Ugor adatlapja

Ha kész, a lány előjön és egy méterrel arrébb rakja a pulton, és te rátámadhatsz. Van napközis tálca, van műanyag evőeszköz, közös kézzel túrkálós, de pálcikát is vehetünk ki hozzá. Egyébként az ebéd tényleg nagyon finom volt, megéri ide eljönni ezért. Hozzá barnarizses teát ittam amit eddig, azt hiszem, még soha, de nem volt rossz egyáltalán.

be kezet mosni, közben el is készült a kajám, ez nagyon gyors volt, de a jófene tudja, hogy miként készítették össze. Az evőeszközök szabadon összeturkálhatók bárkinek a koszos a kezével. A kis fémtálca, amit gondolsz, hogy nem annyira mossák el minden vendég után jó tele is volt, krumplik rálógtak a tálca szélére, ahol mindenki megfogdossa a tálcát. Evés közben egy furcsa, nem egyenruhát viselő nagytáskás alak is kibotorkált a pult mögül, neki is csak az álla alatt lógott valami maszkféle, és szorgalmasan, messzehangzóan köhögött szanaszét. A kaja egyébként tényleg nem rossz, csak hát a körülmények. . . .

És ott van jó halászcsárda az ittjartam. hu ajánlásával! Több se kellett, indultunk is Százhalombattára! Ercsi után meg is lett, lementünk a Duna partjára, és eléggé jó helyet találtunk! Nem voltak sokan, de a délután nem is az az időpont volt, amikor sokan kellene, hogy legyenek. Van ponty-, harcsa- és vegyes halászlé is. Legyen a vegyes! Hogy eszek még valamit vagy sem, az a jóllalkottsági foktól függ. Nagyon finom volt a halászlé, el kel ismerni! Belsőséggel, a bogrács alatt szeletelt erős, pirospaprikával. Jó találat! Sűrű volt a leve, tényleg halból készült, nem egy híg paprikás lé. Annyira elég is volt, hogy a végén már csak egy rántottgombát nyammogtam el, még egy nehezebb étel nem ment volna simán. Feleségem nagyon finom, sokféle gombából készült levest evett, majd szarvaspörkölttel folytatta. A kiszolgálás figyelmes, gyors volt, semmi kifogásunk a vendéglátó modor ellen sem.

. . járványkorát éljük. Jaj, de mi legyen. . . taco? Burrito? Aztán megegyeztünk. Marhahúsból kérem és majd felvágom valahogy. Kisvilla fából akad, kés nincs, de a tulaj elővarázsolja a sajátját és kölcsönadja. Nagy jópont! Az étel finom, le is öblítettem a Baltikumból származó "mexikói" sörrel. Egyébként meg ajánlom bárkinek, a választék nem túl széles, de elfogadható, az ízek választhatók, az ár meg elég olcsó, kártyával lehet fizetni, mi kell még?

A kajálós félkörön hol van maszk, hol nincs az embereken, néha az evőeszközöket nézem, hogy hogyan vannak kirakva, itt meg például úgy nézett ki, hogy tisztának és újnak látszottak és a nyelüknél lehetett megfogni őket. A rántott csirkemellnek vicces alakja volt, krumplipürét kértem hozzá, meg céklát, a lány, a lány, aki kiszolgált, kelletlenül felvette a maszkját az arcára, aztán kijött hátulról egy nő teljesen maszk nélkül, ilyen most a világ, az evés is lutri mindenhol, aztán vagy megfertőződsz vagy nem.

