Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

) Szóval, mint a táblán is olvasható, 1943-ban, a háború viharában épült, de 45-ben már romosan is hagyták, sokáig raktár volt, azután Paskai bíborossal, Erdő bíborossal történő egyezkedések után, végül a két intézmény, a kórház és az egyház valahogy összehozta a pénzt a felújításra, és most így néz ki. Tegnap a Kékgolyó utcában volt dolgom, eszembe jutott ez a kápolna is, hát annyit már csak megér az időm, hogy felkeressem. Így aztán beteglátogatás helyett kápolnalátogatás lett a programom, sajnos, többször volt itt a másik dolog is, mint program, de most nyugodt, viszonylag terheletlen szívvel nézhettem be ide. Tudtam, hogy tulajdonképpen egész nap nyitva van, különben nem jöttem volna. És akkor beülhetsz erre a magányos helyre, ha beteg vagy itt és járni tudsz, ez lehet egy utolsó, törékeny szalmaszál, ha hozzátartozó, akkor a remény, a lelki megkönnyebbülés, vagy a hirtelen rádszakadt gyász kapaszkodója is lehet. Ülj be ide és gondolkodj el, hogy mi mindenre jó ez neked.

Nem jól kezdődött, odaálltam a lány mellé, aki a mobiljával volt elfoglalva és a pultra támaszkodott, kis idő múlva észre is vett. Kérdeztem, hogy itt rendeljek vagy kijönnek, kihozzák, hogy legyen? Itt is lehet meg ott is. Jó, leültem, azaz leültem volna, több asztalon is ott volt az előző vendégek maradéka. Látva, hogy mit totyogok ott, azért odajött a leány is és elvett az asztalról poharakat, amin azért morzsák maradtak rendesen, meg pohárfoltok is, Meg még valami kis papírszemét-darabka. Hát, letörlés az nem volt. Odavackolódtam, kértem két deci frissen facsart narancslevet, meg egy sima presszókávét. Arra azért nem gondoltam, hogy a facsart narancslé langyos lesz, de az volt. A kávé meg egész iható. Közben a fiú, mert ketten voltak a pultban, mosogatott, rendezgetett valamit, közben lekerültek az asztalokról a mosatlanok, a lány meg felült valami magasabb pultrészre és elnyújtózott, ráfeküdt valami készülékre, mint egy lusta cica. Ez az, olyan is volt, tényleg, mint egy lusta cica, kifejezett macskaszemekkel. Hát így aztán nem annyira ötös hely ez. Nem is gondoltam borravalóra.

. . A pult mögött a falon folyamatosan mennek a Tarantino-filmek jelenetei, miután valamennyi megvan és mindegyiket többször láttam, nem volt nehéz felismerni a felvillanó kockákat. Én Rick Dalton burgert kértem (na, melyik filmből van a név? ) a cimbora, azaz szerkesztőkolléga Django burgert evett, de vannak az étlapon Vincent Vega, Aldo Raine stb. burgerek is (és ezek melyik filmből vannak? ) Szóval, itt minden Tarantinóról szól tényleg, nem tudtam stílszerűbb lenni, előre egy tuquilát ittam, rendesen sóval és citrommal, de talán a mezcal még stílszerűbb lett volna, de azt nem találtam. A végén két nagyobb meggysörrel fejeztem be, ez nem tudom, mihez stílszerű, de jólesett. A WC előtti kis folyosószűkületben a nagy zseni híres lábrajongására utaló képek vannak kiragasztva, természetesen ordít mindegyikről, hogy melyik filmből való. Szóval, nem vagyok valami nagy hamburgeres, de ez itt nagyon speciális helyzet volt, és nagyon jólesett a burger is, meg a krumpli is, egyszóval minden. Nyilván vissza fogunk térni ide, lefoglaltuk a helyet, egy hónapon belül és akkor majd mást is megkóstolok. Azért azt még szokni kell, hogy egy hamburger 3-5000 forintba kerül. De majd megszokjuk. A kiszolgálás viszont nagyon közvetlen, nagyon baráti, mondhatnám, hogy haverkodó. Jó értelemben.

Coffee Roy más plázában is van/lesz, szerintem a tulajok néha összejönnek kártyázni valahol, és az a tét, hogy na, ma milyen étteremváltozással idegesítsük fel az Ugort? És jót szórakoznak ezen. De én mindenesetre beültem tegnap, jót ettem a Fehérvári úti piacon és az üdítőmet, kávémat meg itt kívántam elkölteni. Sima gyári kisflakonos őszibarack lett az üdítő, semmi fantázia, a kávé viszont egész jó volt, apró fatálcácskán adták át, helyet is találtam a laptopozók között egy viszonylag kellemes asztalnál. Jó a hely, bevásárlás közben megpihenhetsz itt!

ez nem véletlen. A hely szépen meg van csinálva, amennyire lehet, a hangulatot hozza, jópofa a rengeteg paprika a plafonon. Mexikói zene szól, de nem bántóan hangos. Nacho tálat ettem, jó nagy tányér, de inkább tényleg tál, megalapozva, aztán a megbeszélések szerint rákerül fekete bab, fűszeres darált hús, kukorica paradicsommal, szószok, ahogy ez már felépül. És, ha jól bemozgatod, le is folyik, átitatja a száraz részeket, és egész ehető egyveleget alkot. Mondjuk, ez így közepesen volt csípős. De semmi sem volt ízetlen, teljesen jól elvoltam vele. Ha menüben kéred, akkor kapsz hozzá dobozos kólát vagy korlátlan fogyasztással limonádét, ott van mindig mindenkinek a rendelkezésére áll, ha csak simán eszed 2990 forint, un. menüben meg 3290. Abszolút megéri. Kiadós, nagy étel. Senki nem volt barátságtalan, pörög, megy, működik az egész és jól működik. Meg a nap is süt.

Ezt követően a nagyon kedves felszolgálólány ellenőrizte, hogy a főételeket jól értette-e. A vacsorát egy-egy tom yum levessel folytattuk, a zöldséges (2990) és a rákos (3290) között a különbség, hogy míg az előbbit tofuval, az utóbbit rákkal szervírozzák, az alapja ugyanaz, szintén nagyon finom és kellemesen csípős. Lezárásképp még egy-egy klasszikus rákos pad thai-t ettünk (4690) és limonádéval öblítettük le (1290). Összesen 23 500 Ft-ot fizettünk, ami ár-érték arányban szerintem teljesen elfogadható, tekintve az adagokat és az ételek minőségét, frissességét. Az étterem hangulatos, szépen alakították ki belül, a személyzet kedves és mosolygós, a sok vendég mellett is gyors volt. Mi egy nagyon jó élménnyel távoztunk és biztosan jövünk máskor is. :)