Kakas Étterem Budapest

Asztalt rendeltem időben, ezen aztán ne múljon a dolog! Azt hiszem, az étterem leggyengébb láncszeme a személyi tényező. Több kifogásom is van. Nem úgy fogadtak, ahogy hittem, valahogy úgy képzetem, hogy jónapot kívánunk, rendelt nálunk asztalt a kedves vendég vagy sem? Ehelyett elég erélyesen el lettem utasítva a kézfertőtlenítőhöz, amit persze, amúgy is szándékomban állt volna használni, de előbb talán bemutatkozom, én vagyok az, aki ekkor és ekkor asztalt kértem, rendben van, vagy sem… ezen túltettük magunkat, rajtunk is maszk volt, a felszolgálókon is, kézfertőtlenítés után megmutatták a nagyon kedves, hangulatos kis kétszemélyes asztalt a fal mellett, remek! Tetszett! Egy kétszemélyes grill tálat terveztünk a feleségemmel közösen, hozzá öblögetésként Takler Rose-t. Nejem ásványvizet is kért, itt akadt egy kis grimasz, mert az úr, aki felvette a rendelést, csak kérdő arcot vágott, hogy igen, és? Volt ebben a gesztusban valami nem odavaló. Igen, mondtuk, hogy szénsavmenteset. Majdnem elnézést kértünk, hogy ezt elsőre rosszul feleltünk. Ez a hely, amit kaptunk, a bejárat mellett van és sajnos a pult mellett is. Ennek azért nem örültünk annyira. Kiderült, hogy rájöttek a felszolgálók, hogy a tál nem fog elférni az asztalon, és valóban szépen és udvariasan megkértek, hogy fáradjunk egy másik asztalhoz. Ezzel semmi baj sincs. Nem is sokára megérkezett a grill tál, tényleg nagy volt az edény maga, ami meg rajta volt, az mindenféle esztétikai igény nélkül csak úgy rá volt hajigálva. Nem baj, ezzel együtt így fogaduk el. Külön meg kell jegyezni, hogy az a fiatal, nagyon kedves, nagyon szimpatikus fiú, aki később velünk törődött, minden jó szót megérdemel, nem is akarom a kollégáival akadt problémáimat rá kivetíteni, mert ő aztán egy szerethető partner volt a vacsorához tényleg! De az, hogy tőlünk 2-3 méterre két felszolgáló hangosan nyerítve kiált valamiről nevetés közben, hogy „elmész ám a p**ba! ”, na, erre egyáltalán nem lennék kíváncsi egy jobb étteremben, ez egy negyedosztályú kocsma színvonala! Tegyük hozzá, hogy az étel nagyon finom volt! A húsok, a bélszín, a kacsamáj, a csirkemell, minden ideális állapotban volt, pont jól elkészítve, hibátlanul. A felszolgáláshoz tartozik még, hogy amikor kiderült, hogy levest nem eszünk, azonnal elvitték a kanalunkat, később ezt nagyon hiányoltam, mert a tálhoz nem kaptunk semmiféle eszközt, hogy azzal szedjünk magunknak. Mindenki csak úgy, a saját késével és egyszál villájával belenyúlkál? ? Rizst így, villánként kapargassak a tányéromra? Tehát raboltam egy idegen terítékről egy kanalat, később szóltam is az eszköz miatt és utólag kaptunk is hozzá kanalat, de elnézést kérünk típusú megjegyzést azt nem. A választott rose bor nagyon jól szolgálta a célt, éppen illett a vacsorához, tehát az étel ötös! A tisztaság is ötös, megnéztük a mellékhelyiséget is, kifogástalan, csak dicsérni tudom! Később aztán kisebb-nagyon csapatokban mindenféle haverok szivárogtak be az étterembe, nagy ismeretségben, cimboraságban a pincérekkel, maszk nélkül, kézfertőtlenítés nélkül bandáztak állva, csoportosulva a fejünk felett. Amikor egy másik társaság egyenként vágyott fizetni, akkor is mindenki maszk, minden nélkül, személyzet és vendég együtt csoportban dongott a pénztárgép körül. Különös, fura velejárói voltak ezek az egyébként kitűnő vacsorának.

A brassóiban több volt a krumpli, mint a hús. Irgalmatlanul elsózták. A mustár os tarja száraz volt, és íztelen. A krumpli mellé átlagos. A majonézes saláta nagyon finomra sikerült. Társaink sem áradoztak. Jól laktunk, de nem jót ettünk. Ezt a választékot és minőséget közelebb, és jóval olcsóbban megkaptuk volna.

A megrendelt ételek jók voltak, bár volt olyan, amiben a megrendelője csalódott. Talán nem ilyenre gondolta. . . Az ételek mennyisége bőséges volt, a megmaradtakat be kellett csomagoltatnunk. A kiszolgálás nagyon figyelmes volt.

Az étterem egy kicsit magasabb árszinvonallal dolgozik, ami megérte volna, ha mindenki elégedett lett volna az ételével.

Van kívül egy kis kert, kis tavacskával, benne teknősbékák, apró vízesés, kis fahíd ível át egy tó felett, a kislányunk elcsatangolt ott, amíg vártuk az ételeinket. Örvendetes fejlemény, hogy az utóbbi időben egyre inkább figyelnek a különböző civilizációs betegséggel élőkre, itt is kis piktogramok mutatják az étlapon, mit ehetnek és mit nem a laktóz illetőleg gluténérzékenyek. Ezzel együtt a feleségemnek simán kihozták a levest csipetkével, ami ugye már helyből lisztet tartalmaz. Nem volt semmi gond, jeleztük és természetesen kicserélték. Halászlevet ettem belsőséggel, kiváló volt. Másodiknak egy sajttal sonkával töltött tintahal ételt kértem, ami valamilyen úton - módon sajttal sonkával töltött csirkemellé változott a konyha és az asztalunk között. Nem vagyok kekec, sem válogatós, nem küldtem vissza. Na, de azért mégis. . . Amúgy a fogás magában véve kifogástalan volt. Talán majd máskor közelebbi találkozásban lesz részem a tintahallal. . . Más. Nem vagyok sznob, magam is a munkásosztályt erősítem, és mindig nagyon szolidáris vagyok a pincérekkel, bolti eladókkal és másokkal is, a legkevésbé sem lekezelő a stílusom. 44 évesen kölyöknek sem érzem magam, tény, hogy korábban mások szerint fiatalabbnak néztem ki a koromnál, de azért furcsa volt egy picit amikor a kiürült söröskorsómra a pincér rámutatott:

- Kérsz még egy sört? Félreértés ne essék, mondom, nem tartom magam egy nagyképű alaknak, máshol, más körülmények között szívesen tegeződésre váltok bárkivel, de szerintem egy ilyen nívós étteremben ez nem odaillő. A főúr a feleségemet többször is mint "hölgyem" illette, de velem valahogy megmaradt a csendőrpertu intézményénél. Ezzel együtt ez egy jó hely, de úgy vélem, egy nívósabb helytől az ember joggal vár nívós kiszolgálást is.

Így íztelennek tűntek a húsok. A somlói , illetve a szuflé frenetikusra sikeredett. Mindenkinek ajánlom. Korrekt hely.

A desszertek is mindig nagyon finomak voltak. A pincéreknek ha osztályzatot kéne adjak, a legtöbbnek ötöst és egy párnak négyest adnék, de azért ez egy ötös átlagra jönne ki. Az árakkal meg úgy vagyok, hogy a minőségért megfelelő árat kell fizetni. Nem sajnálom tőlük. Szeretünk ide járni.