Levente1975 adatlapja

Limonádét kértünk és az étlapról a helyi gyógynövényekkel, fűszerekkel készített specialitásokból választottunk. Megelőzve ezeket természetesen egy kis levest is ettünk. Lányunk szokás szerint a jól bevált csontlevest ette, mi meg 3 hagymás - sajtlevest. A leveseket gyorsan meg is kaptuk, finomak voltak és jól is esett mindenkinek a meleg leves a kissé szeles időben. Aztán jöttek a főételek, isteni volt mindegyik. Ilyenkor mindegyikünk körbe kóstolja a másikakét, hogy mégis ki - mit rendelt. Mindenki elégedett volt a másikéval és a sajátjával is. Azt el tudom mondani, hogy a tócsnis, gombás, sertésszűz érmék csodálatos volt. A végén, fojtásnak rendeltünk, hárman egy adag, csöröge fánkot, helyi csipkebogyó lekvárral. Uh, mennyei. Nem a szokásos, vékony, ropogós csöröge. Hanem egy túrós, kelt tésztás fánk. Nagyon ízletes volt. Jól belakva, folytattuk utunk Eger felé.

Amikor megnéztem a Google térképet, hogy merre is találom a belvárost a városon belül, akkor rögtön a vár mellett jelzett egy Palacsintavár nevű helyet és ez meg is maradt bennem, így gyorsan megkerestük és mivel szimpatikus volt, így be is mentünk. Nem csalódtunk, jó hangulatú hely. A megrendelt palacsintákat elég hamar meg is kaptuk és ipari méretűek voltak. Itt ne nagyi kakaós palacsintájában gondolkodjunk, hanem pizzás tányéron felszolgált über - brutál méretű, minden jóval megtöltött palacsintákban. Egy-egy palacsinta egy önálló fogás. Sós-vega-édes palacsinták sokfélesége várja az embert. Nem elhanyagolható módon még finomak is. Aki arra jár és szereti az ilyesmiket, annak érdemes betérnie.

Nem vagyunk türelmetlen népek, de annyit nem voltunk hajlandóak várni, inkább elmentünk a tóhoz, ahol lehetett korcsolyázni (nincs messze pont az út másik oldalán. Utána egy fantasztikusat étkeztünk. Másnap már simán bejutottunk, gyorsan átöltöztünk és irány az élményfürdő, ott jót áztattuk magunkat, kislányunk meg kiélvezte az összes csúszdát. Kb. 3 órányi csúszdázás és ázás után neki láttunk felfedezni a többi részét is a fürdőnek. Háát, egyik ámulatból a másikba! Itt balra, ott jobbra, fel, majd le és mindenhol volt egy medence, egy merülő vagy valami. Végig mentünk az egészen és a végén egy sodrós medencés helyen horgonyoztunk le még egy jó időre. Majd jött a felszólamlás, hogy kellene enni valamit. Idefelé jövet, mintha lett volna egy étkezde. Elindultunk vissza és meg is lett, hiszen pont útba esett. Hála a jó égnek elég széles választékkal bírt az étkezde, így mindenki talált kedvére valót. Mire végeztünk jól el is telt az idő, így irányba vettük az öltözőt, ahol alapvetően csak egy gond van, legalábbis a férfi oldalon biztos, hogy kevés a hely és szerintem az öltöző is. Egyébként minden szuper volt.

A kerítés mellé, szorosan oda álltam, hogy ki lehessen állni, de pont mire bementünk volna, valaki elment és annak a helyére be is tudtam állni. Bementünk, volt is szabad hely, amit elfoglaltunk. A felszolgáló hamar jött is, hozta az étlapot. Viszonylag sokan voltak, így a megrendelés kicsit lassabban ment, de utána gyorsan megkaptuk az ételeket, amik egytől egyig ízletesek és finomak voltak, mind a leves, mind a főételként kért óriás bécsi. Desszertnek még kértünk palacsintát, de annak már csak a felét tudtuk megenni, a többit elcsomagoltattuk. A hangulat olyan kisvendéglős, házias, de aki nem a Michelin csillagot keresi, akkor teljesen jó.

