Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Mára ismét orosz befolyás alatti övezet lett Magyarország, mi lesz ezekkel az emlékművekkel? Miről fognak szólni egy következő nemzedéknek?

Szóval az étterem áraihoz viszonyítva, a színvonal emelhető lehetne. Felettébb furcsa, hogy a Szent István körúti étteremben a lépcsősor alján a WC mellett asztal van vendégek számára. Engemet zavarna, ha WC mellett kellene étkeznem.

Egyedül ami zavaró volt hogy régi az épület fa födémes ezért minden lépés főleg a gyerekek ugrálásától nagyon dübögött a padló és igazából este 22. 00 után zavart minket. Egyébként nagyon jól éreztük magunkat.

Két lángost kértünk sajtos-tejfölös - fokhagymásat. A fokhagyma ízét egyáltalán nem lehetett érezni, a sót sem sajnos, viszont úgy csöpögött az olajtól, hogy az durva. Én megpróbáltam vagy 5-6 szalvétával felitatni a lángos alját, de még így is érezni lehetett a zsíros ízt. Mindketten otthagytuk a 2590 Ft-os jó drága lángos felét. Még csak meg sem kérdezték a kiszolgálók hogy mi volt a probléma az étellel. NAGY CSALÓDÁS A HELY! Senkinek nem ajánlom!

A tárlat Virág Judit és Törő István három évtized alatt gyűjtött magánkollekcióját mutatja be, amely több mint száz ritka remekművet, köztük világszinten is kiemelkedő Zsolnay kerámiákat vonultat fel. A múzeumi szintű kiállítás ingyenesen látogatható a galéria nyitvatartási idejében. Nekünk szombaton koradélután sikerült megnéznünk, és ebben az időben nem volt zavaróan sok néző a termekben. Szakértői tárlatvezetéseket is tartanak szinte mindennap, de ezekre már betelt a regisztrációs lehetőség. Az első ilyen vezetett bemutatásokra még nem kellett bejelentkezni, csak úgy oda lehetett menni a meghirdetett időpontra. Mi is elmentünk így március 10-én, de olyan tömeg gyűlt össze, hogy amint elkezdődött a vezetés, ki is menekültünk, mert nem lehetett semmit hallani, viszont meleg és levegőtlen lett a helyiség. Nyilván ebből kiindulva később már bölcsen előzetes regisztrációval hirdették meg a vezetéseket. De aki nem vesz részt vezetésen, az is kap a látnivalókhoz eligazítást az információs táblákról. És hát hozzáolvasás nélkül, egyszerűen gyönyörködni is élmény. Rögtön az előcsarnokban szembetalálja magát a látogató egy szó szerint és átvitt értelemben is hatalmas ritkasággal, azzal a különleges értékű és szépségű Zsolnay óriásvázával, amely az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonjának éke volt. A kiállításon olvasható leírás szerint a Gránátalmafa alatt táncoló lányok című alkotás a szobrászat és a kerámiaművesség eszközeit egyesítő remekmű. Tavaly pár napig lehetett ingyen megnézni a Városligeti fasorban lévő Kőrössy Villa kertjében. Most itt van, és hetekig szabadon megtekinthető ez az egyébként a ResoArt gyűjteményét gazdagító, ritka magyar műkincs, a gránátalmafa körül táncoló nőalakokkal. És mellette újra látható az az egyedinek számító román, római stílusú nagy Zsolnay-váza is, amely a galéria 2023 karácsonyi aukciójának szenzációja volt. Bemutatnak ezeken túl még több mint 100 szecessziós mesterművet, és azok sem hétköznapiak. Így válik ez a gyűjteményi kiállítás a 150 éves Zsolnay gyár történetét és a szecessziós stílust bemutató különleges látvánnyá. Megerősítve ezt a szándékot azzal, hogy a stíluskorszak más nagy kerámia és üvegművészeti alkotóitól is láthatunk remekműveket. Érdemes hát elmenni a galériába.

A szoláriumban több cső nem működik az első nap földre kellett tenni a ruhákat, mert sem szék, sem fogas nem volt és le is verte a biztosítékot a gép. Ez a probléma a második napra megoldódott. A masszőr ügyes, jó szakember. A szauna este nem üzemelt a kiírás szerinti időpontig, hamarabb lekapcsolták. A medence nem volt elég meleg, a fala (ahol a masszázs fúvókák vannak) borzalmas mocskos volt. A jakuzzi max 4 főnek kényelmes. Sehol nincs jó illat a szálloda területén, inkább kellemetlen. A recepción lehet kérni szauna lepedőt, ami csak második nap derült ki, mivel nincs sehol kiírva és a szaunától pedig elég távol eső hely. Nincs fedett dohányzó rész így áztunk a bejárat előtt az esőben. A parkolóban elég férőhely van, kényelmes. A fittness teremben a cardió gépek a legolcsóbb kategóriás házi készülékek, a kijelzőben nincs elem, leginkább használhatatlannak mondanám. Rengeteg olyan apró karbantartási hiányosság van az épületben, ami szakértelem nélkül, olcsón megoldható lenne, ezért úgy tűnik az igényesség hiányában van az üzemeltetés.

Hát azért, mert az író anyja, Majthényi Anna hozományul kapta ezt a házat, aztán a fiának adta a házasságához. A Majthényi kúriát is megtalálod Csesztvén, ettől a háztól párszáz méter, és éppen egy óvoda van benne. Szóval, időben lebeszéltem, hogy én ide szeretnék jönni, meglehetősen pokróc modorban volt barátságtalan a hölgy, akivel sikerült szót váltani, egyáltalán nem örült a lehetséges látogatónak. Mondta, hogy lesz valami csoport, jöjjek akkor, de én nem szeretnék csoportokkal menni, én egy egyéni utazó vagyok, és a múzeumnak van hivatalos nyitvatartási ideje. Hát mentem koradélután, amikor tudtam, amkor más kalandokból odaértem. Mászni kell felfelé a dombra, hogy elérd az épületet, a nő le és fel sétálva az udvaron fujtatott vendégváró idegeségében. Amikor meg elmentem, gyorsan bezárt időnek előtte, aztán mentek is el haza a kolléganőjével. Jó, hát nem mindenhol szeretnek engem. Minek akar az ilyen múzeumot látogatni, csak láb alatt van. De azért végignéztem a házat, tisztelegve a Tragédia alkotója előtt, akinek szavai szállóigékként beépültek a köznyelvünkbe, és örök gondolkodni valót hagytak ránk.