A fogadtatás nem volt túl barátságos, egy pillanatra meginogtam, hogy szeretnék-e itt leülni, de aztán túltettem magam ezen. A külső részen, az úthoz közelebb foglaltam helyet. Ősz van, szép napsütés, a nyári zsivaj már elmúlt, ez nekem öröm, a vendéglátóknak meg talán nem annyira. Szóval, egyre jobban akklimatizálódtam, kiderült, hogy nem annyira barátságtalanok ám, mint első pillanatra tűnt, a két hölgy folyamatosan tette a dolgát. Viszonylag gyér vendégsereg jön, a helyi erők, ismerősök, meg pár nyugdíjas. A leves nagyon finom volt, a második, talán a konyhafőnök kedvence, vagy nem is tudom, már nem volt olyan nagy élmény, szárazabbra volt sütve a szükségesnél, de élvezhető volt. Az uborkasaláta csillagos ötös! ! A legtöbb helyen, ha uborkasalátát kérsz és tejfölösen kéred, hát rápöttyentenek egy kiskanállal egy kis kupacot és kész. Itt meg tényleg tejfölös volt, diszkréten paprikás is, szóval ez egy külön öröm, tetszett a hely, azonnal több kedvem volt itt lenni! A berendezés is kellemes, bizonyos igényességet tükröz, nem visznek túlzásba semmit, jó itt tartózkodni és enni is! Kicsit magyaros, kicsit trendi is, jó ide visszajönni, még máskor is talán! A Csíki sört kínáló helyek sokszor bántóan magyarkodók is, itt nem volt semmi bántó, még az erdélyi sör sem. A falon meg a soknyelvű felirat egy sokkal befogadóbb közeget is jelent.

Én eddig nem tudtam. De mindegy, megtaláltuk valahogy. Nem is baj, már régen vágytam egy igazi, jó halászlére! Visszafogott berendezés, nem nagyon fejleszt itt senki, úgy tűnik, mindenkinek jó ez úgy, ahogy van. Az érdekes volt, hogy lehet harcsa és ponty vegyes halászlét kérni, ha kettő, három, négy. . . stb, adagot kérsz, ha csak egyet, akkor meg nem. Egy személynek szigorúan csak a ponty jár. (? ? ? ) Akkor hát ponty! Meg is kaptam, feleségem nem szereti, ő harcsát kért, viszonylag gyorsan érkezett az étel, nekem első kanlakra barátkoznom kellett vele, mert túl hígnak találtam a levét, nem volt itt semmiféle sok-sok hal összepaszírozva, csak halízű lében úsztak haldarabok. De sok haldarab volt, és meg is szórtam erőspaprikával, és egyre jobban ízlett, végül eldöntöttem, hogy nem lesz a kedvenc halászlém, de azért mindenképpen a jobbak közé tartozik! Tésztát is ajánlottak hozzá, azt mereven elutasítottam. A másodiknak én süllőt képzeltem rántva, mondtam is, ha becsukott szemmel eszem, olyan, mint a rántott tonhal, de sok tartárt adtam hozzá, jó petrezselymes burgonya volt, és a nejem is hagyott rám örökségük egy kazal káposztasalátát, hát örömmel végeztem ezzel a feladattal is, így utólag belegondolva nem volt ám ez rossz, a csúcsteljesítmények alatt, de bőven a jobbak közül volt itt minden! Valami zárt rendezvény lehetett, mert a kerthelyiség zárva volt. Sokszor nem fogoktudatosan visszatérni ide, de ez a mai evés és a hely megérdemli a jó osztályzatot! (de azért tegyük hozzá, hogy a személyzet egyáltalán nem viselt láthatóan maszkot, sem a vendégtérben, sem máshol)

Álltam bambán a ház előtt, ahol azt hittem, hogy ez az, d nem volt semmi kiírva. Kérdeztem egy férfit, hogy itt volt egy étterem. . . erre azt mondta, hogy stimmel, itt egy étterem, ez az. Tátottam a számat, de azért csak bementem. És tényleg ez egy étterem, de közel sem az. Valami furcsa elegy ez itt. . . lassan szoktam meg. Trendi is, újvonalas, tele apró ötletekkel, meg valami hagyományos is volt benne, de kalandnak jó. Asztal, felszolgáló, beszélgetés. Nagyon értelmes, kedves nő volt, volt benne valami igazi vendéglátós. A leves elképesztően finom volt! A legjobb, amit a héten ettem, pedig jobbnál jobb helyeket kutattam fel! A konfitált kacsacomb is, édesburgonyával! Majd zsályás limonádé, tündéri kis bögrében kávé, hát, csak emelkedett a kedvem egyre! Végül, így utólag ez a hely nagyon ott van! Ki ne hagyja senki, aki arra jár! Csak veszíthetsz, ha nem mész be! Erről még egy fél oldalt is írnék, de minek. . . nem drága, mindezért 5000 forint az semmi!