer nagyobb, de így is, meg úgy is, mindenhogyan szeretjük.