A premontrei katolikus szerzetesrendről nem sokat tudunk, pedig itt voltak Franciaországból érkezvén már a magyar kereszténység megszilárdulásának idején, az 1100-as évek vége táján. A XIII. században pedig már több mint harminc premontrei prépostság működött szerte az országban. Ezek egyike volt a jánoshidai, amelyet a hagyomány szerint 1186-ban a falu János nevű birtokosa alapított Keresztelő Szent János tiszteletére. A következő évszázadokban aztán hol a törökdúlás, hol a Habsburgok, majd a szocialista önkény űzte el innen a premontreieket. Holott sok jót tettek az ország népével, amikor éppen itt voltak: jelentős szerepet játszottak a vallási élet, az oktatás, a művészet és a tudomány alakításában. 1802-től 1950-ig egy hosszú időszakon, 150 éven keresztül építkezhettek, szellemi és konkrét értelemben is. A rend ez idő alatt, 1816 és 1819 között klasszicizáló késő barokk stílusban emelt egy új épületet Jánoshidán a rendház és a birtokigazgatási központ céljára, amelyet nem sokkal később emeletráépítéssel bővítettek. A 2. világháború után feloszlatták a rendeket, és a jánoshidai rendház-kastélyt is államosították. A rendszerváltáskor a premontrei rend nem igényelte vissza az 1958-ban műemlékké nyilvánított épületet, ehelyett 2001-ben államiból önkormányzati tulajdonba került, és hosszú idő után pályázati pénzből felújították. A kilencszáz éves kulturális, szellemi örökség megmenekült a pusztulástól, 2021. augusztus 27-én ünnepélyes keretek között adták át. A napokban pedig azt láttuk, hogy a Turizmusfejlesztés Jánoshida településen elnevezésű projekt keretében további kiegészítő felújítások folynak a külső részeken. Összességében fél milliárd forint közpénzráfordítással egy méltóképpen helyreállított rendházat, helyi szóhasználattal kastélyt talál a látogató Jánoshida központjában. Míg külső megjelenésében elegáns és méltóságteljes az épület, belső részei, helyiségei barátságosságot és az értékek nagy gondossággal való megőrzését, kezelését tükrözik, miközben a kiállítótermekben helytörténeti érdekességekkel ismerkedhetünk meg. Az emeleti helyiségek falfestményeinek restaurálására nem futotta a pályázati pénzből, de láthatóvá tettek belőlük fontos részeket, a többit lemeszelés óvja. Minden nagyon kulturált hát. Majdnem! Csak azokat a rettenetesen ízléstelen, ráadásul nagyszámban felaggatott csillárokat ne kellene mindenütt látni, mert valaki ezeket engedélyezte a pályázat keretében. . . A Premontrei Rendház Turisztikai és Látogatóközpont hasznosítása az eredeti szándékok szerint kétirányú, egyrészt turisztikai célokat, másrészt közösségi funkciókat lát el a rendház-kastély. A közösségi irány rendben működik is, tavasztól őszig a közösségi élet egyik fontos színtere lett a ház a településen. Nehezebb a helyzet a turizmus fogadásával. Az országban másutt is lehet a problémát hallani, hogy megkapták és felhasználták a pályázati pénzt egy-egy épület felújítására, de azután a működtetésre már nincs elegendő forrása az egyre szegényített önkormányzatoknak. Ezért van az, hogy Jánoshidán is leginkább csak előre bejelentkezett csoportoknak tudják megmutatni a rendházat.