Nem nagy, de ennek köszönheti hangulatát és azt talán is, hogy ilyen színvonalon tud szolgáltatni és oda figyelni az betérő vendégekre. Kellemes a világítás és halk zene szól. Kabátainkat felakasztva, helyet foglaltunk, majd megkaptuk az étlapot, amit el is kezdtünk tanulmányozni. Hamar kiderült viszont, hogy az étlapon túl van külön, időszakos ajánlata is az étteremnek. Mi a fogásaink egy részét onnan választottuk. A csicsóka leves számunkra egy kísérlet volt, de igazán finom volt, ugyan így a fő fogások is. Kellemes élményekkel telve hagytuk el a helyet, ha megyünk még Gyulára biztos fel fogjuk keresni.

A belső parkolóban eléggé sok autó volt, mivel, mint később kiderült, éppen rendezvény volt. Próbáltam minél közelebb helyet találni a kastélyhoz. Mivel nem volt és láttam még egy nyitott kaput, így behajtottam rajta, ahol is találkoztunk egy hölggyel, pont azzal akit keresnünk kellett volna. Mondta, hogy hol parkoljunk le és hová menjünk a kulcsért. Óvatosan kitolattam a kastély parkból :-), mert oda sikerült a sötétben behajtanom. Majd kipakoltunk és bementünk. Megmutatta a hölgy a szobánkat, amely tényleg gyönyörű volt, korabeli bútorokkal is berendezve (gondolom csak a stílusuk volt az és nem több száz évesek voltak, de ez nem volt le semmit az értékéből), illetve azt is hogy merre tudunk közlekedni. Jól éreztük magunkat. Nem egy mai értelemben vett luxus hotel, de a környezet, a hely szépsége bőven kikompenzálja azt, amit esetlegesen várhatnak. A kastély kert, a múzeum, mind nagyon szép és mindenkinek látnia kellene, illetve rövid utakkal nagyon szép helyeket lehet még találni a környéken.

Megközelítettük a bejáratot, még a kiírt ajánlatok is tetszettek. Beléptünk, a belső is szép, csárda jellegű, viszont itt következett a kellemetlen rész. Megtaláltuk a felszolgálókat, akik komolyan el voltak foglalva valami zenepult összeszerelésének megfigyelésével. Megkérdeztük, hogy hová ülhetünk le. Körbenézett egyikük és azt mondta, hogy a tornácon. Kicsit meglepődtem, de mondom nézzük meg. A pultban lévő hölgyet, még megkérdeztem, hogy merre van, akik megmutatta, hogy melyik ajtón kell kimenni. Hááát, egy kellemetlenül hűvös, nem fűtött és erősen cigaretta illatú helyre érkeztünk, ahol gyorsan el is ment a kedvünk, hogy ott együnk. Gyorsan el is hagytuk a helyet. Pár javaslat:
1. , Ha céges rendezvényre vagy zárt körű rendezvényre készülnek, akkor írják ki. 2. , Ha a fenti igaz, akkor ha mégis bemegy az ember, akkor mondják azt, hogy: "Elnézését kérjük, de zárt körű rendezvényünk lesz és arra készülünk, így nem áll módunkban vendégül látnunk Önöket". 3. , Egy gyerekes családot nem akarjanak már egy hideg, fűtetlen és erősen cigaretta szagú helyen elhelyezni! ! ! Nagyon felmérgesített!

Beütöttem a navigációba és könnyen meg is találtuk. Kellemes, hangulatos hely. Bent kandallóval, amelybe be is gyújtottak és kellemes meleget adott a hűvös estében. Kedvesen invitáltak és hozták az étlapot, amelynek a választéka igen széles és hívogató. Mindannyiunk talált magának fogára valót és mondhatni degeszre ettük magunkat a feltálalt adagokból. Míg várakoztunk az ételeinkre, a ház ajándékaként hoztak saját készítésű csirkemájkrémet, amely nagyon finom volt. Mindennel nagyon elégedettek voltunk. Kellemes érzésekkel és finom ételekkel telve hagytuk magunk mögött Mosonmagyaróvárt a Hársfa étteremnek köszönhetően.