Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Valóban nagyon szép épület a Városháza, le sem tagadhatja a szecessziós voltát. Időnként belül is megtekinthető, időszakos kiállításokat szoktak benne tartani.

. . . és milyen jól tettem! Ottartózkodásunk alatt folyamatosan tele volt a helyiség. Érkezésünkkor kedvesen fogadtak, minden óramű pontossággal zajlott. Ital, és ételrendelés, felszolgálás, gyorsan érkeztek a levesek, utána a főételek. A felszolgálók mindig akkor és ott voltak, amikor kellett. Noha degeszre ettük magunkat, (feleségem a főétel felét elcsomagoltatta) azért még egy kis desszert belénk fért. A számla is "baráti" összeget mutatott távozásunkkor. Nagyon jól éreztük magunkat.

Amikor rákérdeztem, hogy van-e ezzel gond, meglehetősen barátságtalan hangnemben reagált. Az étkezés után fizetni szerettünk volna. Mivel hatfős társaság voltunk, szerettük volna a számlát páronként rendezni, ami általában megszokott és kényelmes megoldás. A pincér azonban közölte, hogy erre nincs lehetőség, különösen a kupon használata miatt. Ennek okát nem sikerült egyértelműen megindokolnia, így végül egy összegben kellett fizetnünk. Ez azért is volt kellemetlen, mert a számla nem volt részletezve, így utólag nehéz volt pontosan elszámolni egymás között. A helyzetet tovább rontotta, hogy sem magyarázatot, sem bocsánatkérést nem kaptunk. Összességében a kiszolgálás stílusa és hozzáállása jelentősen rontotta az élményt. Kár érte, mert egyébként a helyben lenne potenciál. Érdemes lenne átgondolni a kuponrendszerhez való hozzáállást, illetve a vendégekkel való kommunikációt is, mert ez sokat számít a vendégélmény szempontjából.

Kiemelném a személyzetet,minden részlegen a lehetö legjobbak! Odafigyelnek a vendégekre! Külön szeretném megköszönni a szálloda vezetőségének és dolgozóinak figyelmességét,hogy egy kis ajándékkal,aprósággal, plussz pezsgővel felköszöntöttek születésnapom alkalmábol! Köszönöm szépen!

Közepes-átlagos kínai gyorsétterem, kértem valami csípős húst tésztával, meg valami kis savanyúságot, erre a néni szelid erőszakkal és kevert délmandarin-magyar tájszólásban előadta, hogy ő ad még levest is, ajándék, Harmadszorra megértettem. Egye fene, azaz én azt a levest, lássuk! Nos, az ősi szkíta mondás szerint ajándék levesnek ne nézd a fogát! Nincs is neki foga. Szóval, örülnöm kellett volna, de nem, ez a leves olyan rossz volt, hogy a feléig küzdöttem csak le magam. Aztán szégyenszemre meghagytam. A második egész ehető volt, de ezért ne mássz fel ide, sokkal jobb helyek vannak a környéken. Amúgy a kiszolgálás a maga módján tényleg kedves, aranyos.