Grassalkovich Antal hihetetlen életutat járt be a saját tehetségének és a Habsburgok iránti hűségének köszönhetően: szerény köznemesi család sarjaként született 1694-ben, majd hatalmas birtokokat szerzett az ország Dunától keletre eső részein, jelentős állami pozíciókat töltött be, bárói, később grófi címet kapott, és Mária Terézia királynő bizalmasa is lett. Gödöllőn és Hatvanban kastélyt építtetett, amelyek a hazai barokk építészetben egy külön irányzat, az ún. Grassalkovich-típusú kastélyok elindítói lettek. Mivel nagy rajongói vagyunk a Gödöllői Királyi Kastélynak, Hatvanban is elsősorban az épületre voltunk kíváncsiak, őszintén szólva, a kitömött állatok látványa nem különösebben vonzott bennünket. Mint Magyarországon szinte minden kastély, kúria, ez is szomorú sorsra jutott a 2. világháború után, egészen odáig, hogy egyszer csak már életveszélyessé nyilvánították. 2012-ben azonban az a kormányzati döntés született, hogy a kastélyban a szinte végigmondhatatlan nevű Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum kap helyet, amely bemutatja a történelmi Magyarország vad- és halfajait, azok életterét, valamint a vadászat, halászat és a környezetet alkotó erdészet fejlődését. A copf stílusba hajló, késő barokk kastély felújítását és a park megújítását 2014 elején fejezték be, olyan színvonalasan, hogy a műemléki felújítás nemzetközi díjat kapott. Mint írtam fentebb, minket nem elsősorban a vadászati tematika vonzott ide, de azért azt örömmel fedeztük fel, hogy bár egy földszinti sarokba száműzve, de csöppnyi emlékhelyet kapott itt az akkoriban hatalmas sikernek számító, 1971-ben Budapesten megrendezett Vadászati Világkiállítás. És hát azt elismerjük, hogy a természettől egyre távolabb kerülő életünkben, de főként a gyermekek számára hasznos lehet a kitömött állatokkal történő szemléltető oktatás is. A múzeum tematikai célkitűzésének maradéktalan megvalósulását nem tudjuk igazolni, mert nem néztünk meg mindent alaposan, de például halakra nem emlékszünk. Lehet, hogy voltak. . . Nekünk inkább az állattörténetek ismert és máig népszerű írójának, Fekete Istvánnak és a nagy vadász, a múzeum névadója Széchenyi Zsigmondnak az emlékszobái voltak érdekesek. Korábban sosem hallottunk arról, hogy a múzeummá lett kastély előkertjében és hátsó, megmaradt kis parkjában hulladék anyagokból készült, ún. trash art szobrok mutatják be az ország nagyvadjait. Utólag olvasgatva kiderült, hogy ez nem is új dolog. Kicsit meglepődtünk ezeket az alkotásokat látva, de aztán elfogadtuk a látványt. Bár még nem vagyunk egészen biztosak benne, hogy tényleg itt van-e a legjobb helyük. . .
